Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-12 / 106. szám

Nyíregyháza, 1921. május 12. * Csütörtök XIII. évfolyam. * 106. szám. SZABOLCSVÁRMEGYE SS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA 2;<vn*«íé»l írjik: h«tyt»«n: égés* évroaSOK,, tétóvra KM K, n^jyadévr* 80 K, «

Sy hóflajM^SO K, vkMH®r>: *t«» évre 630 K, téiévre i&0 K, nasywiévra SÓ K, agy hónapra 30 IC — Epyes uim ára 2 korona. Alsa^tta JÓBA ELEK szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Sxerkwntö»é« és ktatfifrfctoatsi: SZCCHEMY1-UT 6. BZÁM. Tslsto* sséra 139. Postaohe«m« Késtratokat n+ro a4unk vlaaaa, A vasárnapi szesztilalom tárgyában megszívlelendő indítvány fekszik a kormány előtt Hódmezővásárhely feliratában. Példa, melyet végre valahára az összes városok és tőrvényhatóságok komolyan követhetnének. Arról van szó, hogy Hódmezővásárhely feliratot intézett a kormányhoz a korcsmák és mindennemű italméréseknek szombat estétől hétfő reggelig való zárva tartása tárgyában. Hogy miféle hordereje lenne ennek a népjóléti intézkedésnek, arról a magyar nép temperamentumos vérmérséklete mellett köteteket lehetne írni. Ha tekintetbe vesszük a legfontosabbakat, nevezetesen az alkohol fogyasztásnak a testi és szellemi erőkre gyakorolt káros hatását, főként az ijesztő tuberkolótikus betegségekre való tekintettel, — a közerkölcsök szempontjából, a munkásjóléti kérdésekben — valóban csodálkoznunk kell, hogy ezt a kéidést eddig a magyar kormányok az eddigi indolenciával kezelhették. Tudjuk, hogy a falusi bűnözések túlnyomó többsége, verekedések, az ebből folyó testi sérülések, erőszakos halálesetek, a korcsmai és pedig főként a vasárnapi korcsmázások szomorú számlájára írhatók. Tudjuk, hogy az alacsonyabb intelligenciával biró muQkás, amelyik egész heti súlyos muukája után a korcsmában, pálinkamérésekben keres szórakozást, egyrészről ahelyett, hogy a vasárnapi munkaszünetet szellemi és értelmi önképzésére fordítaná és így foglalkozásában való előmenetelének alapozását készítené elő, keresetének egy részét, sajnos igen gyakran nagy részét a testi és szellemi erejét sorvasztó italozásra költi s a rákövetkező „Blaumontágon" magával és családjával meghasonlott lelki állapottal áll munkába. így lesz világgyülölő és kész prédája, fogékony alanya a társadálom-bomlasztó irányzatoknak. Tudjuk, hogy még magasabb színvonalon álló egyéneknél is hány meg hány ijesztő esete fordul elő nap mint nap az alkoholfogyasztás káros hatásainak. A mámoros fejjel csinált vendéglői skandalumoknak, adósságoknak, ebből folyó lezüliéBeknek, amelyek mindmind a legdrágább nemzeti kincsnek, az emberanyagnak romlásához vezetnek. így ad csábító alkalmat a korcsma, a vendéglő, a káréház, a pálinkamérés az egészségre és anyagi jólétre káros szórakozásokhoz és így vonja el az egyént a családtól, komoly önművelődés lehetőségeitől, amelyre éppen a vasárnapi munkaszünet béké3 órái lennének hathatósan felhasználhatók. Addig míg a korcsmák, kávébázak, pálinkamérések nyitva állanak, hasztalan édesgetik, csábítgatják a jó fanatikusai a tömegeket szabadelőadásokra, testnevelő szórakozásokra, sociális ismeretterjesztésekre, — mind-mind falra hányt borsó. Ezek a dolgok nem konkurálhatnak a bufelejtő szesz csábító erejével és marad minden a régiben. Hódmezővásárhely [amerikai és angolpéldákra hivatkozott feliratában, ahol tudva levőleg a vasárnapi korcsmazárlatok már évtizedek óta tőrvényesen vannak bevezetve. Láthatjuk is a jótékony eredményt, , Az amerikai és angol-munkásságnak hasonlíthatatlanul magasabb szellemi nívójában, anyagi előmenetelében. Ennek köszönhetjük mi is az amerikából hazaözönlő dollárfolyamatot. Amerikában a magyar munkás is tud haladni, tőkét gyűjteni, félre tenni és keresményéből öregkorát biztosítani. Miért nem tud nálunk ? Ott a józan belátás uralkodik. Mindenki beleadja a munkájába teljes tudását, erejét, képességét. Nem szégyel semmiféle tisztességes munkát. És halad a dolog. Meg van elégedve munkás és munkaadó. Megtalálja számítását mindakettő. A jól, becsületesen elvégzett munka a munkaadónak is meghozza a busás jövedelmet és abba a helyzetbe kerül, bogy több bért tud fizetni. Nem kell küzködnie „Blaumontágon" ímmel-ámmal dolgozó kedvetlen, ingerlékeny munkásokkal. Nálunk csak most kezdenek *a kérdéssel komolyan foglalkozni. Persze van a dolognak egy sötét háttere. A pénzügyi kérdés. A szeszfogyasztásból szár* mazó kincstári jövedelem. Mi lesz azzal? Rövidlátó politika. így adja el évtizedek <5ta a magyar kormány a nemzet erejét, jövendő örökségét az — Ezsau tál-lencséjéért. Ennek a politikának véget kell szakítani, írjon fel Nyíregyháza is és irjon fel a vármegye is, Dr. S. Se L. á nh&i&tl dkkik ím 200—300 korona íesz egy méter szövet A szövet és ^konfekcionált ruha árában nagy árcsökkenés várható még ez évben Csehországban 1 klg. nyers igyapju 8 szokolra esett, de még ezen árért sem hajlandók a gyárosok átvenni. A cseh szövet előállítási ára 20 szo kol, ami cirka 58 magyar koronának felel meg. Ha ehhoz hozzá kalkulálják a gyáros, nagykereskedő szokásos hasznát, a vámdijat, a szállítási költséget és a kiskereskedői hasznot, világosan kitűnik, hogy a fenti árban beszerzett és hazánkba importált cseh szövet legfeljebb 2—300 korona között fog ingadozni a minőség szerint. A cseh szövet ezen alacsony ára ké pes csakis megmagyarázni azt, hogy azt, hogy az állam hogyan képes több száz milliós vesz teség nélkül 100 százalékos, vagyis tiszta gyapjúból készült 3 méter szövetet adni, összes hozzávalókkal együtt 1000 koronás árban a közalkalmazottaknak. A szövethez hasonló tragikus bukás elé néz a cipő is, mivel a bőr ára erős csökkenőben van. Elsőrendű kész gyári cipő ma már 6—700 koronáért kapható Budapesten, bár a kirakatban magasabb árak vannak fellüntve; ha vevő akad a kereskedő minden elfogadható árért odaadja a cipőt. A cipő világpiaci árára cézve jellemző, hogy Bécsben amerikai cipőre 1 dolláros árajánlatok fekszenek, ami a dollár magyar kurzusa mellett cirka 200 korona nagykereskedői árnak felel meg. Szaporodott-e Szabolcsvármegye lakossága ? A népszámlálás eredménye Nyíregyháza, május 11. Saját tudósítónktól A sajtót ezekben a napokban élénken foglalkoztatta Csonka Magyarország népességének kérdése, mely a legutóbbi népszámlálás statisztikai adatainak moat történt közreadásával lett aktuálissá. A népszámlálásnak bennünket közelebbről érintő, Szabolcsvármegyére vonatkozó adatait Mikecz István alispán a tegnapi tavaszi megyegyűlésen előterjesztett jelentésében ismerteti. Az alispán a népszámlálás jellemzőbb és feltűnőbb adatait az 1911. évi népszámlálással összehasonlítva tanulságosan, szemléltetőn állítja elénk a következőkben: A vármegye összlakossága A vármegye összlakossága 1911. évben 319818 lélek volt. Ha most összehasonlítást akarunk tenni, ugy ebből le kell számítani a még jelenleg is cseh megszállás alatt levő Eszeny, Szalóka, Tjzzaágtelek 3479-et kitevő lakosságát, igy a vármegye mai területének lakossága 1911 ben 316339 volt. Ezzel szemben 1921. évben 332673 a lélekszám, az emelkedés tehát egy összegben 16234, százalékban 5.12. Nyíregyházán legnagyobb a szaporodás A lakosság a vármegyében a községek túlnyomó többségben szaporodott, de nagy azon községek száma is, amelyekben lényegesen csökkent. Legnagyobb volt a szaporodás Nyíregyháza r.-t. városban (14.90), a nyírbátori járásban (6.76) és a nyirbogdányi járásban (6.12), míg csökkenés volt a dadai alsó járásban (0.54). Községenként legnagyobb volt a szaporodás Kiskálló (28.48), Sényő (23.83), Nyirkércs (20.51), Zalkod (19 96), Lórántháza (18.33) és Nyírbátor (16.57) községekben, míg a csökkenés legnagyobb vol Zsurk (13 53), Nyirmártonfalva (1342), Njiribrony (11.91), Tiszaladány (10.42) és Kisvarsány (10.35) községekben. A legnépesebb községek A vármegye legnépesebb községei Ujfehértó 11825, Polgár 11422, Kisvárda 10718, Nyírbátor 9066, Nagykálló 8293 és Büdszentmihály 8250 lakossal, míg legkisebb községei Jéke 536, Benk 568, Lórántháza 581 és Tiszatardos 595 lakossal. A járások népessége Járásonként részletezve a dadai alsó járás lakossága az 1911. évi 43177 el szemben jelenleg 42942, 235 el kevesebb. A csökkenés tehát 235 lélek (0.54%). Legnagyobb a csökkenés Tiszaladány (10 42%), Tiszabüd (8.22%) és Taktakenéz (7.60%) községben, míg nagyobb emelkedés volt Büdszentmihály (4.48%) 6b Tiszatardos (4.02%) községekben. Ára 2 korona.