Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-25 / 116. szám

Nyíregyháza, 1921. május 25. * Szerda XLII. évfolyam. * 116. szám. szabolcsvarmegye és NYÍREGYHÁZA VAROS HtVATALOS NAPÍLAMA ftMMMsíértk: hatyhín : egéu évr* 820 K. fétévt* MM K,*»flyad*vr« 80 K, agy hónapra 90 K, vidéken: évra 320 K, félévra 180 K, .tagyiadévr* 90 K, •ty Mnapra so K. — Eoy«s síim ára 9 korona. Alapította JÓBA ELÜK Folalds 8K«rk*9>t6 Dr. 8. SZABÓ LA3ZLO 3zerkaaxtöe6g éa ktadöhlvatsl: SZÉCHENYI-UT «. SZAM. Tal«ten acAm 189. Poataoha*««» Ktatratokat r>am adunk viaam. Ve&eküit tiBstroelSk problémája nagyon fogós kérdés. Egy egy nagyobb gondja nincs ennél a kcrmánya&k, som n tár­sadalomnak Hogy miképen fogják megoldani, az a jövő titka. Most itt egyelőre & baj forrásával kívánunk foglalkozni, t. i magával a meneküléssel. Tudjuk, boiy a megszálló hatalmak a tisztviselőtől fogadalmat kívántak s akik azt le nem tették, családostól együtt „repatriálták", vagyis kiutasitották. Tömegesen igy vándoroltak ki a megszállott területekről a tisztviselők ezrei. S igy lettek földönfutóvá, a Csonka ország szü köa b&tárain belül keresve elhelyezk.-dést. Ne vesztegeljünk annal a kérdésnél, hogy mennyiben volt emberséges a megszálló ha taímaktól az eljárásnak ez a szigora. Ne veszte­gessünk szót annak méltatására, hogy micsoda lelkiösmereti zsarnokság kell ahhoz, hogy olyan tisztviselőt, aki magyar nemzeti szellemben nevelkedett, élt, dolgozott, akinek vérébe a ma­yyar hazához való ragaszkodás szinte inkarnáló dotf, — miképen Iebst ilyen baj bár [alternatíva elé állítani. Szinte kár minden szóért, hiszen a politikai okosságnaks a morális érzéknek tökele tea hiányát árulja el ez a követelés. De hát megtörlént és a győzőnek mindég igazsága van. Beszéljünk inkább arról, hogy helyes volt-e a tisztviselőktől az a választás, amelyet a nsgy többség követett, t. i. hogy megtagadta a foga­dalom letételét... és elhagyta ottani pozícióját. Sokan ezt a kérdést a hazafiság, a nemzeti érzés kérdésének igyekeznek feltüntetni. Nem is lehet elvitatni, hogy az. Mindenre elszátt. gerinces ember másképen nem is gon­dolkozbatik. Szakadjon minden, pusztuljon, vesszen az egész világ, de ellenséges hatalom nak magyar ember ne tegyen fogadalmat. És mégis... Akiknek szoaoruutja megszállott területre visz és ott idegen hatóságokkal kénytelenek érintkezni, azo^ tudják, azok méltányoljak, hogy micsoda áldás, micsoda megkönnyebbülés, ha a román, vagy cseh hivatalban visszamaradt ma gyar tisztviselővel találkozik. Ezek a „megalkuvók" a környék magyar­ságának igazi jóltevői. Igazi mentsvárai. Tudják a dolgaikat, ősmerik a viszonyokat A fogadalom dacára megmaradtak jó magyaroknak és igye­keznek a nehéz helyzethez alkalmazkodva hasz nára lenni a jogkereső, ügyes-bajos magyar közönségnek. Hajh, szomorú helyzet, nehéz kenyér. Az egész élete mártiromság. De az az áldozat, amelyet lelkiösmereti szabadságán végzett hara­kiri alapján az ottani magyai ságnak hoz egy ilyen visszamaradt tisztviselő, az mindan elisme­rést, minden becsülést megérdemel. Ilyenkor látja az ember, hogy minden ilyen helyén maradt tisztviselő egy-egy fellegvára a magyarság gondolatának és jóltevője a magyar társadalomnak. Es felmerül a kérdés, hogy minden Petur bános dacosság helyett nem leit volna-e helyesebb minden magyar tisztviselőnek a helyén maradni, a gzöruyü megalkuvás árán megtartani a pozíciót... az összességért, a ma­gyar eszméért... a jövő kiépítéséért... Nincsen-é ott szükség elszánt, bátor ma gyarokra ? ? ? Akik addig is, amíg a nagy óra elközelget, csendben, titokban ápolgatják, készít getik a lelkeket, élesztgetik a hamvadó reméoyt és szövögetik a lehetőségek szálait...? Nagyon is meggondolandó lett volna és azok számára, akik még a választás előtt álla­cak. még mindég meggondolandó. Volt hír ártól, hogy a megszálló hatalmak vissza fogják venni a kiutasított tisztviselőket Bár ugy lenne. Nehéz próbára kérjük őket, nagy áldozatot állítunk ellenük követelssbe, de az a hitünk, hogy a magyarság érdekében mindegyiknek kötelessége a maradás és ha lehet, a visszatérés. Elfoglalni és a végsőkig tartani az ottani pozíciót. — Sz. — A TEVtL Szabolcsvármegyei ás nyíregyházi köre is üdvözli gróf Apponyi Albertet A TE VÉL Szabolcsváraegyei és nyíregy­házi köre folyó hó 14 én tartott választmányi ülése egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a folyó hó 28 án Budapesten megtartandó Apponyi ünnepélyen küldöttségileg üdvözli a nemes grófot, ki ugy a béketárgyalásoknál mint azóta végzett nagyszabású és már fo igen nagy erkölcsi sikereket eredményező küzdel­mével már