Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-15 / 109. szám
'A lentett számára ez. A ma divatos jelszavakkal* szemben is sikra szállt és sok helyt, mint legutóbb magában a Budai Katholikus Körben is rámutatott, hogy a keresztény eszme nem arra való, hogy taktikai eszköz legyen. Krisztusi alapon kell élnünk, be kell vinni a reformokba a keresztény erkölcsöt, de ennek első feltétele, hogy Krisztus tanítását: szeresd felebarátodat mint önmagadat, magunk is betartsuk. így fojja fal Apponyi a jogrend kérdését is, amelyről nem régen elmondott két órás beszédében azt mondta, hogy a jogrendnek a teljes jogegyenlőségen kell felépülnie. Ez az a pillér, amelyen a nemzeti lét nyugszik, A munkáskérdésről is követendő felfogást vall. A kérdést nemzeti alapon kell megoldsni Szeretettel megértéssel kell megvizsgálni a munkásság jogos kivánság&it s azok teljesítésével meg kell nyerni őket enuek az országnak, hogy érezze itthon jól magát, mint ahogy a.német munkás érzi Németoraságban. Apponyi emelkedett felfogása nem tetszik a túlzóknak s róla, akit ultramontánnak és konservativnak emlegettek nem régen, a túlzó politikai irány szájhősei azt mondják, hogy nem elég keresztény, nem elég nemzeti 1 Külpolitikai szerepe. Külügyi téren a magyarságot eddig észre sem vettok. Volt birodalmi külügy, Osztrák külügy, Császári házi külügy, magyar külügy nem volt. Apponyi ezen is igyekezett változtatni. A delegációkban hatásosan szállott sikra a magyar önállóság érdekében. Mint az interparlamentáris konterenci tagja s a magyar csoport elnöke sok barátot szerzett a külföldön a magyar nemzet ügyének. Van és volt mindenféle mindenféle miniszter — mondotta Dr. Meskó László — igy van, aki autón jár, olyan is, aki autónélkü), mint Hegedűs, de olyan miniszter, akinek állása örökös, és minden jövedelem nélkül való, olyan cssk egy van s ez Apponyi, aki annyira uralja az internacionális viszonyokat, hogy addig mig él, ő egyik külügyminiszterünk lesz, akinek kezenyoma meglátszik Európa magatartásán Magyarországgal szemben. Ha azt kérdeznénk a szónoktól, hogy ie3z-e még Apponyinak szerepa belügyi téren, nem adhatna választ. Dj hogy külügyi téren lesz e, erre igennel telel, mert Apponyinak külpolitikai missziója van, amelyet hiszük, sikerrel be is fog tölteni. Neuilly-ben fényesen, de sajnos eredmény nélkül képvislte érdekeinket, egy maga volt az oroszlánok barlangjában 3 egy világgal vivott, amikor nem volt más vele mint a magyar igazság. Magyarország sorsa nem ott dölt el. A békeszerződésen egyelőre nem változtathatunk, de az a kevés remény, mely a kísérőlevélből sugárzik felénk, Apponyi gigantikus feliépásének eredménye- Az a fényes könyv, amelynek legragyogóbb lapja egyszersmint legszomorúbb, még nincsen lezárva, ott van benne reménységünknek e két szava: folytatása közetkezik! Dr. Meskó László ezután Apponyiuak tudományos irodalmi és társadalmi munkásságát méltatta, majd a nemesen érző embert, a mintaszerű családfőt festette meg megaranyozó színekkel. Végül rámutatott arra a szeretetre amellyel Apyonyi a rendezett tanácsú városok ügyei iránt viseltetik s a gyönyörűen idokló bsszédre építetten ismétli javaslatát, hogy válassza meg Nyíregyháza váro3 képviselő testülete egyszivvel, egy lélekkel Apponyi Albert diszpo'gárává Válassza meg — mondotta Dr. Meskó — nemcsak a mult érdemeiért, hanem azért is, hogy ezzel is tanúskodjunk amellett, hogy mi Apponyiról nem azt tartjuk, hogy dicsőséges zenitjén van életének, hanem azt, hogy ez a magasság csak fejlődési fok, ahonnan van még feljebb jutás is, oda, ahol a magyar igazság van, amelynek diadalát az ő fáradozása van hivatva kiküzdeni, Beszédét ezekkel a szavakkal fejezi be : Éjszakában járok, nincs vigasztalásom, a fekete felhőkön át csak néhány csillag veti fényét és ezek között a legfényesebb, a legbiztatóbb Apponyi nagysága. Érezzük ezt és ez az érzés ünneplésre késztet, ez az ünnep gJ^ÍJJSiMlliJ^. pedig uj erkölcsi erők forrásává lesz a nemzet szebb jövőjének kivivására. Engedje a mindenható, hogy minél gazdagabb erkölcsi tőke álljon azok rendelkezésére, akik hazánk jövőjéért küzdeni hivatottak, minél több fia lelkesüljön az ünnepel nagyok látásán szeretett hazánk javára. Apponyi a város díszpolgára Dr. Meskó László szavait mély megilletődéssel hallgatta ós zugó éljennel fogadta a képviselőtestület s a szónokot számosan üdvözölték. Dr. Bencs Kálmán pedig kimondja az ünnepélyes határozatot, amellyel a város képviselőtestülete Apponyi Albert grófot disz polgárává választja s erről küldöttség utján díszoklevélben értesiti A határozat ünnepélyes aktusa nyomán a Himnusz csendül meg a kép viselőtestületi tagok ajakán. A díszoklevél szövege. A képviselőtestület Somogyi Gjula ós Énekes János felszólalására elhatározta, hogy Dr. Msská László hatalmas beszédét, egész terjedelmében megörökíti a jegyzőkönyvben, továbbá kinyomattatja és terjeszteni fogja. E?után Dr. Wa ter Géza aljegyző feloldassa a díszpolgári oklevélnek javasolt szövegét, atne lyen a régi magisztrátusi emlékek patinája van. Az oklevél a következőképpen szól: Mi Nyiregysáza szabad és kiváltságolt rendezett tanácsú város közönsége adjuk tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy városunkat érdeklő ügyeinknek elintézésőre képviselőtestületünk az Urnák 1921ik évében Pünkösd havának 13 ik napján közgyűlésre összejővén, ezen közgyűlésen Nagyméltóságú Dr. Gróf Apponyi Albert Urat valóságos belső titkos tanácsost. volt vallás és közoktatásügyi magyar királyi Minisztert, a magyar békedelegáció" volt elnökét, nemzetgyűlési képviselőt, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagját a Szent István Akadémia elnökét, a Kisfaludy Társaság rendes tagját, az Országos Polyklinika Egyesület elnökét, a kolozsvári ó3 budapesti tudományegyetemek tiszteletbeli államtudományi és orvoatudo nányi doctorát, több külföldi tudós társaság tagját, számos belföldi és külföldi érdemrendek tulajdonosát, a nagy hazafit 03 eszményien tiszta államférfiut, a magyarságnak leghivatottabb legnemesebb, legönzetlenebb az egész világ előtt legismertebben tisztelt vezérét, a mai válságos idők legnagyobb magyarját, aki immár félszázad óta önzetlen éa odaadó hazafisággal éa ragyogó tehetséggel szolgálja a magyar nemzeti állam intézményes megerősítésének nagy céljait, aki meggyőtrött, halálraítélt magyar Hazánknak a szövetséges hatalcaak neuilly-i békekonferenciáján fenségés szavú és a világ figyelmét árvaságunk éa igazságunk iránt megrázó erővel felébresztett hatalmas szószólója volt, aki nemzetéhez való tántoríthatatlan ragaszkodással és tüzes lelkesedéssel végzett nagy munkájában ugy a kortársaknak, miot az utódoknak lelkesítő például szolgál, aki városunk iránt is meg értő szeretetet és nagy céljainak elérésében segitő kezet nyújtott, mindezen elévülhetetlen nagy érdemeknek hálás elösmeréséül mély tisztelettel, kész sziwel ős igaz szeretettel Nyíregyháza város díszpolgárává meyválasztotta ós mindazon jogoknak, szabadságoknak ós jótéteményeknek részesévé tette, amelyekkel ezen városnak polgárai Hazánk élő tőrvényei és városunk kiváltságainál fogva élhetnek. Kelt Nyíregyházán az Urnák 1921-ik évéken Pünkösd havában, Dr. Bencs Kálmán Főjegyzői szék üres: polgármester s. k. Dr. Walter Gáza aljegyző s. k. A díszoklevél szövegét a képviselőtestület elfogadja s elhatározza, hogy a május 28 i Országos Apponyi ünnepen a képviselőtestületi tagokból álló küldöttség adja át az ünnepeltnek. A küldöttség tagjai Dr. Bencs Kálmán vezetése mellett Dr. Meskó László Geduly Henrik, Énekes János, Dr. Kovách Elek, Dr. Prok Gyula, Klár Gusztáv, Paulusz Márton, Zomborszky Dániel lesznek, 1921. május 15 Kik szerepelnek az irredenta tünderjátékban ? Megírtuk, hogy a Sóstói gyermeknyaraltatás nemes tervénea javára Ca. Percei Carola táuciskolája folyó hó 17 én kedden és 19 én csütörtökön délután öt órai kezdettel a városi színházban egy tündöklő szépségű szimbólikus játékot rendez, amelynek „Üzenet a Hargitáról" a cime. Szivba-markoló székely panasz sir fel a tündérjáték minden jelenetében. Pista és Bóra, menekült székely gyermekek haza vágynak Hargitaországba, haza is szöknek. Szivük, lelkük titkát tündérek lesik el es segítik tervüket. A darab jelenetei során szebbnél szebb táncok perdülnek előttünk. Nyolc lepketündór meseszép lepketáncot lejt, lesz azonkívül virágtánc, pöttöm kis tündérek bájolnak ei benne, caürdöngölő, székely tánc, magyar ábránd, klaszikus tánc, magyar toborzó. A tündérjátékbsu a következő gyermekgárda sorakozis táncra, dalra, játékra. Az Üzenet a Hargitáról c. irredenta játék szereplői: ÖÍV. Domokoi Lázárné Matos Mária, Pista fia: Tusz Mícy, Bóra ieanya: P. Maria, Idő: tfatta Gizella, Hit: Ratschak Margit, Remény: Osgyán Borka, Szeretet: Draveczky Baba, Tündérkirályné: Jármy Sirika, Hargita szelleme : Vietórisz Pista, Csipkerózsa: Harsanyi Bsüa, Gijöngyvirág Jármy Éviké, Harangvirág Bercsényi Sárika, Tulipán Ofcolicsanyi Kató, Havasgyopár Klár Dóra, Erdély Balogh Marcsa, Hungária Oígyáoi Erzsike, Székely Lányok Ragyóczy Iboly, Váralljay Klárika, Jóba Sárisa, Süveg Annus, Erdei tündérek Mayer Lénké, Gergely Baba. Nóvák Editke, Berand Ági, Rimaszombaty, Révész Klári, Nóvák Margita, Rokosinyi Edith, Rokosinyi Klárika, Ko7ác3 1 Jucika, Gergelyfi Tusi. Dalos Piri, Kállay Erzsébet, Oberlender Djra, Leschák BözBÍke, Oáolicsányi Sári, Saebarg Sin, Káicsár Juliska; Dómján Sári, Sseiner Kató, László Gizi, Pillangók: Oágyáni Panni, Jánossy Manci, Révász Rőzsi, Gopcsár Judit, Jóba Kató, Racsek Margit, Dalos Sári, Tót h Borzsa . Előadás a honvédelmi alap javára Pünkösd délutáni szórakozás Sóstón Nyíregyháza, máj. 14 Saját tudósítónktól Leo, a mágiául csodabüvész, aki as indiai fakírok hajmeresztő mutatványait játszi könnyedséggel reprodukálja, s aki náhany perc alatt bevezet bennünket az okkuitista tudományok mísztikumaria, Sóstón vasárnap délután 6 órai kezdettel kot crás előadásban togja szórakoztatni a Sóatón időző közönséget. Az est értéköt emeli az a körülmény, hogy a művész toavéteíeaek 50 peicentjét a Honvédelmi alapnak ajánlotta fel. s igy aki megtekinti az előadást, a szórakozáson kivül még hazafias cselekedetet is müvei. Az előadás, amelyre különösen felhívjak olvasóink figyelmét, a sóstói vendóglö nagytermében lesz megtartva. áiiMaüési saiakáig! aranka léMl Tanai Segélyért fordulnak a társadalom áldozatkészségéhez A nyíregyházi élelmezési munkások az egész háború alatt a legnagyobb nélkülözéseknek voltak kitéve, mert a gabonatermés zár alá vétele és a különböző hadviseléssel kapcsolatos kivételes rendelkezések legjobban őket sújtották. Most, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmával mindenki igyekszik magának néhány kellemes órát szerezni, arra kérik a jószívű embereket, hogy a pünkösdi jólétben na feledkezzenek meg azokrói, akikaek úgyszólván betevő falatjuk nincsen. Pénzbeli adományokat továbbit és nyilvánosan nyugtáz a Nyirvidék kiadóhivatala.
