Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-26 / 93. szám

& •tJkTxfW^ llIEf 1921: április 26, A Szeressük Asztaltársasig közgyűlése Nyíregyháza, ápr. 25. Saját tudósítónktól. Míg a hangos politika arénáján töredesik még meghagyott egységünk, a magyar társada­lom több olyan szervezete alakul, mely csön­des mélyben ható munkával, hittel és szeretet­tel építi a magyar jövőt, mint egyszerű korai­tok tenger fenekén az uj világokat. Távolról csöndes zöngésü név jelzi ezeket egyesüle­teket, mint tanyát a satétbe kiszűrődő ablak­fényé, ds kőszöbükön átlépve, a szivjőság és emelkedett gondolat otthonában melegszünk fel. A Nyíregyházán megalakult „Szeressük Asztal­társaság" is egyike ezeknek a kifelé hatásuk­ban halkszava, de belsőjükben csillogó kedv mélyén szeretetre, jóságra iskolázó közössé­geknek. Felkerestük a Szeressük Asztaltársaságot szombaton délután 5 órakor a Korona nagy­termében tartott első nagyobb szabású köz­gyűlése alkalmával. A tagok teljes számban foglalnak helyett a nagyterem hosszában elhe­lyezett asztal mellett. Az asztalfőn nemzeti­színű szalaggal ékesített arany keretben csillog­nak az egyesület címének aranyos betűi. Itt van elhelyezve a híres oroszlános persely is, az első alapitők egyikének, Papp Istvánnak al­kotása. Lapozgatunk az asztaltársaság jegyző­könyvében, Gyűrött lapokra akadunk, az oláhok­tól eldugott jegyzöküny ez, a megszállás alatt egy zongorában bujt el a lelkes magyar érzés­től áttüzesedő asztaltársaságra görbeszemmel néző oláhok elől. Kezünkbe vészük egyet az asztalon sorakozó alapszabályok közül is. A sablonos paragrafusok közt érdekes sorokra akadunk, melyekban a társaság nemes szive dobog. A társaság szegény diákok neveltetését vállalja s a baráti szeretet megható jelei azok a sorok, amelyek kötelességévé teszik a főszó­noknak, hogy tartsa számon valamennyi tag minden jelentős életeseményét, hogy a társa­ság ünnepi keretében illőn-méltathassa azokat. De csilingel is már az elnök csengője s felhangzik Orosz István rendőrkapitánynak, a társaság bálványozott elnökének megnyitója. Minden megszólításában ott van, hogy: „Sze­ressük Asztaltársasága", aki ezt elmulasztaná, büntetést fizet. Érdekes képben tárja fel az asztaltársaság történetét. 1918 ban alapította az asztaltársaságot néhány lelkes magyar- A háború aztán szétszórta a kis csapatot, kato­nának mentek az alapítók, akik közül maga a társaság éltető lelke, a főszóno'r, Nagy József is a harctérre sietett s még ma is orosz fog­ságban sínylődik. A forradalom és kommuniz­mus elhallgattatták a Szeressük Asztaltársasá­got, amely 1919. augusztusában 5az oláh meg­szállással szemben büszke magyar daccal kezdte újra működéséi;, amelyet még ez évben Oroson történ kiszállással B ott oláh asszisztencia mel­lett is lelkes magyar propagandával vidékre Í3 kiterjeszteni kezdett. Az oláhok megsokslták a társaság bátor magyar magatartását s Orosz István elnököt, dr. Walter Géza titkárt, Gurbán László és Zoltán Gáspár választmányi tagokat egy ízben végig hallgatott hazafias beszédjö­kért le is tartóztatták. Erre a társaság, hogy tagjait megkímélje a zaklatástól, szüneteltette a müküdését. 1920. áprilisában, a magyar csa­patok bevonulása utáu ismét életre keit a Sze­ressük Asztaltársaság, hogy a jókedv fehér asz­talán azt a szellőmet idézze fel, amely a Vö­rösmarty Fdti dalában él, ahol a pohár csen­gésébe a haza éltetése és az eszmékért való lelkesedés éljene vegyül. Az elnöki jelentésből megtudjuk, bogy a társaságban ápolt szeretet cselekszik is, mikor egy szegénysorsu diák kö­zépiskolai nevelésének költségeit viselik. Az elnöki jelentés után a lemondott tisz­tikar helyett a Szeressük Asztaltársaság ujakat választ. A szeretet, bizalom természetesen újra a leköszönöket emeli tisztségbe s rajongva eze­retet elnökét Orosz Istvánt lelkes ünnepléssel köszönti a társaság. A tisztikar és választmány a következőképpen alakult meg. Elnök Orosz István, alelnök Borbély Sá­muel, Matulka Ödön, főszónok Nagy József, főtitkár dr. Waltor Gáss, jegyző Pásztor Sán­dor, Pénztáros Tomasovszky László, ellenőrök Sándor Dezső, Papp István, ügyész dr. Krómy Károly, választmány ; Batta Zoltán, Vertse K. Andor, Humenszky Ferenc, Barla Sándor Mar­gitay Gyula, Zoltán Gáspár, Stefáni Gyula, Vargha György, Németh Ödön, dr. Erdős Ber­talao, rendes £ tagok „Szilvássy József, S^pos Géza, ifj. Mangésius Ödön, MÍ3kolczy Mihály, Barth Antal póttagok Az emelkedett hangulatban lefolyt köz­gyűlést társas vacsora követi, amelyben szebb­nél szebb köszöntők hangzanak el. Dr. Walter Gáza főszónok helyettes meleg szavakban kö­szönti a társaság védnökét Papp Lajost s a sajtó képviselőit Bálint