Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-28 / 118. szám
2 JffHilOÉS. , WOTW iin iiwm •••»« MM —re——a—i—í— —— Egy kis mese a valóságról (Felvidéki II. Emigráltak. — üazaárulási pörök. — Népek együtt értése Az ,.emigránsok" at mindenütt megérezzük Élénk részük van a közszereplésben: újságban írnak, láncolnak sőt a politikában is akti? szerepet visznek minden „erős" tilalom ellenére A betörők is nagy részt ilyen bindából kerülnek ki. Ezeket a politikai menekülteket mindenütt a baloldali szocialisták (enyhén kifejezve) azaz III. internacionálót követő kommunisták veszik pártfogásukba. Kassán Surányi — sajnos magyar ember — a vezérük, ^Eperjesen Matuscsák szenátor, aki vett magának annyi merészséget, hogy nyilt utcán a keresztet egy bucsu alkalmával meggyalázta. Ezek mindent elkövetnek, hogy az „emigráltak" ott jól érezzék magukat. Ez is egy visszarángató erő a konszolidáció útjában, ami, ahelyett, hogy előrébb haladna, mindinkább az anarchia telé csúszik Élő seb, mely fáj és vérzik s ugyanez jajdul fel a magyarság nagy szótalanaágában, mikor egy egy nehéz „hazaárulási pör" hire kerül napvilágra. A tárgyalásokat igen kis részben, de az ítéleteket — elrettentő például taláu — minden újságban benne láthatjuk. Több halálos ítélet is volt — nevekre nem emlékszem s jegyzeteket nem hozhattam magammal — de néhány érdekes esetet ide irok még is. Legújabban a lengyel határról hozott bárom lengyel hadseregbeli magyar légionista — köztük egy tiszt — kihallgatása került az újságba. Ezek igen nagy meglepetésére mindenkinek, azt vallották, hogy lengyel földön szalonát sütöttek, mikor egy csomó csehszlovák katona megrohata őket áthurcolta s mint kémeket bekísérte Kassára. Ezeknek nem tudom mi lett a sorsuk, mert még nincs e pör befejezve. Egymásik érdekes eset egy Gyurica nevü tót származású fiatalemberrel történt. Papnövendék — azaz szerzetes jelölt — ő Lengyelországban •tlevél nélkül látogatta meg egy Sárosmegyei községben lakó szüleit. A csendőrök igazolásra szólították fel — már visszamenőben — s megmotozva öt, a csuha alatt magyar légionista tiszti ruhát találtak. Elfogatása nagy meglepetést keltett a magyarság körében, amennyiben tudják apjáról, bogy nagy szlovák. És még nagyobb meglepetést keltett, mikor egy napi fogság után szabadon bocsátották. Ebből arra következtetnek, hogy talán ő a csehek kémje volt Lengyelországban. Persze ez találgatás, a magyarság nagy lázas várakozásának időkinti kirobbanása. A mi bizonytalanságunk mindig kiálmodik egy egy elsuttogni való drága hirt, ami arról szól, hogy lesz még virradat! ilyen hírekbe, álmokba éljük ki minden elfojtott energiánkat, minden meleg érzésünk tellángolását. És vigasztalásunk, hogy most már a tót nép együtt szenvedi a csehek erőszakosságait, ránknehezülését a magyar néppol, épp ugy visszakívánja a régi rendet, mint a magyar. Mikor a király Hazánkba tért, a lázas szemek fellobogtak megújhodást várón. Csalódásaink és ökölbeszorulásunk is egjforma már, amit alig zavar az az örökösen szított nacionális harc. IIL Gazdasági helyzet. Sport. Erről — tudom — iraak a lapok. Da hátha érdekes lesz erről is megjegyezni egyetaiást; annyival is inkább, hogy már mindent felöleljek a újságcikkben, ami megírásra érdemes Ott — épp ugy, mint már itt is — mináant lehet kapni. A sokat kigúnyolt olcsósági hullám oda is nagyon gyér tarajlással áramlott s vannak dolgok pl. len áru is amelyek kéthárom százalékkal drágultak. A falusi oép terhe nagy, az élelmiszer olcsó — kivéve a lisztet — az ipsri munkások helyzete fényas, ie mégsem megnyagtaW, amennyiban a többtörténések) termelésből kifolyólag sok üzemet beszüntettek. A tulprodukció levezetésére ólónkan követelik ott a szomszéd államokkal való szabad kereskedelem felvételét. A kereskedők panaszkodnak, de azért — jól élnek. É3 ennél a pontnál i« megnyilatkozik a cseh sovinizmus, a cseh összetartás is látszik, hogy mindenféle más nációt az igavonójának tart, míg önmagának a legkönnyebb foglalko zásokat sajátítja ki s e mellett a szlovák földön bennszülötteket még az ipari, a jobb napszámos munkákból is kitúrja, amennyiben az ujabban fellendült építkezéseknél cseh muaká sokat hoznak, cseh mérnököket, építészeket. Panaszok és küldöttségjárások keveset használnak, mert holló hollónak.. Az elégedetlenség ott is általános, daoára a szénnek, a jó vasúti forgalomnak, a fanak, ami részben mind csupa nagy előmozdítója lehetne a gazdasági fejlődésnek. Lehetne. De ott is cssk valami bizonytalan messze homály mutat javulást. A sport az emberek testi felfrissülése, melybe szintén bele lehet szorítani egy kis ökölbeszorított energiát, — nagy mértéket öltött ott. Különösen a footbal versenyek vannak napirenden. A legkisebb két háromezer lakosú helységben is alakulnak sport egyesületek s mutogatják izmaikat a „büszke bajnokok." Cseh és magyar csapatok mérközésa is gyakori s érdekes, mikor az úgynevezett „barátságos" mérkőzések egy-egy erős bokarugással, ájulással, sebesüléssel végződnek. A sport egyesületek működésének semmi akadálya, csak egyszer történt meg, hogy az eperjesi torna és vivő egyesület működését betütották, okul hozva fel a cim helytelenségét. így lett az Elvéből Ptve. (Preiovai Torna és Vivó Egyesület ) Május hó folyamán egy pesti csapat is érkezett, a kassaisk nsgy előkészületeket tettek fogadásukra s az állomáson mint rendkívüli esemény hőseit fogadta a közönség. Ennek a nagyszerű mérkőzésnek eredményét nem tudom, ctak annyit, hogy akkor Kassán képviselve volt Ungvár, Eperjes, Igló s az érdeklődők nagy tábora. Az érdeklődők tábora rendszerint vegyes közönség (sport hozzáértőnek lenni nem kell különös intellekuell) s gyakori a neveletlen közbeszólás, tüntetés s a biró presszionálása a közönség részéről. És még ott is kitör néha a nacionalís és vallási gyűlölködés. Ebbe bele kell nyugodnunk, hogy mindenütt, mindentéren megfeledkeznek erről. Emberek és egyformák vagyunk; élnünk kellene gyűlölet nélkül. Ugy jobb ienne az élet. (Folytatása következik) Tanulmányi kirándulás Igen sikerült s a gazdag tapasztalás szempontjából ia értékes 3 napos kiránduláson vett részt folyó hó 17—19 napjain Szalay Sándor és Benigny Andor tanárok vezetése mellett a helybeli ág. hitv. ev. főgimnázium 33 növendéke, A cél Miskolc, Diósgyőr vasgyár, Hámor Lillafüred megtekintése volt. A kirándulók 17-én reggel Tokaj felé keltek útra, Meleg napos idő volt mindvégig, da a nagy meleg dacára is a legélénkebb érdeklődéssel nézíók végig kirándulásuk első célpontjának, Miskolc városának, novezetességeit Miskolc megtekintése után a diósgyői vasmüvek megtekintésére került a sor. Serényen folyt a munka. Az olvasztó kohók, a Martin-kemencék ismertetése után a vas megmunkálása aorrendjéban figyelte meg az ifjúság a lázas sietséggel, óriási erők munkáját feljáró folytonos, aoha nem azinő nyüzsgéssel végbemenő munkát, melyekről megelőzőleg Szalay Sándor főgimn. fizika tanár tartott szakszerű ismertetést. A gőz és villamos •rőmtt?ek if«a It kötették a tanalík fifyslait 1921. május 28 Tapolcán valósággal falvillanyozta a melegben izzadó ifjak lelkét, amikor csónakba szállhattak a a hűs habok játékán pihenhettek meg kirándulásaik közepette. Hámor ós Lillafüred természeti szépségei, a tó s a szépségekben ia igazán pazarul megnyilatkozó színpompa, az üda levegő bizonyára mind mély hatást váltottak ki a jelenlevő s csak az alföldi, a nyírségi ut porához szokott ifjak lelkéből. Éjszakáikat a raform. főgimnázium tornatermében töltötték, hoi a kemény fekvőhelyen is jól esett a fáradalmak után a pihenés. 