Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-23 / 91. szám

Nyíregyháza, 192!. április 24, * Vasárnap ILII. évfolyam. * 92. szám. SZABOliCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA BKJflzetésI árak: hatyban : egéss évre-SáOK, félövr® 30 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K, vldákefi: •gisz évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alspitotta JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ S«erke»ztÖ3ég ás kiadóhivatal: S2ÉOMENYI-UT 0. SZÁM. Telefon szám 130. Posiaoheque 29&M* Kéziratokat nem adwnk vissza. Hat évaMagyar Vöröskereszt Egylet A Magyar Vöröskereszt Egylet körlevelet intézett valamennyi vidéki vármegyei és városi választmányához és fiókegyletéhez, amelyben felhivja a választmányok figyelmét a csatoltan megküldött jelentésre. A jelentés, mely a Vöröskereszt Egylet rendkívüli teljesítményekben gazdag legutóbbi ihat esztendejének érdekes képét tárja fel, az 1914—1919. esztendőkről szól s átvezeti az olvasót a Vöröskereszt munkásainak a háborúban megtett fáradságos és dicsőséges utján. A Vöröskereszt Egyesület ez év január 14-én naggyülést tartott, amelyen Horthy Miklós kormányzó, a legfőbb védnök is jelen volt. A szabolcsvármegyei választmányt gróf Dosstwffy István képviselte. Dr. Farkas László főtitkár ezen a gyűlésen ismertette a most megjelent, hat évről szóló beszámolót. A jelentés, mely a legszélesebb rétegek érdeklődésére méltán tarthat számot, 10 fejezetből áll. A hat évi események ugy vaünak csoportosítva, hogy külön tárgyaljál* a hadszintéren működött intézmények és külön a hadszinté; mögötti országrészekben kifejtett munkálkodást. Azután kiterjeszkedik a szófiai misszió és a konstantinápolyi kórház működésére, külön részletezi az egylet vagyoni állapotát, megemlékezik a népköztársaság és az úgynevezett proletárdiktatúra bukásával miként vette át a központi választmány as egylet kezelését. Megállapítja a jelenté?, hogy azok a keretek, amelyebet a bébe idején a háború esetére meghatároztak, igen szöknek bizonyultak és azokat minden téren tágítani kellett így a tervbe vett 1 tábori kórház és 2 tábori raktár helyett felállítottak 3 tábori kórházat, 1 se bészcsoporiof, 5 tábori raktárt, 8 anysgraktárt, 3 bórházvonatot, 6 segélyvonatot, számos egészságügyi osztagot, ami által lehetővé vált, hogy a magyar vöröskereszt valamennyi harctéren jelen legyen intézményeivel. A mögöttes országrészekben is szaporítani kellett az egészségügyi intézeteket. Béke idején 46 828 sebesült és katona részére biztosított kórházakat az egyesület. A háború ele jén azonban mindjárt aján'atokat gyűjtött és a kórházi ágyék számát 91935-re emelte Betegnyugvó állomások keletkezett 3396 ággyal, üdítő otthon ok 2100 ággyal, számos üditőállomás, ahol nemcsak a hetegek és sebesültek, hanem az átvonuló egészséges katonák is üdülésben részesültek. Az ápolt betegek, sebesültek, lábadozók száma több millióra növekedett és ámbár ápolási dijak címén a hadikincstár terhére 130 milliónál többet folyósítottak, az egészségügyi intézetek csak ngy voltak fenntarthatók, hogy céljaikra gyűjtéseket rendeztek és azokban a közönség nemcsak készpénzben hanem értékes természetbeni adományban ia részt vett. Kiváló szolgálatokat tettek a tudósító iroda, a hadifoglyokat gyámolító és tudósítóhivatal, a lábadozó sebesülteket elhelyező bizottság és a szeretetsdomány osztagok is. A választmányok és fiókegyletek a központi választmánynak hűséges segítői voltak. Sajnos, a megszállás folytán a választmányok és fiókegyiotek közel kétharmadrészét elvesztette az egylet és 1920. végén már csak 25 m6jyei 3 vidéki, 37 városi választmány és 466 fiókegylet felett rendelkezhetett. A központi ügymenet nagy arányokat öl tölt, a központi választmány hat év alatt 700.000 darabnál több közönséges és ajánlott leveltt, továbbá postacsomagot bocsátott ki. Az évi jelentést gróf Csekonics Eodre annak felemlitésével egészítette ki, hogy I. Ferencz József hagyatékából az örökösök tekintélyes összegű adományt ajándékoztak a magyar vöröskeresztnek. Megtudjuk a jelentésből, hogy Szabolcsvármegyében 1920 december 31-én a következő választmányok működtek: Szabolcsvármegyei választmány, Nyíregyházi városi választmány, Apagyi, Balkányí, Bessenyődi, Bűdszentmihályi, Dadai felsőjárási, Kisvárd&i járási, Laskodi. Leveieki, Magyi, Nagyhalászi, Nagybállői, Nyiradonyi, Nyirbélteki, Nyirbogdány, járási, Nyiribrányi, líyirmídai, Nyirkércsi, Öfehértói, Orosi, Öri, Petneházai, Polgári, Tiszadobosi, Ramocsaházai, Tiszabüdi, Tiszadobi, Tiszaeszlári, Tiszai járási, Tiszalöki, Ujfehértói, Vcjai fiókegyletek. A Vöröskereszt Egylet jelentésebői feltáruló nagyszabású teljesítmény áldásait a hadviseltek százezrei tudják s ezt a jelentést bizonyára hálás kegyelettel olvasgatják át sok ezren. Seperjen ki-ki 2 portája előtt A népjóléti miniszter a köztisztaságért Nyíregyháza, ápr. 23 Saját tudósítónktól A népjóléti miniszter megszívlelésre méltó rendeletben fordult a törvényhatóságokhoz a városok köztisztaságának feltétlen biztosítása érdekében. A miniszter hangsúlyozza, hogy a melegebb időszak beáltával szigorú köztisztasági intézkedésekkel, ha szükséges, a múltban kialakult és e kérdésben legtöbbször felületes intézési módokbal való szakítás árán s uj eljárások segítségével kell biztosítani az utcák és közterek tisztaságát. A háborús évek óta egyes városok ugyancsak elszoktak a tisztaságra kenyes régebbi idők szigora ntézbedéseitől s csat megnyugvással fogadhatjuk a miniszter sürgető szavát, mindannyian, akik a poros, egészségtelen utcákon tehetetlen szomorúság gal állapítjuk a köztisztaság terén mutatbozó gondatíanságot. A népjóléti miniszter elrendeli az utcák és terek naponbint való locsolását és seprését, amennyiben pedig egyes bözségek nem rendelkeznének a naponkint való locsoláshoz, sepréshez szükséges berendezkedéssel, kötelezzék a lakosságot, hogy a házuknak megfelelő utcarészletet, a ház előtt hssonló járdát és kocsiutat. annak középvonaláig naponta legalább egyszer maguk öntözzék és seperjék. Kíváncsian várjuk, miként foganatosítják ezt a rendeletet Nyíregyházán, ahol igen sok helyütt még az idvarokat sem tartják tisztán Megjegyezzük, hogy a miniszter rendelete esak 1 nálunk tetszhetik rendkívüli újnak,* mert több , várost tudunk, ahol a házak előtt elhúzódó íj útnak locsolása és seprése évtizedek óta ki&la' kult szokás, amelytől egyik lakó sem engedi a másikat eltérni. Kovács István Két éve annak, hogy mártírja lett lángold hazaszeretetének. Hideg, esfös nap a komor két év előtti keddnek, 1919. április 22-ének évfordulója s az a szomorú füz, mely sirja mellett jelképen a sebzett szívnek mély fájdalmát, ezen az évfordulón mintha feketébb gyásszal hajolna meg. Az ünneppé avatott napon kevesek csapata gyüi a sirhoz. A zajos tülekedésben ideáljairól könnyen feledkező po'gárság szomorú tanújelét adja azon szálak ernyedtségének, amelyek összefűzik, amelyeknek pedig acélosan, egyszövetü együttessé kellene ösazefogniok azok lelkét, akik Kovács István vérével megpecsételt eszméit evangéliumoknak hiszik és vallják. * Kovács István mártírhalálának Nyíregyháza városában ünneppé fogadott napján a nemzeti hadsereg képviselete, a Turáni Kör toborzottá kis ceapata a a főgimnázium telsóbb osztályának ifjai és tanárai keresték fel Kovács István sirját. A sírra báró Buttler Sándor helyezte el a Turáni Kör koszuruját Magyar honfi sziveknek örök háláját tolmácsolta a virágkoszorúval, akik mint mondotta — nem követik Nyíregyháza polgárságának példáját és eljönnek a sírhoz, hogy a martirhaiáit halt hős jellemszépsó. geiből erőt merítsenek arra a küzdelemre, amelyet, érzik még meg kell vivniok. Kéri a hős szellemét, fohászkodjék ott fenn ezért a porbasujtott hazáért, amelynek földjében Kovács István nyugalma is csak akkor lesz boldog, ha újra szabad lesz, naggyá lesz ez a haza, A nemzeti hadsereg koszorúját Oehm Tivadar ezredes helyezte el a síron A főgimnázium ifjúsága a sir mellett felsorakozva elénekelte a Himnuszt, majd Máyer Béia VIII. o. t. sz önképzőkör alelnöke lendülettel, gondolatos és forró érzéstől áthatott beszéd után virágot halyezett el a síron az ifjúság nevében. A kegyeletes emlékünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. * A Kovács István évforduló kapcsán élénken tárgyalták a városban annak szükségességét, bogy a megalakult emlékbizottság lépjen határozott akcióba s keresse meg annak módozatát, hogy addig is, mig az emlékműre való gyűjtés befejezést nem nyer a az emlékmű felállítható nem lesz, megfelelő eszközökkel előkészített, méltó ünnepség keretében áldozzon a polgárság Kovács István vértanú emlékének. Értesülésünk szerint a város képviselőtestületében is szófá fogják tenni az április 22 ének évről évre való kígyeletes ünneplését, amelyet maga a város volna leghivatottabb megfelelően megrendezni, mint ahogyan évről évre stílszerűen gondoskodik március 15 ének megünnepléséről. Ára 2 borona.