Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-03 / 75. szám

6 1921. április 19. Cís'i azt. hogy rab vagyak, ne hagyd felijtim Ir. Vielöria Jizulnsk a FMM! tartott iliadMMl „Cífek azt, hogy rab vagyok, na hagyd íolejtenem I ' Tompa Miháiy „Gályarab' jáa&k GE időszerű fohászával kezdhetünk ma szomorú joggal minden előadást, amellyel a már terma szettől egységes Mfigyarorsság visszaállításának nemzeti ós emberi érdekét kivácjuk nzolgálui. Mert rab ez a mi szegény magyar ha 2ánk. a győztes nagyhatalmak rabja, mióta elvesztettük a szerencsétlen világháborút, s egyben nyomorék is, a mások győzelmi to?á« nas hulladékain rágódó úgynevezett utódállamok nyomoréka, m óta kapzsi népek élősködnek a nsmtelanül megcsonkított államtestnek orvul elízaisitoU részein. De a rab kiszabadulhat börtönéből ha nem engedi elsorvasztani életerejét, s még a halott is feltámad sírjából, ha nem maga keresi mindenáron a teljes pusztulást. Te tudod, Uram, hogy mi továbbra is éini, a halálon is diadalmaskodni akarun's. „Cfak azt, hogy rab vagyok, ne hagyd felejtenem 1

4 S miért nyomorék Magyarország földje, miért rab Magyarország népe? Mert a szövetségestől móllá'! elvárható hőséggel állotta meg helyét abban az önvédelmi tusában, amelyet igazán az egész világ ellen kellett végigküzlenie És kinek rabjai és nyomorékai vagyunk a világ csodálatára méltó öafeláldozásu ik árán? Azoké, akiknek számító cselszövésénél csak gyávasága s alattomos aknamunkajánál csak hitványsága nagyobb, mikor halálra ítélnek, megostoroznak és keresztre taszítanék egy mindenkép jobb sorsra érdemes nemzatet. Kifelejthetem a mult dicsőséget, a jelen nyomorúságát, a jövő elégtételét: ,csak azt, hogy rab vagyok, na higyd felejtenem!' A rabság iudnta gyötörjön ébrenlétemkor, a rabság gyötrelme ssavarjon fal álmomból, mert csak fcttSl a pihanast nem ismerő láztól s e legszentebb lázban végzett munkától várhatom sorsunk jobbra fordulását! . . E bemetés után as előadó 94 darab, részben színes vatitett képben mutatta be a Magyar Femdék természeti szépségeinek, hegyeinek, vöigfeiaek, barlangjainak, tanainak, tolyóinak, lovag várainak, fürdőinek, nyaralói c-k, földművelésének, állattenyésztésének, bá nyászatának, kézi és gyári ipaianak, városainak és műemlékeinek jellemző példáit, s magi sajnálta a legjobban, hogy e tekintetben igen korlátolt anyag állott rendelkezésére. Rámutatott arra a tényre, hogy a természeti szépségeket a magyar kaimra tet e mjgkögelitheíökké, 8 ugyarcssk a magyar ku fura kmatta fel a termész3ti erőit rejtett kincseit is, hogy azokat as emberiség javára értéke jitse, mert gyógyforrásaink, fürdőink, egészségügyi inttzfényeink k mi körü'tekintésüaknek, munkánkrak és á* őozatunknak Jöjzönhetik létezésüket, s ha soulókép Rít az utat, amsly az igénytelen tót és rutén lakosság egyszerű faházaitól a művészet remekeihaz vitt el, ugyancsak a magyar müvelődésvsgf és áldozatkészség tet e járhatóvá Rákócsí koporsójára mutatva e szavak kai végezte mondanivalóit az előadó: ... Ott nyugszanak a hamvak; de nyugodhatik-e Rákóczi lelke, ha látjf, hogy mivé lett az ő hazája, a mi boldogtalan Magyarországunk? Lealázva, meggfuiázva; megtörve, megcsonkítva, szertedarabolva vonaglik egy aíoksuly alatt a kétségbee ss gyötrelmei ?el s » végpusztulás veszedelmével , , . Njugodha tik e Rasóczi lelke, ha látja, hogy drága crök »ége tehetóflen prédája lett annak az idegen bitorló