Károly Orosz Istvánt, az ünnepelt elnököt és a tisztikart, Margitay Gyula a páratlan agilitásu főtitkárt, dr. Walter Gézát, László Zoltán megható szavakkal a hadifogságban sínylődő főszőnokot, Nagy Jó­zsefet, Zoltán Gáspár a társaságban rejlő ma­gyar erőt köszönti. A magyaros kedv egyszerre mély csönddé nemesül: Közlik István tenorja csend J meg. A kassai kislányról szól, aki Horthy katonájáról sző álmokat. A szemekben a bus dacos irredentizmus szikrázik. Ez a lelke a „Szeressük Asztaltársaságnak." Kovács István einlékiizoltsii Az április 22-i Kovács István évforduló alkalmával lefolyt szűkebb körű ünnepséggel kapcsolatban megemlítettük, hogy a városban felmerült az a terv, hogy a Kovács István em­lékbizottság találjon módot évről évre kellően előkészített emlókünnepság rendezésére. Szer­kesztőségünkben többen érdeklődtek az emlék­bizottság működése iránt s raosí a bizottságról illetékes helyen a következő információt sze­reztük. ' Az emlékbizottság elnöke Báró Butíler Sándor volt, de erről az elnökségről már hó­napokkal ezelőtt lemondott, minthogy hasztalan kísérelte meg több ízben is az emlékbizottság egybehivását, egy ízben asm sikerült, a tagok a meghívásaira nem jelentek meg. Báró Buttier Sándor lemondásakor a bizottság mindennemű készletét Dr. Bencs Kálmán polgármesternél helyezte ei. Az emlékbizottság működése ezael függőben maradt, ugy, hogy április 22 én a bizottság, mint ilyen nem is frakcionálhatott. Dr. Bjncs Kálmán polgármester pedig aki hi­vatalos ügyben a fővárosban tartózkodik, az évforduló napján nem volt Nyíregyházán. Ezzel az információval kapcsolatban tarto­zunk anuak megállapításával, hogy városunk polgársága hálával és elismeréssel van Báró Buttler Sándor iránt, aki fügyetlenül attól, hogy az emlékbizottság elnöke volt, gondoskodott, hogy az emlékünnepség, ha kisebb arányokban is meglegyen s aggódó magyar lelkének sugal­latára az emlékünnep érdekében akcióba lépett, A Sléfcely Sssvitsé •i „Csonka Magyarország mm ország, Égése Magyarország mennyország." E- jelmondat öltött tesíett az ihletett lelkű székely szobrász keze alatt abban a 10 dom­bormüben, melyeket az Erdélyi Magyar Szé­kely Szövetség vidéki körei utján a közeli na­pokban a magyar irredenta szolgálatába állit. Mind a 10 darab a magyar szivekből van kitépve, a magyar lelkek keserűségéből van megalkotva. Ott borong rajtok mindnyájunk szi­véből az erőszakosan széttépett letiport haza sorsán érzett sajgó fájdalom, a lelkünk minden gondolatán átszövődő, soha bele nem nyugvás öntudata. Lüktetően él bennök a remény, árva nemzetünknek ez a sokszáz esztendős egyetlen éltető öröksége. Egymásba fonódva minden da­rabon megtestesül a nemzeti ige: „Hiszek Magyarország feltámadásában"! Az egyes darabok keresetlenül kedves kiállittásaak. Ki-ki megtalálja az ízlésének meg­felelőt köztük. Ott lehet a kunyhóban és palo­tában egyaránt. A valóra válásig hadd kísért­sen ébren és álmodva ez a legnehezebb, de legszentebb gondot, a haza jelen sorsát szia­bolizóló reliet. u.ízetlen lélek munkája, önzet­len célt szolgál. Minden fillér, melyet érte cse­rébe adunk magyar őrtüzeket éleszt, táplál az elszakított ormokon. Támogatását azoknak a nevében kérünk, kik életüket áldozzák egy jobb jövő reményéért 1 s értünk! Szegén ember. Ás énitfőpiuioi 10. BEoietásii&pja Vasárnap délelőtt Szmrecsányi Lajos egri érsekfőpásztor 70. születésnapja alkalmából ünnepélyes istentisztelet volt a nyíregyházi rom. kath. templomban. Az ünnepélyes szent misén, amelyet fényes segédlettel Énekes János kanonok pontifikált, Reviczky László ezredes, dsndárparancsook ós Rakovszky István ezredes vármegyei katonai parancsnok vezetésével meg­jelentek a nemzeti hadsereg tisztikara s részt vettek az ünnepi istentiszteleteken a polgári hatóságok és intézmények vezetői is. Mise köz­ben Énekes János kanonok magasszárnyalásu beszédet mondott, amelyben agyrészt a búza­szentelés szertartásának jelentőségét, a minden­napi kenyérrel szemben tartozó önzetlenséget áldozatkészséget emelte ki mély hatással, fi­gyelmeztető szavakkal fordulva azokhoz, akik az Ur imájában mindnyájunk által kért min­dennapi kenyeret árdrágítással, hasszon jhajhá­szásból elvonnák a nem termelő, de kenyérhez munkája árán egyformán jogot formáló szellemi és testi munkástól. Baszédjének másik felében a 70 éves érsekfőpászfor ideális magyar főpapi jellemét méltatta, mint péidaképét a tántoríthatatlan magyar hazafinak és főpapnak. R fővárosi lapok Mgireggliázára érkeznek: , REGGEL Uj Nemzedék Magyar Hirlap Virradat A Nap Uj Lap ESTE Nemzeti Újság Magyarság Budapesti Hirlap Pesti Hirlap Uj Barázda Szózat Az Újság Igazság I

Next

/
Thumbnails
Contents