Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-17 / 86. szám

19*1, április 17 I HIHIHI—l i h » III ii >i• II i Lü. 1156/1921. Hirdetmény. A m. kir. minisztérium a lakástgyek rendezése - végett kiadott 2300/1921. M. E. sz. rendelete főbb pontjaiban a következőket tartalmazza : 1. Az uj épületekre és épületrészekre az e rendeletben megállapított semmi korlátozás sem terjed ki. 2. Lakást igényelhetnek, olyan helyben lakásra jogosultak, akik önhibájukon kivül vannak hajlék nélkül. Áthelyezett, vagy kinevezett közszolgálati alkalmazottak. Az ország megszállott területéről menekült, vagy hadifogságból visszatértek. Az uj házasulok Lakást cserélők. Egyébb lakást igénylők. 3. Az üresen álló, vagy megüresedő lakásokat és egyébb helyiségeket a lakásügyi hatósághoz be kell jelenteni. A bejelentés kötelessége a háztulajdonos és a kiköltözködő lakót egyformán terheli A bejelentési határidő a megüresedés tudomásul jutástól számítandó 8 nap. 4. A háztulajdonos az igénylők sorából megjelölheti azt, akinek a részére a lakást vagy más helyiséget bérbe adni kívánja. 5. Lakások átruházásához, valamint lakáscserékhez a lakásügyi hatóság engedélye szükséges. 6. Lakás céljára rendelt helyiségeket, hivatal vagy üzleti célokra bérbeadni csak a lakásügyi hatóság hozzájárulásával szabad. 7. Lakást, lakásrészt, vagy egyébb helyiségeket lakásigazolvány nélkül, sem tulajdonjog alapján, saját házban, sem bérlet utján másnak a házában elfoglalni nem szabad. 8 A lakásigazolvány nélkül elfoglalt helyiségek, igénybevehetők és a lakásigazolvany nélkül beköltözettek ellen a kihagási eljárás megindítandó. 9. £ rendelet nem vonatkozik a szállodai és más olyan helyiségek bérletére, melyek szállóvendégek üzletszerű befogadására szolgálnak. 10. Hatóságilag igénybevehető helyiségek : Üresen álló helyiségek, olyan nyári lakások, amelyeket a tulajdonos is rendszerint bérbe szokott kiadni, házUrtás céljára alkalmas olyan lakások, amelyeket jelenleg iroda, üzlet, vagy raktár céljára használnak. Olyan helyiségek, emelyekkel a rendelkező fél üzérkedik. Olyan helyiségek amelyekbe a lakásügyi hatóság engedélye nélkül 1920. évi február hó első napja után költöztek be. Annak a lakását akit a rendőrhatóság, vagy büntető biróság kitiltott. Az elhagyott, vagy elhagyatottnak tekintendő lakásokat és egyébb helyiségeket Elhagyottnak tekintendő azok a lakások amelyeket egy éven belül legalább hat hónapon át nem használnak, s az olyan üzletek, amelyeket egy éven belül legalább három hónapon át nem használnak, lakásokra vonatkozóan igénybevétel alól mentesítésnek van helye, ha a lakáslal rendelkező távollétét közérdek vagy elnem hárítható körülmény indokolja. A mentesítést a lakásügyi hatóság adja meg. Igénybevehető annak az üzeme, aki azt azért tartja zárva, hogy az árak korlátozására szóló intézkedéseket kijátsza. Igénybevehetők olyan helyiségek, vagy helyiségrészek, amelynek olyan egyén a bérlője, vagy albérlője, aki 1914. év augusztus hó 1 napja óta költözött be, nem ide való illetőségű és nem folytat oly közérdekű tevékenységet, amely helybea a lakást indokolná. Igénybevehető, ha valaki ugyanabban a városban, vagy a környéken két vagy több külön álló lakást, vagy üzlethelyiséget bérel, anélkül, hogy egynél több lakásra vagy üzlethelyiségre indokolt szüksége lenne, ezek közül az egy, vagy több helyiség vagy üzlet, amelyet az illető fél saját megítélése szerint legkönynyebbnn nélkülözhet. Nem lehet igénybe venni a tanyai gazdálkodással foglalkozó 2 szobát meg nem haladó fenntartott lakást. 11. A lakásügyi hatóság igénybeveheti a helyiségeknek olyan - elkülönítő részeit, amelyek a vélik rendelkező felnek indokolt lakás szükség letét meghaladják. Helyiségrészek igénybevétel esetén konyhának, fürdőszobának, cselédszobának stb. közös használatát elrendelni nem szabad Az igénybevétel rendszerint nem terjed ki a bútor használatára, ha azonban az albérletbe adó addig is butorozottan történt, kiterjed a mellőzhetetlenül szükséges bútorok használatának átengedésére. 12. Nem lakás, hanem hivatal, iroda, raktár stb. igénybevételének csak közhivatal, vagy közintézet elhelyezése érdekében van helye. 13. Dohányárudákat és mozgófénykép színházakat átruházni csak a lakásügyi hatóság engedélyével szabad. 14. Az igénybevétel a lakásügyi hatóság hivatalból, vagy kérelemre rendeli el. Bérlője részére a béi beadó is kérhet igénybevételt ha igszolja, hogy bérlőjével szemben felmondással élt. Senkinek sincs azonban joga arra, hogy valamely helyiségnek igénybevételét és részére kiutalását őt megillető jogként követelje. 15. A kijelölésnél háztulajdonos kívánságainak figyelembe vételével ugy kell eljárni, kogy a lakásra szorulók közül az nyerjen elhelyezést, akinek lakáshoz juttatása közérdekből, vagy egyébb méltánylást érdemlő körülménynél fogva legsürgősebb. 16 Az igénybevett helyiségek bérét a felek megegyezésének hiányában bármelyikük kérelmére, valamint a bérleti szerződés egyébb feltételeit is a lakásügyi hatóság állapítja meg A lakásügyi hatóság az igénybevett helyiségeken szükséges átalakításokat az igénylő költségére engedélyezhet. 17. Ha az igénybevett helyiségekben bútorok vannak, az igénybevételt szenvedőt kötelezni kell arra, hogy azokat a kijelölt bérlő költségére elszállítsa. 18. Lakások, üzletek és egyébb helyiségek igénybevételét a lakásügyi közigazgatási hatóságok látják el. 19. A lakásügyi hatóság igénybevételt elrendelő határozata ellen, az igénybevételt szenvedő bérbeadó a közlestől számított 3 nap alatt panaszszal élhet. A panasz két példanyban nyújtandó be. A lakásügyi hatóságnak az igénybevétel megtagadó határozata ellen panasznak helye nincs. A panaszbeadványra az érdekeltek 8 nap alatt észrevételeket tehetnek Az génybevehetőség kérdésében I. fokon a kir. törvényszék döat, annak hatá rozata végérvényes és ellen semmiféle jogorvoslatnak nincs helye. 20. Az igénybevétel jogerősen elrendelő határozat végrehajtását kérelemre, a lakasügyi hatóság rendeli el s a szükséghez Képest kényszer eszközök alkalmával foganatosítja. 21. A lakásoknak bérét akár a jelenlegi, akár az uj bérlővel szemben legfeljebb olyan összegben lehet megszabni vagy emelni, amely ai 1920 évi április hó S-án kiadott rendelettel megszabott 35"/o-kot további 60%-kal haladja meg. Alapul véve az 1917. nov. 1-én fizetett bérösszeget. 22. Nagy lakások (4 szobán felül) valamint üzlethelyiségek bérösszegére nézve felek szabadon egyezkedhetnek. 23. ^íyári lakások bérének megállapítása a nagylakásokra megállapított szabályok irányadók. 24. Közhatóságok által bérelt helyiségek bércnek megállapításánál a kislakásokra megállapított szabályok irányadók. 25 Butorozottan albérletbe adott lakásrészek bérösszegét olyan összegben kell megszabni, amelyet az illető helyen hasonló bútorozott lakásért általában fizetnek. 26 Bérösszeget évente csak egyizben lehet emelni. 27. A jelen rendelet szerint megengedett bérmegállapítás a bérbeadó legkésőbb a felmondás közlésére megszabott időben előre Írásban köteles a bérlővel közölni, s a felmondási idő lejártával lép hatályba. Amennyiben felek a bérösszegre nézve megállapodni nem tudnak, a bérösszeg megállapítását a kir. járásbíróságnál kérhetik. 28. Felmondással élhet az a háztulajdonos aki önhibáján kivül haj léktalanná vált. Ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának fel vagy lemenő rokonának fontos érdekből van szüksége és bérlője részére másik megfelelő lakásról gondoskodik. Rendkívüli felmondásnak van helye, ha a bérlő a bérfizetéssel vétkesen késedelmeskedik, ha a bérlő a bérlettárgyát szándékosan rongálja, vagy szerződés ellenesen használja, s végül a bérlő összeférhetetlen magaviseletet tanúsít. Felmondás kérdésében a kir járásbíróság jár el. 29 Kihágást követ el és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és 6 hónapig terjedő büntetéssel büntetendő az : aki a jelen rendeletben megszabott legmagasabb bér határt túllépi, aki a megállapított bérösszegen felül elállási, lelépési vagy átadási díj cimmel ellenszolgáltatást köt ki, vagy fogad el, vagy ilyen ellenszolgáltatás fizetésében megállapodik, vagy a lakás átruházásával egyébként üzérkedik. Aki a jelen rendeletben a bérlet felmondására, vagy helyiségek igénybevételére nézve megállapított rendelkezéseknek kijátszása végett tudta hamis adatokat terjeszt elő. Aki az igénybevétel utján szerzett lakás átruházásával üzérkedik. Aki a jelen rendeletben megszabott bejelentést elmulasztja. Aki lakásigazolvány nélkül költözködik be, vagy fogad be valakit bérlőjéül. Aki a kijelölt bérlőt a részére kiutalt helyisége rendeltetésszerű használata ban gátolja, vagy a helyiségből jogtalanul kizárja. 30. Ez a rendelet 1921. évi április hó 1S ik napján lép életbe. Nyíregyháza, 1921, április 13-án. 3175 Városi 'akásüyyi hatóság. Állatorvos ^^^ ajánlkozik! Farkas Mihály nyug. honv, huszár állatorvos nagyobb gazdaság állatállományának helyszínén való kezelését valamint azoknak oltását elvállalja Privát praxist helyben Is elvállal Lakik: Kert-utca 21. sz. alatt 2044 K. 10011 — 1921. Hirdetmény. A m. kir. föld mi velés ügyi miniszternek 66666—1120. F. M. szamu rendelete értelmében az 1920. évi XXIX. tc. alapján felhívom mindazokat, akik házhelyre igényt tartanak és nem tartanak a már jelentkezésre felhívott első csoporthoz, hogy igényeiket a gazdasági intéző hivatali ban (Városháza épület, emelet 48. sz. szoba) f. év április hó 18-tól kezdve bezárólag április hó 84-íg jelentsék be. Ezen két csoportba tartoznak a mezőgazdásággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogu férfi munkások vagy az ilyen törpebirtokosok, továbbá az első vagy második csoportba be nem sorozhatok azon családfők, akik Nyíregyháza városában 10 év óta állandóan laknak s akiknek állandó tisztességes keresetük is van. A jelentkezéseknél a K. 6810— 1921. számú hirdetményemben közzétett adatokat, amelyek a Nyirvidék f. év április hó 14 ik számában megtekinthető, ezúttal is igazolni kell. Tájékozásul megjegyzem, hogy törpebirtoknak tekintendő azon me zőgazdasagi birtok, amely mellett a birtokosnak még állandóan másnak gazdaságában vagy egyebütt is az év nagyobb részében dolgoznia kell, hogy megélhessen. Nyíregyháza, 1921. április 14. 8190 BENCS, polgármester; Szabolcsvármegye alispánja. 10.502 — 19.1. sz. Versenytárgyalási hirdetmény, Szabolcsvármegye vámos közútjainak fentartása céljaira az 1921, évben szükséglendő 2390 kbméter zúzott utfentartasi kavics szállításának biztosítása végett Nyíregyházán az alispáni hivatalban 1921. évi május 2 4-én d. e. 11 órakor tartandó zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. Felhivatnak ennélfogva vallalkozni kívánók, hogy ajánlataikat Szabolcsvarmegye Alispánjához címezve legkésőbb a kitűzött tárgyalasi napon d. e 11 óráig nyújtsák be. A később érkező és utóajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajanlat 5 pecséttel zárt borítékban nyújtandó be és a címzés felett világosan kiírandó, hogy az ajánlat mire vonatkozik. Az ajánlatok a fent megjelölt na pon és helyen d. e. 11 órakor fognak felbontatni és bizottságilag elbíráltatni. Az ajánlatok felbontásánál ajánlattevők vagy igazolt képviselőik jelen lehetnek. A benyújtott ajánlatok vissza nem vonhatók és mindegyik ajánlattevő ajánlatának beadásatói számított 8 hétig kötelezettségben marad. Az ajánlat és melléklete íven ként i K. bélyeggel látandó el és az ajánlattevő által aláírandó. A 2390 kbméter szükségletnél kisebb kavics mennyiségre vonatkozó ajánlat is tárgyaltatni fog. Bánatpénznek az ajánlott árak összegének 6°/» át kell letenni. Az ajánlattevő tartozik ezen bánatpénzt készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a nyíregyházi m. kir. állampénztárnál jelen hirdetés számára való hivatkozással letétbe helyezni B a bánatpénz letételét igazoló adóhivatali nyugtát ajánlatához csatolni. Készpénz vagy értékpapír az ajánlathoz nem mellékelhető. Azoknak az ajánlattevőknek, akiknek az ajánlata el nem fogadtatott fc