Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-11 / 105. szám

2 JfimnoBL 1921. május 11 is megállapíthatja, hogy hamisítások, tartják vissza ilyen aránylag kevés van. A pénzügyminiszter kijelentései alapján a közönség el is várhatla, hogy a hamis bélye­gek forgalomba jutása ne őt tarhslje vaszta­séggel. Ma már korán reggal többen csoportosul­tak a bankfiók palotája előU a ma az a rend­szer, hogy a közönség az utcán vár és csak turnusokban engedik be a kapun Mindenesetre kívánatos volna, ha több heiy3a történhetnék a csere, mert annak minél hamarább való lebonyolítása ugy a kereskíd5 világ, mioí a vásárlóközönség nyugalma szempontjából első­rangú érdek­Meglesz a közös majális A nyíregyházi tanítók értekezlete A nyíregyházi öt felekezeti iskola tani­téi impozáns értekezletet tartottak f. hó 7- ón Kubacska István elnökletével. Az értekezlet egyedüli tárgya a majális ügyének megbeszélése volt. Miután a jelenvolta^ az elnöknek a majá­lis meg vagy meg nem tartására vonatkozó kérdésére egyhangúlag a megtartás mellett határoztak, az idejét 23 ára, majd később 80—81 ére tűzték ki. Mielőtt a rendező bi&ottság tagjai megválasztottak vo!n«, elsők kijelentette, hogy & bizottság tagjainak mun káját nagyban meg fogja köanyiteni dr. Prok Gyula iskolaszéki elnök, ki támogatását, köz­benjárását felajánlotta s ígérte a szülök részé ről is, kiknek spontán megnyilatkozott óhajára létesül a régen várt majái.s. A rendezőbizottság etaökéül egyhangúlag Nandrássy D. Aurél választatott meg, kinek sokoldalú sikeres tevékenysége közismert. A rendezőbizottság többi tagjai is a tanítóság mozgékony részéből lettek; megválasztva. Pénz tárnok: Vargha Ferenc, gazdák László Zoltán vezetése mellett: Steiner Gjula, Huray Gyula, Boc?ko Elek?; játékrendezök: Ferenczi István elnök, Neumann Albert, Scholz Ottó, Steíáni Gyula ; táncrendezök a fizetéses hüyen : Hran csák Sárika Ivancso Emma, Soltész Anna, Horeáth János, Buna István; az ingyenes tánc­sál mesterr;k a kővetkezők: Neumann Sándor, Petrikovics Lajos, Mikler Sándor ós Fodor Gyula. A kőzíSs pénztáros mellett minden felekezetnek meglesz a maga pénztárosa, ki a felekezetbeli azegénysorsuak ingyen ebédjére külön gyűjt, míg a közöspénziáros a várostól, pénzintéze­tektől kér segélyt, mely közös célt szolgál. Az értekezlet után egy szükebbkörfi érte­kezletre gyűltek egyáe a gazdák én pénztárnok Nandrássy Aurél elnökletével,^melyen elhatá­rozták, hogy kedd d. u 5 órakor a sóstói vendéglő bérlőjével a többek közt nyélbe ütik a közebéd ügyét is. Miután a tanítóság e tekintetben is igyek­szik megtenni kötelességét s munkálkodásával fog finanszírozni, ezúton is kéri a szülőket, a tanügy barátait, hogy a gyermekek évek hosszú sora óta nélkülözött majálisát tegyék maradandó ünneppé » legyen e nap a gyermekek szabad ságának, egyenlőségének, testvériségének majd az élet du!ö viharában is visszahívott kedves emléke. Olcsó tavaszi e Május 8-án né§f iel/an fali 1 Ifiniyhizái szatiailalőadás A lovassági laktanyában Délelőtt 11 órakor tartott itt nagyhord­erejű irredenta előadást Máczay Lajos ág. ev. missziói lelké sz, ki hivatásához híven nemcsak egyházi szószéken, da a hazafiság, nemzett es*me katedráján is Önfeláldozó buzgósággal Ulti be missziói hivatását Amott isteaorszá­gáaak, emitt nemzete országának gyűjtvén hí­veket. sz előadást Himnusszal nyitotta meg a legénység. Ezután Pillér József titkár bevezető beszédében történelmi alapon méltatta a hu­szárság múltját, kiváló katonai erényeit és a csatákban elért győzelmeit. Majd felkérte Má czay Lajost előadásának megtartására. A le­génység mindvégig faszait figyelemmel hall­gatta előadó meggyőző, lelkesítő és buzdító ir­redenta irányú, tartalmas, minden részében ií ágért he tő fejtegetéseit. Példákkal illusztrálta megcsonkított hazánk tarthatatlanságát, élet­képtelenségét as elrabolt területi részek nélkül. Feltárta a tőlünk elszakított testvéreink szen­vedését. Ezekn k felszabadítása, jövőnk bizto­sítása parancsolólag követelik, hogy országunk területének integritását — ha kelt — ujabb véráldozatokkal is visszaszerezzük. Az eg? óráig tartó előadást lelkes éljenzéssgl fogadta a hall­gatóság. Utána Bajza Tivadar tanítóképző nö­vendék szavalt nagy hatást keltő lendülettel. Befejezésül Pillér J. titkár a szabadoktatás je lentőségét és feladatát fejtegette; többek közt idézvén az irás szavait, hogy elvész az a nép, mely tudomány nélkül való. A Szózattal bata­jezéat nyert az előadás. A gyalogsági laktanyában. Azon elvtől vezettetve, hogy a szabad­oktatás egyik főfeladata gyákorlati irányú köz­ismeretek terjesztése is, ez alkalommal Benkö András kir. tanfelügyelő, raint szakszerű méhész tartott itt délelőtt 11 órakor a méhészeiről több mint ötnegyed óráig tartó előadást. Tár­gyát oly vonzóvá és érdekessé tudta tenni, hogy R figyelem a hallgatóság részéről hova tovább mindinkább fokozódott. Különösen a méh életvilágának feltárása, óletreudszere, munkamegosztása stb. talált nagy érdeklődésre. Majd áttört előadó a gyakorlati máhészkedés módozatának ismertetésére, Rámutatott az eddigi kezelések hibáira, karos voltára, kije­lölvén nzon irányt, melyen a haszonnal járó méhészkadés minden kockázat és veszteség nőikül elérhető. Kiemelte a méhtartáa közgaz dasági fontosságát, mely a gazda jövedelmét nagyban fokozza. A közhasznú szikeifiadást Vida ezredes köszönte meg elö&dónak. Ezután Bezdek Ferenc ügyes lelkesítő szavalata követ­kezett, amit befejezésül a Szózat követett. A fogházban. Délután 2 órakor Tdíh György a gör. kath. elemi iskola agilis igazgatója tartott itt az alkohol káros hatásáról pedagógiai érzékkel egybeállított nagyon tanulságos előadást. Előadó ismert előadói készségével vonzóvá tudta tenni tárgyát ugy, hogy a hallgatók érdeklődését állandóan lekötve tartotta. Előadása során ki­mutatta, hogy az alkohol a legtöbb rosznak a forrása. Anyagilag koldussá, erkölcsileg züiötté, egészségileg nyomorékká teszi az alkohol élve­zőket. Az alkohollal megmérgezett ember nem tud ura ienni akaratának, így követi el a leg­több bűnt, A fogházak, kórházak lakói nagy része az alkohol áldozatai. Az alkoholista szü­lők gyermekei is terheltekké válnék, mi által a szülő már előre szerencsétlenekké teszi utódait. Felhozott példái szomorít képeket rajzoltak * hallgatók elé, de például a korcsmaajtót méter­rel méregető ember azon kiszólásai, hogy nem érti mondá, hogy az ő háza és tíz hold földje hogyan férhetett be a korcsma ajtaján, derűt is keltettek. Befejező beszédet Benkő András kir. tanfelügyelő biz. elnök mondott, melyben hivatkozott arra, hogy aki egyszer alkohoholista egyén összeroncsolt belső szervezetét ugy lát­hatná, amint ő azt egy kórbonctani esetnél látta, soha sem nyuina alkohol után, annyira elriasztó hatással volna reá a roncsolt szervek látása. Felhívta a hallgatók figyelmét, hogy ta­nuljanak az elhangzott előadásDöl s kövessek az ott adott jó tanácsokat, ne éljenek alkohollal, ha majd szabadokká lesznek is. Előadás előtt.a Hymnuszt, utánna a Szózatot énekelték a fog­lyok. A Gazdaköri Ifju-sayi Egyesületben. Kubacska István igazgató, mint a szabad­oktatási bizottság képviselője és Qabriny Sámuel ev. tanító, mint előadó oly nagy gondoskodás­sal készítették elő a szahadoktatás ezen számait, mely délután 2 órakor tartatott meg, hogy valóságosan családias ünnepi jelleget öl­tött az összejövetel. Különben az ág. ev. elemi iskolai tanítókat erősen karakterizálja az egész­séges testületi szellem, mely összhangzatos munkásságukban mindannyiszor kifejezést nyer. Az embernevelés nagy és magasztos problemájá­nák megoldását _ nem tartják befejezettnek a gyermektanitással. Messzebb látnak, többet tesznek, mert mint szakpedagógusok tudják, hvny a „néptanító" hivatásuk töobet involvál maga után, mint csak a hivatalos órák lelki­ismeretes betartása. És ezen törekvésben nem akadályozzák őket sem a tapasztalt hálátlanságok, sem az igazságtalan előítéletek ódiuma, sem a meg­élhetés nehéz gondjai, mert mindezeknél nagyobb és erősebb hivatásuk szeretete. Ennek tudható be az a szép siker, amit e szabad­előadás alkalmával is elértek. Az előadáson az egyesület tagjai teljes számmal jelentek meg, s rajtuk kivül sok más érdeklődő is részt vett, ugy hogy a nagy terem zsúfolásig volt hallgatókkal. Az ünnepélyessé­get nagyban emelte a jól betanított leánygyer­mekkar több számból álló, zongorával kisért éneke. Ezenkívül a szebbnél szebb szavalatok is lelkesitőleg hatottak a jelenlevők kedélyére. Különösen ki kell itt emelni az ifjúsági egye­sület egyik nőtagjának, Jánószky Ilonka gazda­leánynak mély érzéssel, iskolázottság sikerével előadott szavalatát, amit a hallgatóság nagy lelkesedéssel és elismeréssel fogadott. Kubacska István tartalmas megnyitója után Qabriny Sámuel tanító megkezdte szabad­előadását a családi nevelésről. Visszapillantást vetett a múltba ; párhuzamba állította az isko­lai és családi nevelést. Kifejtette az iskolai rendszer fejlődését, megértetve a hallgatókkal, hogy az iskolák elhagyásával nem lehet el­hagyni egyszersmint a továbbképzést is. Majd érkeztek HW&AHIA ©ipösrá.2? űzletebőE Nyíregyháza, Zrínyi l.-u. 5. akfáron Ioxrő összes cipőáruinkat mélfen Leszál­lított érben árusifJuh el Női sewró félcipő ttlzös 525.— K Női divatos sewró spangnis felcipő 650.— K Divatos iSi és férfi Erős munkás bőrbakancs 650. - K Férfi amerikai boxcipő 898.—K antilop, lakk, bagaria félcipők legújabb állandóan nagy v ii Női fehér vászon félcipő 425.—K Női box magas fűzős cipő 650-—K formákban. Gyermek cipők, bőrszandálok álasztélban.

Next

/
Thumbnails
Contents