Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-20 / 65. szám

1921. március ÍO. JSCYÍRJTIDÉK. nütt, ahol edd

;g bemutattak — nálunk is Dsgy tetszést aratott és ez a nagy sike- részről részre fokozódik a d rab rendkívülisége folytan Az első rész ta?ta.ima le lesz veíitve a közönségnek, s igy azoknak is érthető lesz a teljes tartalom, aüik az első részt nam látták. — Júdás fiai. A magyar filmüvészet egy kimagasló alkotását — Júdás íiai 6 felvonásos filmfantasztikumot — mutatja be szombaton és vasárnap a Diadal-mozgó E különleges fan'Ksztikus fi.'m nagy sikerrel lett arcak idején Uiüb budupesti mozgósziobázban bemutatva, A főszerepeket a legjobb ne«ü magyar sziná izek: Törzs Jenő, Fenyvessy Emil, Makay Marcit, Igalíts Sándor stb. jfttszák. KÖZGAZDASÁG Áresés és a kereskedők Hála Istennek ugy látszik, hogy a Hegedűs programmja élő válósággá lesz és pénzünk vásárid ereje napról napra emelkedik', a rniuek természetesen következmínye az, hogy az árak minden vonalon esnek. A milyen örvendetes jelenség ez a vásárló és fogyasztó közönség szempontjából, épen olyan aggodalomra ad okot kereskedő, körökbea. Ez az oka annak, hogy a javulás dacára az árak tartják magukat, éa nem akarnak lépést tartani valutánk javálásával. M -g mindig vannak üzletek, aiL-elyeken abso'ute nem látszik meg a kedvező irányzat. Pedig ha megvizsgáljuk a kérdést, erre az aggodalomra egyáltalán semmi ok nincsen és a reá'is kereskedőkre nézve teljesen közönbös, sőt egyenesen előnyős a változás Reális kereskedő alatt értem azt a kereskedőt, aki a jelenlegi és az évek óta tartó bizonytalanságra való tekintettel őrizkedett a könnyelmű adósságtól és árukészletét nem hitelre, hanem készpénzért. szerezte be. A háborús és háború utáni konjunktúrák, közölt szinte axiómává lett, hogy senki se csináljon adósságot. Őrizkedjék mindeüki attól, hogy nagyobb és hosszú lejáratú hitelt vegyen igénybe, meit soha senki s?m tudhatta és még ma sem tudhatja, hogy a hitel lejárata alkalmával, milyen pénzzel, milyen valu tával kell fizetnie s könnyen megtörténhetik, hogy ha a vásárolt holminak csak egy részével maradt is adós valaki, a kifizetetlen összeg esedékessége idején nem olyan súlyos kötelesség lesz-e annak megfizetése, ami az egész vásárolt árunak az értékét meghaladja Természetesen voltak és mindég is lesznek olyanok, a lik semmiféle törványnyel, igazsággal, elvvel nem törődnek és semmiféle óvatosságot ki nem fejtenek. Az ilyenekre keserves tanulság a mostani irányzat, mert az áresés következményei ezekre nézve, de csakis ezekre nézve- veszedelmesek, sőt az olyanokra, a kik túlságos hitelt vettek igénybe, egyenesen katasztrófáiisak. Nekik a bevásárláskori ériéket kell megfizetni az áruért, jóllehet, most az eladáskor már 30—40%-al olcsóbban kénytelenek áruba bocsátani. Az üzleti haszonról nem is szólva, a befektetett pénzüket sem láthatják viszont. Egészen másként áll ez azoknál a reális kereskedőknél, a kik a mint fentebb jeleztem, nem hitelre, hanem készpénzen 8ze ezték be árukészletüket. Igaz, hogy a befektetett összeget ezek sem fogják teljes ősszegben megkapni raktáron levő áruikért, de veszteségük még se lesz, sőt — bár paradoxnak lát szik, — nyereségre dolgozhatnak A fur csán hangzó állítást nagyon egyszerű megvilágítani Az ilyen kereskedőkre nézve teljesen közömbös, hogy mennyiért szerezte be az árut annak idején, hanem aa#a fontos, hogy mennyiért tudja azt pótolni most uj áruval. Ha p. o. annak idején 200 K-ért szerezte be a kartonnak méterjét és most csak 160-írt tudja eladni, az nem baj, hogyha a gyártól, vagy nagykereskedőül 140 ért tud helyette ujat rendelni. Rá nézve nem az a fontos, hogy mi az árujának pénzbeli árkifejezője, hanem az a fontos, hogy olcsóbban tudjon uj áruhoz jutni, mint ahogy ő eladja. A fenti esetben p. o. egy méter kartonon 20 K-t nyert, mert ugyanazt a kartont, amit 160 ért eladott, uj friss áruval pótolta 20 K-val olcsóbb áron. Árukészlete tehát csorbát nem szenvedett, az eladott kartont ujjal pótolta és 20 K nyereséget elkönyvelhet. A kereskedőre nézve az a legfontosabb, hogy árukészlete ki ne fogyjon, hanem pótolva legyen. Ha az eladási ár magasabb, mint a beszerzési ár. nem az eredeti beszerzési ár, hanem az a beszerzési ár, amivel az eladott árut pó tolja, akkor veszteségről nem beszélhet, bármilyen magas volt annak idején az eredeti beszerzési ár. Azt hiszem, ez elég világos és mindenki megértheti. Túlzott nyugtalanságra tehát semmi ok és tessék felhagyni az alaptalan sóhajtozásokkal és indokolatlan panaszkodással. Aki a fenlieket átgondolja, az mosolyogni fog a panaszkodón. Azt senki sem fogja kívánni a kereskedőtől, hogy olcsóbban adja az áruját, mint azt ő maga most be tudja szerezni Már pedig; ha drágábban adja és az eladási árból ujjal tudja póíolni árukészletét, akkor semmi ok nincs az eredeti beszer zési ár felett való óbégatásra. Természetes, hogy azokról, akik a mindenáron vaió üzérkedés vágyától elvakulva könnyelmű hiteligényléssel adósságra vásároltak és nem láttak előbbre az orruk hegyénél, nem beszélek. De azok talán nem is érdemlik. Szóló. Gazdasági egyesületi közlemény Értesítjük a gazdaközöoséget, hogy első rendű obendorfi és eckendoríi keresztezett takarmányrépa, továbbá arankamentes lucernamagot sikerült beszereznünk, igénylők sürgősen jelentkezzenek a Gazdasági Egyesületnél Vármegyeháza Szikszay Sándor e. titkárnál. 1 HirditésBkst felvesz a kiadóhivatal és az Ujságbolt * Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság 1920, üzletévi Mérleg-számlája. VAGYON: Pénzkészlet: készpénzben 2,657.352 korona 73 fillér, pénzintézeteknél elielyezve 1,697 642 korona 05 fillér 4,354.994 korona 78 fillér. Értékpapiskészlet 3,224.480 korona. Nyugdijalap értékpapírjai 05.810 korona, Váltótárca 14,214.610 korona 30 fillér. Jelzálogkölcsönök : törleoztéses kötvényekre 1,710.358 korona 24 fillér, kamatozó kötvényekre 531.690 korona — .',242.043 korona J4 fillér. Külföldi pénzek és szelvények 458.448 korona 40 fillér. Adosok folyószámlán értékpapírok és egyéb fedezettel 28,225.501 korona 84 fillér. Ingatlanok 25