19-éa este érkezett vissza a legjobb hangulatban a kiránduló csapat Nyíregyházára. Nyíregyháza város üdvözli Eger érsekfőpásztorát Nyíregyháza város képviselőtestülete mult hó 29-én tartott képviselőtestületi közgyűlésén elhatározta, hogy Szmrecsányi Lajos egri érseket születésének hetvenedik és főpásztori működésének tizedik évfordulója alkalmaból üdvözölni fogja. A város közönségének üdvözletét dr. Bencs Kálmán polgármester a következő üdvözlő iratban tolmácsolta: Nagyméltóságú és Főtisztelendő Érsek Ur ! Kegyelmes Urunk ! Nyíregyháza város képviselőtestülete f. év április hó 29-én tartott közgyűlésén őszinte örömmel étesült arról, hogy Nagyméltóságod Isten kegyel méből áldásos életének hetvenedik és főpásztori működésének tizedik évfordulóját ünnepli és egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Nagyméltósá godat ezen örvendetes évfordulók alkalmából tiszteletéről, nagyrabecsüléséről és osztatlan szeretetéről biztosítja és hazafias ölömmel üdvözli. Amidőn a képviselőtestület ezen érzelmeit Nagyméltóságod előtt tolmácsolom, méltóztassék megengedni, hogy azoknak a gondolatoknak, eszméknek és meggyőződésnek pár rövid szóval hü visszaadója legyek, amely gondolatok, eszmék meggyőző erővel töltik be a jó és nemes iránt fogékony városi közönségünknek lelkét mindannyiszor, amikor Nagyméltóságod fényes nevéről, oly nagy és fontos hivatásu főpásztori működéséről megemlékezni és hódolatteljes elismeréséről és ragaszkodó hálás szeretetéről bizonyságot tenni alkalma nyílik. Ismerjük Nagyméltóságodnak az isteni gond* viselésbe vetett rendithetetlen hitet és bizalmat, az igazság mindent legyőző es elnyomhatatlan erejében bizakodó mélységes meggyőződését, amelynek olyan lánglelkü és megfélemlithetetlenül lelkes apostola vott a magyar szomorúságok leggyászosabb korszakában a minden isteni vonatkozástól elfordult és minden emberi érzésből kivetkőzött örökre szégyenteljes és fájdalmas közelmúlt forradalmak idején. Nagyméltóságodnak hazánk történetében nagy és dicsőemlékezetü főpapjai szellemében kifejtett nemes és magasztos főpásztori működése, törhetetlen erős magyar érzése kivívta nemcsak lőpásztoruk iránt csodálattal és rajongó szeretettel viseltető híveinek, hanem valláskülömbség nélkül egész egyházmegyéjének és a magyar haza minden nemeslelkü, tisztaszivü, müveit polgárának őszinte és mély tiszteletét, hódoló lelkes szeretét Ennek a tiszteletnek, ennek a szeretetnek illatos fehér virágait gyűjtötte össze képviselőtestületünk ünneppé magasztosult közgyűlésén, amikor Nagyméltóságod fenkölt életének és áldásos főpásztori működésének évfordulóján az ünneplők lelkes és igaz érzéstől áthatott seregébe sorakozik. A Mindenható kegyelmét kérjük Nagyméltóságodra, hogy reményt fakasztó, bizalomraserkentő, hitet erősítő munkássága a magyar haza nehéz napjaiban még soká, nagyon soká legyen segítségünkre, bátorításunkra ! Az Isten éltesse 1 Kelt Nyíregyházán, a városi képviselőtestület 1921 évi április hó 29-én tartott rendes közgyűlésén. Nyíregyháza város képviselőtestülete nevében Dr. Bencs Kálmán *. k. polgármester.