uációnsk, amely nem fö ónyes rátermettségével, nem is az erősaob jogán, hanem hitvány árulásának könnyelműen odavetett kon« cáui kapta meg a hűséges tótok, németek ós rúténak honf.vérétől annyiszor utegízeotelt Ma gyár Felvidéket Nem, és újra nem ! Rákóczi lelke kitör ebből a koporsóból, számonkéri bűneinket, számbavöszi ellenségeinket, s m'g szavával minket ostoroz, kardjával odamutat, ahol az ellenség van. S te mégse látnád, mégse hallanád, mégse értenéd, mégse követned őt, as egyetlent, a legnagyobbat, a iegmagyarabbat ?! Ha meg kell halnunk haljunk, meg dicsőén és drágán a becsület mezején ; de ha élői akarunk, fel az arccal, fel a karral, fel a lélekkel a legszentebb küzdelemre, mert csak a dicstelen sírból nincsen feltámadás! Panasz a gőzfürdő ellen Attól a jogos méltatlankod ístól eltekintve, amsly a fürdöárak indokolatlan fe'csigázá?a miatt észlelhető a közönség körűben, nem hall gathstjuk el azt a p&nasst sem, hogy ebben a városi üzemben a kiabáló feliratokon kivöl fcbsolute &e®mifé e intézkedés nincs a higiéna követelményeinek betartása éa batartatása céljából. Miután a nagy medencének nincs állandó vizcseréje és egy délelölt ugyanabba a vízbe 30—50 fürdővendég is belép — okvetlenül megkívánható, hogy minden fürdővendég előbb melegzuhany alatt lemossa magát. Erre a belépőt nemcsak a kifüggesztett felhívásokkal, hanem egyébként is rá kőlleae szorítani és a berendelnek is oly&nnak kellene lennie, ami ennek a rendszabálynak a betartását előnaoz ditsa. Ezzel szembúi azonban régóta azt ta pásztóijuk, hogy a berendezések hiányossága épen ellenkezőleg hátráltatja és akadályozza a fürdözőt eanek ». feltétlenül szükséges intézkedésnek a végrehajtásában, amennyiben a nagy medmea teremb»n nincsen se meleg, se langyos zuhany. Már padig nem .mindenki ugy vau edz^e, hogy egyenesen hideg zuhany alá tartsa tagjsu't és alaposan lemossa magát. Ha már ol/an pá dátlanul draga a fürdés lagsl bb fcdják meg a komfortnak és bizton ságnak azt a minimumát, ami nslkül gőzfürdőt (.' képzelni sem iaíset. Fái as aasfa.lt mliett A nagy fahiáuy miatt az u'cikon sok fát kivágtak h télért. Azon ki?ül is so'í a pítolni való msrt az utóbbi éves zavarai közt er, 8 a vá"o KépíiSzoü dologra kevés figye'mst foirdílOit&is az illetékesek. Nam is csodi Mo i örömmel láijus, hogy ebben az irányban is serényei folya-r k a muokálato* A Kossuth tör kiveszett gesztenye-fáit is szspan kipótolta a vírosí kertész Legyen sstbad eaaél a'kérdenél ö^y akíUÁ ia dologi';* felhívni a v&roi ha tóság figyelmét. Amilyen célszerű és szép ha az aszfaltjárda mellett alkalmas lombfák SÍOgélyezik utcákat, ép oiy káros az aszfaltjárdára, ha mellette túlnőtt faóriisok terpeszkednek Az árny kukat m^g cak meg%Ö8 Ön nők, de bisony a gfök;reik nagyoa megroa gáljik magá: aa aszfaltjárdát. Most amisor as aszfaltburkolat pótlásához ós kiigasiíáaához alig lehet anyagot szorozni, e?. kérdés nagyon is magsiiviölandő. Most van az ideje, hogy ebeket a terebélyeget alkalmas fákkal kicier^ijék. Menetdijemelés a villamoson A Képviselőtestület & villamos forgalmi menetdijakat folyó óv április 1-től kezdő ag a következőképen állapította msg: Menetjegy Nyiregyhíza átrakó-Erdői ki térő, vtgy E dii kitérő—Sóstófürdő között 3 K Nyíregyháza átrakó— SóatÖ „ 6 K Gyermekek 10 éven aiui a fenti m6net dijak faiét fizetik Arckápss igazolvánnyal bíró köztisztviselők Bessenyei tér—Sístó fcözö ti forgalomban 120 fillért íizatnok Havi bérletjegy ára: Átrakó áll.—E dei kit. között hivi 150 K Köztisztviselóiiek 50 K Átrakó áll —Sóstófürdő „ „ 300 K Kőz i«ztvi;előknck 100 K Muakáí bárle jegj ek: Bessenyei t —Erdei kit vonalon heti 20 K Bessenyei t.—SóaíóizőlSt. „ „ 40 K A Szabolcsvármegyei Ttstaevelési Biaottság a tavasz sportolásra alkalmas és agának beálltával folytatja tavaly megsezdstt szervező munkáját, amelynek a sportszellera általános feller>dité»e a célja. A b;zo;tsag, mely a rendelkezésére bocsátott Fera.'Czi István tiaarb.n kitűnő és bu—gó szakembert kapott, pénte&en délután Rikovszky István ezredes (ítnöklete alatt értekezletet tartott. Az értekezleten Farenczi István referált a bizottságnak az itjasági egyeiülstek megalakítása érdekében vármegyesserta megindított mozgalmáíiox eddigi eredményéről, mely már több községben meg csak minimális, mégis jóval több, mint amenynyit más vármégyék testneveiésí bizottsági ed dig elérni tudott. Jáv^shtot tett tz eddig eiert sikerek növelése érdekében és e javaslatok alapján dr Krómy Károiy, Rakovszky ezredes elnök, Bankő András kir. tanfelügyelő, Margócsy kereskedelmi iskolai igazgató szakavatott hozzászólásai után elhatározta u bizottság, hogy nyomban megalakítja Nyíregyházán ifjúsági egyesületet, melynek sikerei bizonyára buzditólag fognak hatni az egyes községek sportkedvére is, továbbá megkezdi a város valatnenayi elemi iskolájában V—VI osztályában a rendszeres testnevelő tanításokat, a középiskolai itjuság számára pedig nagyszabásx torr<iver*enyt rendez, amelyen részt fognak venni a város valamennyi iskolái A Magyar Athlétikai Ssövetaég Keletmagyarországi C50p0rtjs autónómiát nyervén a napokban tartoita meg közgyűlését, amely a nyíregyházi sportéletet eredményesen érintő sikerrel folyt le. A közgyűlésen felmerült kontroverziák békés kiegyenlítésében nagy szerepe volt KOOJ László sikeres feliépásének. A megválasztott iisatüiarbja tekinteiyes képviseletet nyert városuaí. Dr. Krómy Károlyt a Nyelve elnökét egyhangúin alelnökké választották. A tízes bizottságba a Díyatv} részéről Koos Lásaló, dr. Tóth L-is«ló kerültek be. A kisvardiiak közül Kojdo.- Áladar es Horváth Báu karUit3k a tizes bizottságba. A fegyelmi bizottság emöka is nyiregshází: Koos László lett. A csoport önátíó müíödáse a nyiragy&ázi a'hlótika jÖ7ője szempjntjábM i^en biZvata pre-grammat kecsegtet Mikor indul a Nystvc Debrecenbe? A Nyetva mérkőző csapata a debrecmi versenyre vasárnap délsiőtt 11 órakor indul autóval a Korona szálló elől. ÉjAz éj iotúháu, mozdulatlan áll. Rejteim 3, sötét — megváltóra vár. Ssjtések, vágyak, lappangó tüz, titkon ejteít köanyek. A soi letűnt képhez mennyi emlék ÍÜJ, oly csábosán, szelíemszárnyjn jönnek. Már itt vannak, érz6m parázna csókjaik, démont tűzzel ölelnék karja k. Lángol köröttem, vágy virágözön, tüzét még forróbb ciökkai öntözöm 1 Köröl tünk lágy, kabitó iliat&r, a varázsk-Sp eltűnt —- kint hajnalra jár . . . szatmári Mester Géza. — Tavaszi divat-harisnyák drapp, szürke, bagaria sárga, barna, fehér és fekete színekben, selyem, fiídeRo, raouslin stb. minőségekben, férfi zokuik, gyermek divatzokuik és pitení. harisnyák, nagy választékba a leszillitot olcsóbb árbaa vásárolhato Huagária Cipőgyár üzletében Nyíregyháza Zrínyi I, u. 5. — A n é, hölgyköeönséj a legújabb bécsi modell formákra elkeszüit női szalma és tagdl kalapokat megtekinthetik & Kalapüsemben Érutca 3. sz.