is őrőkdicsőséget szerzett a magyar területvédelem körű'. Az alábbiakban közölt lendületes és me­leghangú üzdvözlő iratot Geduly Henrik ág. ev. püspök 8 Énekes János róm. katb. kanonok a kőr alelnökei fogják a már 28-iki ünnepélyen átnyújtani Nagyméltóságú Uram! Nagy méltóságod munkás és eredmények­ben dus életének 75 ik s áldásos közszereplé­sének 50 ik évfordulóját üli most meg, a ma­gyar társadalom és közélet minden rétegének legmelegebb ünneplése között. A TEVÉL Szabolcsvármegye és nyíregy­házi köre a ma tartott választmányi ülésén foglalkozott ez ünnepélyes alkalom kérdésével és lelkesedéssel meghozott határozatával öröm­mel csatlakozik azok közzé, akik Nagyméltó­ságodat ez alkalommal szeretettel és tisztelet­tel veszik körül s ugy véli, hogy nem méltóan vinné előre a magyar területvédelem lobogóját akkor, ha ezt az alkalmat méltóan meg nem ünnepelné s el tedaa felejtkezni arról a nagy magyar emberről, kinek a magyar terület vé­delem olyan felejthetetlenül sokat köszönhet. Magyarország sohasem fogja elfelejteni Nagyméltéságodnak, hogy ezt a száz sebből vérző 8 ideig-óráig porba döntött nemzetet mennyi méltósággal és mennyi erkölcsi siker­rel védelmezte a béketárgyalásoknál, azok előtt, akik a kórhetetlen ellenség szerepkörét, az igazságos bíró álarcában szerették volna végig játszani. Minden gondolkozó magyar ember tisztá­ban van azzal is, hogy a reánk erőszakolt béke aláírása óta is mennyit küzd és fárad Nagy­méltóságod a magyar területvédelem szent ügyéért — Az erkölcsi és szolletni fegyverek legjobbjait viszi beié abba az élet halál harcba, melyet ei a méltatlanul üldözött ezer éves nemzet egyelőre még nem vihat meg a hősi ma­gyar kar erejével. — Innen is onnan is látjuk, m ként kezd megnyilvánulni az ellenségek né­pek jobbjainál a gyilkos igazságtalanság feletti őszinte megdöbbanós s a jobb b jlátás ember­séges érzete s jól tudjuk, hogy Nagyméltósá­godnak oroszlán része volt és van ezen mcst ebredezö a a jövőben dus gyümölcsökkel ke csegtetö kedvező közhangulat megteremtésében és ébrentartásában. Nagyméltóságod hervadhatatlan érdemeit a magyar történelem fogja majd itegörökiteni halhatatlan lapjain 8 mi — saját kicsiségünket átérezve — nem tehetünk mást, mint, hogy szeretettől éi tisztelettől áthatva oda álluok az ünneplők nagy tömegébe és buzgó fohásszal iordulunk mi is az egek Drához. tartsa meg soká, ttljes testi és szellemi épségben a lét legnagyobb küzdelmét vívó, szegény magyar hazánknak ma élő legnagyobb, legönzetlenebb és legjobb fiát. A TEVÉL Szabolcsvármegye éa nyíregy­házai köre 1921. május hó 14 ón tartott vá­lasztmányi üléséből. Schnetzer volt hadügyminiszter Nyíregyházán Nyíregyháza, máj 23- Saját tudósítónktól. Schnetzer Ferenc volt hadügyminiszter, a Köztisztviselők Szövetkezetének elnöke, a köz­tisztviselők természetbeni ellátásának legfőbb irányitója tegnap Nyíregyházán volt, ahová Walter Kálmán, a szövetkezet pénzügyi osztá­lyának igazgatójával érkezett meg. A magas­rangu látogatók a Köztisztviselők Fogyasztási és Termelő Szövetkezetének Nyíregyházán lévő kirendeltségét és fiókárudáját vizsgálták meg és mindenütt a legnagyobb elismerésüknek adtak kifejezést a kirendeltség igazgatója, Heringh Andor előtt. Schnetzer tábornok felkereste Dr. Jármy Béla főispánt, Mikecz István alispánt. Dr. Bencs Kálmán polgármestert, akikkel beható tanácskozást folytatott a köztisztviselők termé­szetben való ellátásának biztosítása érdekében. Kijelentette Schnetzer tábornok, hogy a szövet­kezet tervbe vette a husszék felállítását is és rövid időn belül husipari eikkekkel is rendelke­zésére fog állani a vásárlóknak. A nagyközönség igy husnemüekben is nemsokára érezni fogja a szövetkezet egészséges árszabályozó hatását. Schnetzer tábornok a déli órákban Bencs Kálmán polgármesterrel a Sóstóra hajtatott, hogy résztvegyen Nyíregyháza gyönyörű ünnepén, a gyermekek majálisán és annak közebédjén. Müvészhangverseny Nyíregyházán Medék Anna, Székelyhidy Ferznez dr., s Dr. Kabay Kálmán ae Operaház tagjainak nagyszerű művészetében lesz alkalma gyönyör­ködni Nyíregyháza közönségének e hó 26 án este 8 órakor a Korona szálló nagytermében. Magnk a nevek biztosítanak arról,hogy ez az estély az idei hangverseny szezon legkiválóbb ese­ménye lesz. Műsorukat Puccini, Bach, Leonca­vallo, Bizet, Wagner és Grieg müveiből, vala­mint a modern dal irodalom remekeiből válo­gattak össze. Hisszük, hogy nagy művészetük még sokáig emlékezetben marad a Nyíregy­házi közönségnek. Jegyek Ferenczy könyvke­reskedésében válthatók 20—80 koronáig. * Ára 2 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents