Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-26 / 93. szám

& •tJkTxfW^ llIEf 1921: április 26, A Szeressük Asztaltársasig közgyűlése Nyíregyháza, ápr. 25. Saját tudósítónktól. Míg a hangos politika arénáján töredesik még meghagyott egységünk, a magyar társadalom több olyan szervezete alakul, mely csöndes mélyben ható munkával, hittel és szeretettel építi a magyar jövőt, mint egyszerű koraitok tenger fenekén az uj világokat. Távolról csöndes zöngésü név jelzi ezeket egyesületeket, mint tanyát a satétbe kiszűrődő ablakfényé, ds kőszöbükön átlépve, a szivjőság és emelkedett gondolat otthonában melegszünk fel. A Nyíregyházán megalakult „Szeressük Asztaltársaság" is egyike ezeknek a kifelé hatásukban halkszava, de belsőjükben csillogó kedv mélyén szeretetre, jóságra iskolázó közösségeknek. Felkerestük a Szeressük Asztaltársaságot szombaton délután 5 órakor a Korona nagytermében tartott első nagyobb szabású közgyűlése alkalmával. A tagok teljes számban foglalnak helyett a nagyterem hosszában elhelyezett asztal mellett. Az asztalfőn nemzetiszínű szalaggal ékesített arany keretben csillognak az egyesület címének aranyos betűi. Itt van elhelyezve a híres oroszlános persely is, az első alapitők egyikének, Papp Istvánnak alkotása. Lapozgatunk az asztaltársaság jegyzőkönyvében, Gyűrött lapokra akadunk, az oláhoktól eldugott jegyzöküny ez, a megszállás alatt egy zongorában bujt el a lelkes magyar érzéstől áttüzesedő asztaltársaságra görbeszemmel néző oláhok elől. Kezünkbe vészük egyet az asztalon sorakozó alapszabályok közül is. A sablonos paragrafusok közt érdekes sorokra akadunk, melyekban a társaság nemes szive dobog. A társaság szegény diákok neveltetését vállalja s a baráti szeretet megható jelei azok a sorok, amelyek kötelességévé teszik a főszónoknak, hogy tartsa számon valamennyi tag minden jelentős életeseményét, hogy a társaság ünnepi keretében illőn-méltathassa azokat. De csilingel is már az elnök csengője s felhangzik Orosz István rendőrkapitánynak, a társaság bálványozott elnökének megnyitója. Minden megszólításában ott van, hogy: „Szeressük Asztaltársasága", aki ezt elmulasztaná, büntetést fizet. Érdekes képben tárja fel az asztaltársaság történetét. 1918 ban alapította az asztaltársaságot néhány lelkes magyar- A háború aztán szétszórta a kis csapatot, katonának mentek az alapítók, akik közül maga a társaság éltető lelke, a főszóno'r, Nagy József is a harctérre sietett s még ma is orosz fogságban sínylődik. A forradalom és kommunizmus elhallgattatták a Szeressük Asztaltársaságot, amely 1919. augusztusában 5az oláh megszállással szemben büszke magyar daccal kezdte újra működéséi;, amelyet még ez évben Oroson történ kiszállással B ott oláh asszisztencia mellett is lelkes magyar propagandával vidékre Í3 kiterjeszteni kezdett. Az oláhok megsokslták a társaság bátor magyar magatartását s Orosz István elnököt, dr. Walter Géza titkárt, Gurbán László és Zoltán Gáspár választmányi tagokat egy ízben végig hallgatott hazafias beszédjökért le is tartóztatták. Erre a társaság, hogy tagjait megkímélje a zaklatástól, szüneteltette a müküdését. 1920. áprilisában, a magyar csapatok bevonulása utáu ismét életre keit a Szeressük Asztaltársaság, hogy a jókedv fehér asztalán azt a szellőmet idézze fel, amely a Vörösmarty Fdti dalában él, ahol a pohár csengésébe a haza éltetése és az eszmékért való lelkesedés éljene vegyül. Az elnöki jelentésből megtudjuk, bogy a társaságban ápolt szeretet cselekszik is, mikor egy szegénysorsu diák középiskolai nevelésének költségeit viselik. Az elnöki jelentés után a lemondott tisztikar helyett a Szeressük Asztaltársaság ujakat választ. A szeretet, bizalom természetesen újra a leköszönöket emeli tisztségbe s rajongva ezeretet elnökét Orosz Istvánt lelkes ünnepléssel köszönti a társaság. A tisztikar és választmány a következőképpen alakult meg. Elnök Orosz István, alelnök Borbély Sámuel, Matulka Ödön, főszónok Nagy József, főtitkár dr. Waltor Gáss, jegyző Pásztor Sándor, Pénztáros Tomasovszky László, ellenőrök Sándor Dezső, Papp István, ügyész dr. Krómy Károly, választmány ; Batta Zoltán, Vertse K. Andor, Humenszky Ferenc, Barla Sándor Margitay Gyula, Zoltán Gáspár, Stefáni Gyula, Vargha György, Németh Ödön, dr. Erdős Bertalao, rendes £ tagok „Szilvássy József, S^pos Géza, ifj. Mangésius Ödön, MÍ3kolczy Mihály, Barth Antal póttagok Az emelkedett hangulatban lefolyt közgyűlést társas vacsora követi, amelyben szebbnél szebb köszöntők hangzanak el. Dr. Walter Gáza főszónok helyettes meleg szavakban köszönti a társaság védnökét Papp Lajost s a sajtó képviselőit Bálint Károly Orosz Istvánt, az ünnepelt elnököt és a tisztikart, Margitay Gyula a páratlan agilitásu főtitkárt, dr. Walter Gézát, László Zoltán megható szavakkal a hadifogságban sínylődő főszőnokot, Nagy Józsefet, Zoltán Gáspár a társaságban rejlő magyar erőt köszönti. A magyaros kedv egyszerre mély csönddé nemesül: Közlik István tenorja csend J meg. A kassai kislányról szól, aki Horthy katonájáról sző álmokat. A szemekben a bus dacos irredentizmus szikrázik. Ez a lelke a „Szeressük Asztaltársaságnak." Kovács István einlékiizoltsii Az április 22-i Kovács István évforduló alkalmával lefolyt szűkebb körű ünnepséggel kapcsolatban megemlítettük, hogy a városban felmerült az a terv, hogy a Kovács István emlékbizottság találjon módot évről évre kellően előkészített emlókünnepság rendezésére. Szerkesztőségünkben többen érdeklődtek az emlékbizottság működése iránt s raosí a bizottságról illetékes helyen a következő információt szereztük. ' Az emlékbizottság elnöke Báró Butíler Sándor volt, de erről az elnökségről már hónapokkal ezelőtt lemondott, minthogy hasztalan kísérelte meg több ízben is az emlékbizottság egybehivását, egy ízben asm sikerült, a tagok a meghívásaira nem jelentek meg. Báró Buttier Sándor lemondásakor a bizottság mindennemű készletét Dr. Bencs Kálmán polgármesternél helyezte ei. Az emlékbizottság működése ezael függőben maradt, ugy, hogy április 22 én a bizottság, mint ilyen nem is frakcionálhatott. Dr. Bjncs Kálmán polgármester pedig aki hivatalos ügyben a fővárosban tartózkodik, az évforduló napján nem volt Nyíregyházán. Ezzel az információval kapcsolatban tartozunk anuak megállapításával, hogy városunk polgársága hálával és elismeréssel van Báró Buttler Sándor iránt, aki fügyetlenül attól, hogy az emlékbizottság elnöke volt, gondoskodott, hogy az emlékünnepség, ha kisebb arányokban is meglegyen s aggódó magyar lelkének sugallatára az emlékünnep érdekében akcióba lépett, A Sléfcely Sssvitsé •i „Csonka Magyarország mm ország, Égése Magyarország mennyország." E- jelmondat öltött tesíett az ihletett lelkű székely szobrász keze alatt abban a 10 dombormüben, melyeket az Erdélyi Magyar Székely Szövetség vidéki körei utján a közeli napokban a magyar irredenta szolgálatába állit. Mind a 10 darab a magyar szivekből van kitépve, a magyar lelkek keserűségéből van megalkotva. Ott borong rajtok mindnyájunk szivéből az erőszakosan széttépett letiport haza sorsán érzett sajgó fájdalom, a lelkünk minden gondolatán átszövődő, soha bele nem nyugvás öntudata. Lüktetően él bennök a remény, árva nemzetünknek ez a sokszáz esztendős egyetlen éltető öröksége. Egymásba fonódva minden darabon megtestesül a nemzeti ige: „Hiszek Magyarország feltámadásában"! Az egyes darabok keresetlenül kedves kiállittásaak. Ki-ki megtalálja az ízlésének megfelelőt köztük. Ott lehet a kunyhóban és palotában egyaránt. A valóra válásig hadd kísértsen ébren és álmodva ez a legnehezebb, de legszentebb gondot, a haza jelen sorsát sziabolizóló reliet. u.ízetlen lélek munkája, önzetlen célt szolgál. Minden fillér, melyet érte cserébe adunk magyar őrtüzeket éleszt, táplál az elszakított ormokon. Támogatását azoknak a nevében kérünk, kik életüket áldozzák egy jobb jövő reményéért 1 s értünk! Szegén ember. Ás énitfőpiuioi 10. BEoietásii&pja Vasárnap délelőtt Szmrecsányi Lajos egri érsekfőpásztor 70. születésnapja alkalmából ünnepélyes istentisztelet volt a nyíregyházi rom. kath. templomban. Az ünnepélyes szent misén, amelyet fényes segédlettel Énekes János kanonok pontifikált, Reviczky László ezredes, dsndárparancsook ós Rakovszky István ezredes vármegyei katonai parancsnok vezetésével megjelentek a nemzeti hadsereg tisztikara s részt vettek az ünnepi istentiszteleteken a polgári hatóságok és intézmények vezetői is. Mise közben Énekes János kanonok magasszárnyalásu beszédet mondott, amelyben agyrészt a búzaszentelés szertartásának jelentőségét, a mindennapi kenyérrel szemben tartozó önzetlenséget áldozatkészséget emelte ki mély hatással, figyelmeztető szavakkal fordulva azokhoz, akik az Ur imájában mindnyájunk által kért mindennapi kenyeret árdrágítással, hasszon jhajhászásból elvonnák a nem termelő, de kenyérhez munkája árán egyformán jogot formáló szellemi és testi munkástól. Baszédjének másik felében a 70 éves érsekfőpászfor ideális magyar főpapi jellemét méltatta, mint péidaképét a tántoríthatatlan magyar hazafinak és főpapnak. R fővárosi lapok Mgireggliázára érkeznek: , REGGEL Uj Nemzedék Magyar Hirlap Virradat A Nap Uj Lap ESTE Nemzeti Újság Magyarság Budapesti Hirlap Pesti Hirlap Uj Barázda Szózat Az Újság Igazság I