Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-10 / 104. szám

2 í' flff f^x $ mrniiriiM — .P •m*' jHYmswm 1921. május 10 Nyíregyháza város díszpolgárává választja Apponyi Albert grófot Nyíregyháza, májas 9. Saját tudósítónktól Nyíregyháza város azok sorába lép, akik legmélyebb hódolattal és tisztelettel hajtják meg zászlóikat a nemzet egész világ szemében elis­mert büszkesége, Apponyi Albert gróf fenkölt személye előtt. A mai idók e legnagyobb ma­gyarja pátriárkák korába lép, 75 éves születés­napját ünneplik, és ünneplik egyszersmint dicső munkásságának félszázados évfordulóját is. Az ünneplésben Nyíregyháza város is méltó részt nyer azzal a képviselőtestület legközelebbi gyű­lésén életrekelő határozattal, hogy Apponyi grófot díszpolgárává választja. A diszpolgárságra vonatkozó indítványt dr. Meskó László és dr- Prok Gyula kezde­ményezték s az általuk kibocsátott és Apponyi méltatását megragadó éfkesszólással adó meg­okolást városunk legkiválóbb polgárai sorra aláírták. Nyíregyháza város a diszpolgárságról meg­felelő díszoklevélben fogja értesíteni az ünne­pelt nagy férfiút. A díszoklevelet Dávidházy debreceni müintézete fogja kiállítani. A díszok­levél első oldalára Nyíregyháza város címere kerül, a második oldalon Apponyi méltatása lesz, amelyet egyik legkiválóbb irótagjára biz a városi képviselőtestület, a harmadik oldalon maga az ékes díszoklevél, a negyedik oldalon pedig a diszpolgárságra vonatkozó képviselő­testületi véghatározat szövege fof rákerülni. A díszpolgári oklevelet az országos ün­nepség keretében Nyíregyháza város öttagú küldöttsége fogja átnyújtani Apponyi Albert grófnak, A Bessenyei Kör szerdán ünnepli Endrődi Sándor emlékét Irodalmi ünnep a vármegyeházán Nyíregyháza város közönsége újra alkal mat talál annak dokumentálására, hogy a ko­moly szépnek, a nemzeti erőt sugárzó művé­szetnek hódolója s ebben a tiszteletadásban igazán össze tud forrni minden rétege. Szerdán délután 6 órakor a vármegye­háza dísztermében gyül össze a város társa­dalmának szine-java, hogy ünnepi percek áhí­tatában nemzetének egyik kiváló költőjét, Endrődi Sándort ünnepelje. A nem rég elhunyt poéta művészetét a fő­városi irodalmi élet egyik jeles képviselője, Sajó Sándor, a Kisfaludy Társaság tagja fogja méltatni, aki bizonyára azzal az impresszióval távozik 'Nyíregyházáról, hogy itt a szép kul­tuszának hivatott hódolói vannak. Az emlék­ünnep, amelyre Ferenczi könyvesboltjában vá­sárolják a belépőjegyeket, a következő program keretében áldoz Endrődi emlékének: 1- Magyar hiszekegy. Előadja a városi dalegylet 2. Endrődi költemények. Előadja Vajdáné Vietórisz Aranka. a) A kuruc dalókból. b) Visszavárlak. 3. Endrődi dalok. Énekli Havas Gáborné hangverseny énekesnő. Zongorán kiséri dr. Jóna Kálmán. a) Huszka: Száll az alkony . . . b) Csiky: Csalogató. c) Kálmán Imre: Bujdokolva járok. d) „ „ Tüzet rak a német tábor 4. Endrődi költészete. Irta és előadja Sajó Sándor, a Kisfaludy Társaság tagja. 5. Endrődi költemények. Előadja Vajdáné Vietórisz Aranka. a) Haide. b) A tücsökdalokból. 6. Endrődi dalok. Énekli Havas Gáborné. a) Ivánfy: Patyolat a kuruc. b) Bródy: Fekete felhőbe. c) „ Liliomszál. d) „ Letépik vad szelek . . . e) „ Pitypalatty ének. 7. Himnusz. Előadja a városi dalegylet. Belépődíj tagnak 20 korona, n^m tagnak 30 korona, állóhely 10 korona. — Jön 1 Jön! Jön 1 Szőke Szakáll és mü­vésztársulata vendégszereplésre május 12 és 13 án csütörtökön és pénteken az Apollóban. Jegyek elővételben a Diadal mozgó irodájában kaphatók. Mindkét nap más műsor. Olvassa el a falragaszokat. — Férfi kalapok gyári árban és nagy választékban kaphatók férfi kalapok tisztítása és alakítása 8 nap alatt szakszerűen eszközöltetik. Kalapüzem, Zrínyi Ilona u. 4. 3401-10 Sinautő-forgalmat terveznek a Máv. vonalain Már a háború folyamán kísérletet tettek a vasúti teherautóközlekedés, vagy mint álta­lában ismeretes, sinautó-forgalom létesítésére. Legutóbb egy budapesti érdekeltség kon­cessziót kapott a Máv. igazgatóságától arra, hogy az autóforgalmat nálunk kipróbálhassa és kedvező eredmény esetében sina utó-forgalmat létesítsen. Az államvasutak kísérleti és tanul­mány osztályának vezetésével az érdekeltség a gyoma—kisújszállási, továbbá a Budapest— kecskeméti vicinális vonalakon prőbameneteket rendezett. A próbákat 35 lóerejü teherautóval végezték, amelynek kerekeit a sinen való közlekedés céljából vasúti kerékabronccsal látták el. A kisujszállás-—gyomai vonalon, amely sikjellegü, az átlagos sebesség óránként 20 kilométer volt. A budapest—kecskeméti vona­lon, amelyen emelkedések is vannak, a sebes­ség átlag 23, de helyenként 30 kilométer is volt. A végleges számítás ugy alakult, hogy ha 40 koronás benzin-árat veszünk alapul, ugy autó-üzem mellett a szállított áru viteldija kilogrammonként 10 fillérrel emelendő volna. De ha valutánk javulásával a benzinárak csök­kennek, akkor jelentősen javul a sinautó forga­lom pénzügyi mérlege. Hir szerint már is több oldalról kifejezésre jutott a hajlandóság, hegy a szállítmányok gyors továbbítása esetén hozzájárulnának ehhez a díjemeléshez. Különösen olyan szállítmá­nyokról van szó, amelyeknél ez a kisebb költ ségtöbblet nem jönne számításba. Vonatkozik ez első sorban a tejre és többféle romlandó élelmiszerre, amelyeket a kora reggeli órákban gyorsan lehetne sinautóval a városba eljuttatni. — A „Hadröá" nagy hangversenye. Érte­sülésünk szerint a „Hadröá" művész plakátjain jelzett veszprémi Hegyi Emánuel sürgönyileg jelentette be, hogy váratlanul támadt heves természetű f ültő-gyulladása miatt maga helyett Zsigmondy Gábor neves zongoraművészt kérte fel a hangversenyen való részvételre. Zsigmondy Gábor neve garantálja, hogy a hangverseny nívója várakozásunknak minden tekintetben meg fog felelni. A beállott személyi változás folytán a műsor a következőleg alakult át: Megnyitó. Tartja: Dr. Mikecz Ödön. 1. Beet­hoven: Szonáta, Cis-moll, op. 27. No. 2. Zsig­mondy Gábor zongoraművész. 2. b) Kienzl: Magdaléna áriája a „Bibliás ember' cimü ope­rából b) Székács: Fülemben, cseng egy dal... c) Lavotta: Valahol messze... d) Noseda: Szi­vem. Haynal Elma m. kir. op. énekesnő. 3 Schumann: Carneval. Zsigmondy Gábor zongoraművész. Szünet. 4 a) Szendy: Hej 1 Jucza Panna... b) Kacsóh: Sírok, sírok... c) Tarnay: Bucsu. d) Tarnay: Haidé. e) Saint­Saens: Delila áriája a „Sámson és Delila" c. operából. Haynal Elma m kir. op. énekesnő. 