!i.OOO korona. Felszerelések: a központnál 1 korona, a nyirbátori fióknál 9.999 korona = 10 000 korona. Összesen : 53,075.883 korona 56 fillér. TEHER: Részvénytőke 3,000.000 korona. Tartalékalap 430.225 korona. Intézeti alkalmazottak nyugdijalapja 89 060 korona 47 fillér Betétek 17,475 682 korona 32 fillér. Magyar leszámítoló- é* pénzváltó.bank követelése 20,433.770 korona 67 filier. Hitelezők 8,544 451 korona 74 fillér. Engedményezett jelzálogkölcsönök 1,157.838 korona 5í fillér. Fel nem vett osztalék 10.480 korona. Átmeneti tételek 730 196 korona 12 fillér. Nyereségegyenleg: nyereség áthozat az 1919. évről 11.380 korona 02 fillér, nyereség az 1920. évben 492 7d8 korona 67 fillér — 504.178 korona 69 fillér. Összesen: 53,075 883 korona 56 fillér. Eredmény-számla. KIADÁS: Kifizetett és tőkésített kamatok 233.965 korona 93 fiilér. Költaégek : tisztviselők fizetése, dragasági pótléka és igazgatósági jelenleti dijak 354.144 korona 08 fillér, üzleti kiadások 184.946 korona 07 fillér — 639,090 korona 18 fillér. Adók: tókekamat ado 23 396 korona 59 fillér, üzleti adók 120.000 korona — 1*3.396 korona 59 fillér. Leirágok : értékpapírok árfolyamcsökkenésért 296,000 . korona, felszerelésből 20.000 korona = 815 000 korona. Nyererég-egyenleg : nyereség áthozat az 1019. évről 11.380 korona 02 fülér, nyereség az 1920. évben 492.708 korona 67 fillér = 504.178 korona 69 fillér Összesen: 1,735.631 korona 86 fillér. JÖVEDELEM : Nyereség áthozat az 1919. évről 11.380 korona 02 fillér. Pénzintézeteknél elhelyezett tókék kamata 30.773 korona 16 fillér. Különféle kamatok és egyéb bevételek l,t.85 144 korona 85 fillér. Házbérjövedelem 8 333 korona 83 fillér. Összesen: 1,735 681 korona 86 fillér. Nyiregyháza, 1920. december hó 3l-én. 1589 Az igazgatóság A felügyelő-bizottság. Nyiegyhazavidekl kisvasutak. Érvényes 1921, március 12 tői. Nyíregyháza—Dombrád. Oda. Vissza. 102. 104. 101. 201. 103. M.V. M. V. E • M. V. M.V. M. V. 1-111. I—III. I—111. I—III. I—III. 8l0 622 in d Nvháza átrakó áll. érk. 717 746 544 814 621 1 * ttkt p-u. 714 743 541 827! 612 3 I * Bessenyei-t ' < 703 732 530 847 622 9 Sóstógyógyfürdő . 639 710 507 902 651 14 Kótaj .... 622 655 450 930 728 22 Buj . . . \ 6-27 423 952 7 a 29 Ibrány .... 5— 400 1000 TA 32 Rétköz . . . 521 352 1005 m 33 > , Nagyhalász . . 522 347 1029 821 42 ' Telektanya . . * 1 522 323 1055 811 52 érk. Dombrád . . . ind. 42a 257 Oda Nyíregyháza—Balsa. Vissza 202. 204. 201. 203. M. V. M, V. E Sí. M. V. M. V. 1—III. I — III. 1—in.ji—in. 810 622 ind Nyíregyháza átrakó érk 746 544 930 721 § «Buj . . . .» 627 423 950 7ií 7 " Paszab . . . ^ 607 401 955 752 9 v íiszabercel . . t 602 356 1017 8 Ü 15 " Sávavencsello . * 1 522 334 1025 8a 17 érk. Balsa . . . .ind. 522 325