Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-24 / 92. szám

Nyíregyháza, Wll április 24. * Vasárnap XLII. évfolyam. * 92. szám. VTDEK pMt AMMJlw* SZABCLCSVÁRMEGYE és NYÍREGYHÁZA város HIVATALOS NAPILAPJA TzzTTga ti Előfizetési árak: hely ban : eflása övra SGO X, félővra IftO K, nagyadévre 80 K, agy hónapra Só K, vldók«n : «gés2 évre 320 K, félévre ISO K, n«gy*dávre 30 K, egy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkeaatö Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ A Magyar.Vöröskereszt Egylet körlevelet intézett valamennyi vidéki vármegyei és városi választmányához és fiókegyletéhez, amelyben felhivja a választmányok figyelmét a csatoltan megküldött jelentésre. A jelentés, mely a Vöröskereszt Egylet rendkivüli teljesítményekben gazdag legutóbbi bat esztendejének érdekes képét tárja fel, az 1914—1919. esztendőkről szól s átvezeti az olvasót a Vöröskereszt munkásainak a háborúban megtett fáradságos és dicsőséges utján. A Vöröskereszt Egyesület ez év január 14-én naggyülést tartott, amelyen Horthy Miklós kormányzó, a legfőbb védnök is jelen volt. A szabolcsvármegyei választmányt gróf Desst wffy István képviselte. Dr. Farkas László főtitkár ezen a gyűlésen ismertette a most megjelent, hat évről szóló beszámolót. A jelentés, mely a legszélesebb rétegek érdeklődésére méltán tarthat számot, 10 fejezetből áll. A hat évi események ugy vannak csoportosítva, hogy külön tárgyalják a hadszintéren működött intézmények és külön a hadszíntér mögötti országrészekben kifejtett munkálkodást. Azután kiterjeszkedik a szófiai misszió és a konstantinápolyi kórház működésére, külön részletezi az egylet vagyoni állapotát, megemlékezik a népköztársaság és az úgynevezett proletárdiktatúra bukásával miként vette át a központi választmány az egylet kezelését. Megállapítja a jelentés, hogy azok a keretek, amelyeket a béke idsjén a háború esetérő meghatároztak, igen szűknek bizonyultak és azokat minden téren tágítani kellett Igy a tervbe vett l tábori körház és 2 tábori raktár helyett felállítottak 3 tábori kórházat, 1 se bószcsoportot, 5 tábori raktárt, 8 anyagraktárt, 3 kórházvonatot, 6 segély vonatot, számos egészségügyi osztagot, ami által lehetővé vált, hogy a magyar vöröskereszt valamennyi hsrctéren elen legyen intézményeivel. A mögöttes országrészekben is szapori;ani kellett az egészségügyi intézeteket. Béke idején 43 828 sebeaült és katona részére biztositett kórházakat az egyesület. A háború ele jén azonban mindjárt ajánlatokat gyűjtött és a tőrházi ágyak szamát 91935-re emelte Betegnyugvó állomások keletkezett 3396 ággyal, üdilőoítho£ok 2100 ággyal, számos üditőállomás, ahol nemcsak a hetegek és sebesültek, íanem az átvonuló egészséges katonák is üdüésben részesültek. Az ápolt betegek, sebesültek, lábadozók száma több millióra növekedett és ámbár ápolási dijak címén a hadikincstár terhére 130 milliónál többet folyósítottak, az egészségügyi intézetek csak ugy voltak fennarthatók, hogy céljaikra gyűjtéseket rendeztek és azokban a közönség nemcsak készpénzben íanem értékes természetbeni adományban is észt vett Kiváló szolgálatokat tettek a tudósító roda, a hadifoglyokat gyámolító és tndósitóbivatal, a lábadozó sebesülteket elhelyező bi zottság és a szeretetadomány osztagok is. A választmányok és fiókegyletek a központi választmánynak hűséges segítői voltak. Sajnos, a megszállás folytán a választmányok és fiókegyletek közel kétharmadrészét elvesztette az egylet és 1920. végén már csak 25 megyei 3 vidéki, 37 vároai választmány és 466 fiókegylet felett rendelkezhetett. A központi ügymenet nagy arányokat öl tött, a központi választmány hat év alatt 700.000 darabnál több közönséges és ajánlott leveltt, továbbá postacsomagot bocsátott ki. Az évi jelentést gróf Csekonics Endre annak felemlitésével egészítette ki, hogy I. Ferencz József hagyatékából az örökösök tekintélyes összegű adományt ajándékoztak a magyar vöröskeresztnek. Megtudjuk a jelentésből, hogy Szabolcsvármegyében 1920 december 31-én a következő választmányok működtek: Szabolcsvármegyei választmány, Nyíregyházi városi választmány, Apagyi, Balkányi, Bessenyődi, Büdszentmihályi, Dadai felsőjárási, Kisvárdai járási, Laskodi. Loveleki, Magyi, Nagyhalászi, Nagykállói, Nyiradonyi, Nyirbélteki, Nyirbogdány, járá?i, Nyiribrányi, Nyirmadai, Nyirkércsi, Öfehértói, Orosi, Öri, Petneházai, Polgári, Tiszadobosi, Ramocsaházai, Tiszabüdi, Tíszadobi, Tiszaeszlári, Tiszai járási, Tiszalöki, Ujfehértói, Vejai fiókegyletek. A Vöröskereszt Egylet jelentésebői feltáruló nagyszabású teljesítmény áldásait a hadviseltek százezrei tudják s ezt a jelentést bizonyára hálás kegyelettel olvasgatják át sok ezren. Seperjen ki-ki e portija elolt A népjóléti miniszter a köztisztaságért Nyíregyháza, ápr. 23. Saját tudósítónktól A népjóléti miniszter megszívlelésre méltó rendeletben fordult a törvényhatóságokhoz a városok köztisztasagának feltétlen biztosítása érdekében. A miniszter hangsúlyozza, hogy a melegebb időszak beáltával szigorú köztisztasági intézkedésekkel, ha szükséges, a múltban kialakult és e kérdésben legtöbbször felületes intézési módoki al való szakítás árán s uj eljárások segítségével kell biztosítani az utcák és közterek tisztaságát. A háborús évek óta egyes városok ugyancsak elszoktak a tisztaságra kenyes régebbi idők szigorú ntézkedéseitöl s csas megnyugvással fogadhatjuk a miniszter sürgető szavát, mindannyian, akik a poros, egészségtelen utcákon tehetetlen szomorúság gal állapítjuk a köztisztaság terén mutatkozó gondatlanságot. A népjóléti miniszter elrendeli az utcák és terek naponkint való locsolását és seprését, amennyiben pedig egyes községek nem rendelkeznének a naponkint való locsoláshoz, sepréshez szükséges berendezkedéssel, kötelezzék a lakosságot, hogy a házuknak megfelelő utcarészletet, a ház előtt hasonló járdát és kocsiutat, annak középvonaláig naponta legalább egyszer maguk öntözzék és seperjék Kivánesian várjuk, miként foganatosítják ezt a rendeletet Nyíregyházán, ahol igen sok helyütt még az udvarokat sem tartják tisztán Megjegyezzük, hogy a miniszter rendelete esak Szerkesztőség 49 kiadóhivatal: SZÍCMENYI-UT 6. SZÁM. Telefonszám 130. Postacheque 298M. Kéziratokat nem adunk vissza. 1 nálunk tetszhetik rendkivüli újnak,' mert több , várost tudunk, ahol a házak előtt elhúzódó | útnak locsolása és seprése évtizedek óta kiala" kult szokás, amelytől egyik lakó sem engedi a másikat eltérni. Kovács István Két éve annak, hogy mártírja lett lángoló hazaszeretetének. Hideg, esős nap a komor két év előtti keddnek, 1919. április 22-ének évfordulója 8 az a szomorú fűz, mely sírja mellett jelképen a sebzett szívnek mély fájdalmát, ezen az évfordulón mintha feketébb gyásszal hajolna meg. Az ünneppé avatott napon kevesek csapata gyűl a sirhoz. A zajos tülekedésben ideáljairól könnyen feledkező po'gárság szomorú tanújelét adja azon szálak ernyedtségének, amelyek összefűzik, amelyeknek pedig acélosan, egyszövetü együttessé kellene összefogniok azok lelkét, akik Kovács István vérével megpecsételt eszméit evangéliumoknak hiszik és vallják. * Kovács István mártírhalálának Nyíregyháza városában ünneppé fogadott napján a nemzeti hadsereg képviselete, a Turáni Kör toborzottá kis csapata s a főgimnázium felsőbb osztályának ifjai és tanárai keresték fel Kovács István sírját. A sírra báró Buttler Sándor helyezte el a Turáni Kör koszuruját Magyar honfi sziveknek örök háláját tolmácsolta a virágkoszorúval, akik mint mondotta — nem követik Nyíregyháza polgárságának példáját és eljönnek a sirhoz, hogy a martirhaiáit halt hős jellemszépségeiből erőt merítsenek arra a küzdelemre, amelyet, érzik még meg kell vivniok. Kéri a hős szellemét, fohászkodjék ott fenn ezért a porbasujtott hazáért, amelynek földjében Kovács István nyugalma is csak akkor lesz boldog, ha újra szabad lesz, naggyá lesz ez a haza. A nemzeti hadsereg koszorúját O -htn Tivadar ezredes helyezte el a síron A főgimnázium ifjúsága a sir mellett felsorakozva elénekelte a Himnuszt, majd Máyer Béla VIII. o. t. sz önképzőkör alelnöke lendülettel, gondolatos és forró érzéstől áthatolt beszéd után virágot helyezett el a síron az ifjúság nevében. A kegyeletes emlékünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. * A Kovács István évforduló kapcsán élénken tárgyalták a városban annak szükségességét, hogy a megalakult emlékbizottság lépjen határozott akcióba s keresse meg annak módozatat, hogy addig is, míg az emlékműre való gyűjtés befejezést nem nyer s az emlékmű felállítható nem lesz, megfelelő eszközökkel előkészített, méltó ünnepség keretében áldozzon a polgárság Kovács István vértanú emlékének. Értesülésünk szerint a város képviselőtestületében is szóvá fogják tenni az április 22 ének évről évre való kegyeletes ünneplését, amelyet maga a város volna leghivatottabb megfelelően megrendezni, mint ahogyan évröl évre stílszerűen gondoskodik máreius 15 ének megünnepléséről. Ára 2 Korona.