5. Liszt: XV. Rapszódia. Zsigmondy Gábor zongoraművész. Megérkezett a hullám! Igen tisztelt Szerkesztő ur! Fogadja a nagyközönség hálás köszönetét a „Meddig tart még? ;' levélnek közléséért. Őrömmel kell megállapítani u i., hogy egy kis igazi hullám érkezett végre hozzánk is. Keres­kedőink egy része mégis jobb belátásra jutva — légyen ezeknek dicséretükre mondva — hónapokon keresztül mereven álló áraikat ma reggelre megfürdették egy kis hullámban: mert ma reggel már a 80—100 K-ás kartonok he­lyében 60-75 90, sőt a 100-110 K ás cosma­nosit és hacassárát 80—90 K ért, hímzett gre­nadint 80 K ért, flór harisnyát 160 helyett 120 K-ért, közönségesebb harisnyát már 48 K-órt is láttunk. S a nagy színes gömb szappan 45 ről 35 kor.-ra fürdött meg. Szép, de még nem elég. A tisztaság a fő. Minél gyakoribb árfürdetést kérünk a cipőkereskedésekben is, ahol csak annyi változott, hogy az 1825 K ás női fél és a 2200 K-ás férfi egész, eltűnt a hullámban. Itt is alapos fürdetésre volna szükség. Nyíregyháza, 1921. május 9. Hálás tisztelettel Egy kis polgár. 1 nyíregyházi gulyakihajtás vasárnapja Kirándulás a császárszállási tanyára Ez volt az első ragyogó májusi vasárnap és ez a fénybe, üdén pompázó színekbe öltö­zött nap gyönyörű kerete volt a régi szép nyír­egyházi hagyomány életrekeltésének, a gulya­kihajtás alkalmából hosszú évtizedek óta aktu­ális kirándulásnak a császárszállási kerülő­házhoz. Maga a gulyakihajtás ténye önmagában olyan jelentőségű az agrár Szabolcsban, hogy méltán avatódott ünnepévé annak az öntuda­tos nyíregyházi társadalomnak, mely átérzi, hogy a gazdatársadalom életereje, kapacitása szerves összefüggésben van a reáhelyződő egyébb foglalkozású osztályoknak jólétével. A gulyakihajtás pedig határozottan értékmérője az agrárkultura egyik ősi életerének, az állat­tenyésztésnek. A gulyakihajtás Nyíregyházán ősidők óta a tavaszi vásár előtt való vasárnap történik. A város egész gazdatársadalma készül e napra, mert hiszen állatállománya legjavának, a szarvasmarhaállománynak fejlődése, erősödése szempontjából nagyjelentőségű az a nap, mely a pompás szabad legelőre hajtja ki az állato­kat, hogy azok egészen a novemberi iMárton­napig élvezzék a dus szabolcsi rét zamatos, edző füvét. A nyíregyházi állattenyésztők a pompás császárszállási legelőre hajtják a téli takarmá­nyozást megunt jószágokat. A mintegy 1200 hold kiterjedésű legelő, az áldott májusi eső­zésektől megfrissülten, mint gazdagon teritett asztal várja azokat. Az állattenyésztő gazdák miután a lege­lőre való jószágokért a megállapított legelte­tési dijat előre lefizették a Gazdaszövetségnél, már a vasárnapra virradó éjjel útnak indulnak, mert reggel négy órára már a császárszállási kerülőháznál kell ott lenni. Itt városi bizottság vizsgálja meg a kihajtásra szánt jószágot, ame­lyet annak módja szerint törzskönyveznek. A gazda a bizottságtól kapott igazoló írással a gulyák fejedelméhez, a számadó gulyáshoz megy, aki aztán véglegesen átveszi a gazda reménységét, a szeme nézésével nevelt jó fej­lődésnek indult üszőket, No bizony, a számadó gulyás őkelme megsüvegelésre érdemes ám. A kezegondjára bizott állatok száma nem egy­kettő, de nem is egy-kétszáz, hanem bizony nem egyszer ezrek felé jár s becsületére vál­jék, hogy számadó gulyás uram egy-két hét multán egyenkint megismeri a városi szemben ugyancsak egyforma szabású jószágokat, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents