Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

2 JlYiRfiDÉK. 1921. február 23 ból csak 30 holdat, Vincsnti Miksa 400 holdas diődi birtokából 30 holdat, Schilling Rudolf 200 holdas diódi birtokából 25 holdst, Gáspár János 227 holdas marosnagjlaki birtokából 17 h«ldat hagytak meg, mig a gabudi 17 holdas kisbirtokát egészen elvették, az unitárius egyház 2787 holdas ladomori birtokából 787 holdat hagytak meg, Szalánczi Jenő 1300 hol­das örményszékesi birtokát egéssün elverték, Bslla Pál 70 holdas marosgezsei birtokából 80 holdat, Szereday Aladár 368 holdas lesnyeki birtokából 10 holdat, gr. Horváth Rudolf 1400 holdas solfmosi birtokából 200 holdat, Tőrök Gózánő 550 holdas óberettyei birtokából 150 holdat hagytak meg, Brazovay Dezső 250 hol­das brazorai birtokát egészen elvették, br. Jósika Sámueiné 585 holdas marosillyei birto­kából 5 (öt) holdat hagytak meg, mig a brettyei 159 holdas, a kitidi 176 holdas ós a korolyai 30 holdas birtokait egészen elvették, a br. Jósika-féle hitbizomány 697 holdas branyicskai birtokból 93 holdat hagytak, mig a marosbrety­tyei 320 holdas birtokát egészen elvették — és igy tovább. Amikor arról olvasunk, hogy Francia­ország minden támogatást magad Oláhország­nak az orosz boíseriki támadás ellen, önkény­telenül is elmosolyoduak, hiszen a fentebbi adatok is igazolják, hogy Oláhorízágot már nem fenyegeti a belsevizmus, mivel az már bcette magát egész szervezetébe. A Szabadoktatási Bizottság kérelme Nyíregyháza város értelmiségéhez A nyíregyházi szabadoktatások első cik­lusa f. évi márc. hó 6 án véget ér. Szervezés alatt áll a második sorozat. Akinek mondani valója van, amiből egyesekre, társadalomra, hazánkra, nemzetünkre üdv fakadhat, ne rejtse véka alá szellemi vagyonát, hanem bocsássa a közjó rendelkezésére és eszméivel terméke­nyítse meg a sziveket, lelkeket, értelmeket. Hosszú, évtizedekig tartó gonosz, lelkeket, er­kölcsöket rothasztó tanítások okozták romlá­sunkat; csak hosszantartó nem33 oktatások hozhatják meg a megújhodást'; ehhsz pedig disztingvált szellemi munkások kellenek. Ezért tisztelettel kérjük fel újból; a ta­nítói kar még tartalékban lévő erőit, továbbá, & tanári, lelkészi, közigazgatási, igazságügyi, pénzügyi, jogügyi, egészaégügyi, magánvállalati, közbiztonsági, és forgalmi tisztviselőket, vala mint a nagybirtokok urait, mint a társsdalom elit tagjait, hogy vegyenek részt, mint előadók, e hazafias munkában. Vessünk, hogy arathaa suukl Mert a néplélek olyan, mint a termőta­laj : minden körülmények közt termel. És ter­mése olyan lesz, amilyen magot vetünk bele Vessünk jő magot, bogy jó aratásunk legyen. Csak önmagunkra vethetünk majd követ, ha a parlagon hagyott lelkek ismét konkolyt teremnek. E forrongó, válságos időben jusson eszünkba, hogy ma mindenkire kettős feladat vár: hivatalos kötelmek egyrészt, és hazafiúi feladatok másrészt Az előbbieket végazze a tisztviselő, az utóbbiakat oldja meg a tisztvi­selő személyében képviselt hazafi. Gondoljuk meg, hogy most minden mulasztás pozíció fel­adás, ami annyi, mint hazaárulás. Ne tartson tehát vissza senkit e múaká­tól a megélhetés nyomorúsága s az ebből szár­mazó elkeseredés, mart nagy ugyanaz egyesek szenvedése, de mi az, hazánk nyomoruságához képest? Munkáljuk első sorban ennek a javát, akkor az egyesek sorsa is jóra fordul. Mert régi igazság, hogy boldog országnak boldog a népe i*. Az előadásra vállalkozó urakat ős hölgye­ket tisztelettel kérjük, hogy ebbali szándékukat a szabadoktatási bizottság titkári hivatalával (Nyíregyháza, Bessenyei-tér, Takarékpénztár • palota I. e. 3. ajtó) előre, lehetőleg minél elébb közölni méltóztassanak. Nyíregyháza, 1921. febr. 19. Pillér József Benkö András szab. okt, biz. titkár kir. tanf. szab. okt. b. elnök. Visszhang a Bessenyei-Kör akcióba lépésére A mult óv végén lelkes dunántuli írók: ö«z István, Harsányi Lajos, Nil, Rozsnyai Kál­mán, Ligethy Béla, Váth János, Tóth Gyula és mások összeálltak, hogy havi folyóiratot alapít­sanak s megadják a lendületet a dunántuli irodalmi életnek. Sajnos, a véletlen ugy hatá­rozott, hogy a mozgalom vezetői ós szervezői elkerültek Dunántulról s igy az ottani vidéki irodalmi élet ismét ellankadással fenyeget. Pedig a mozgulom, amely msgindult. minden képen figyelemreméltó. Esek a törekvések nem szeszély, ötlet, vagy szerepelni vágyás követ­kezményei, hanem bizonyos céltudatos törek­véseket egyesítenek magukban, melysknek célja vidéken a kulturát fokozni, irodalmi életet teremteni a vidéken az összes alkalmas erők bevonásával. A vidék kulturális élete bizonyos tekintetben gyermekkorát óli. Érthető, sőt szük­séges is, hogy nálunk a kulturális élet egy központban egyesüljön. De szükséges, (hogy ebből a központból erőteljesen és bőven árad­jon a kultura levegője a vidékre. Terjednie kell, nem ellaposodva és önmagát ma&hazud­tolva, hanem mindent megtermékenyítve ós felvirágoztatva. A magyar vidék, mely Pestre került, Pesten „élte ki magát", oda vitte^szivét., ábrándjait ós csalódásait, ott maradt Pesten, elfelejtette hazáját. A vidék és a főváros kö­zött megszakadt a kapcsolat é3 bizoayos tekin­tetben mesterséges távolság is támadt kö­zöttük. Szükség van szervekre, melyek ezt a kap csolatot megteremtsék a kölcsönhatás alapján. Szükséges a vidéki erők tömörítése. A vidéki kultura ma, valljuk meg, nagyrészt csak ál­kultura. Szárnyaszegett ambíciók, lecsüggedí csalódások között járunk szétforgácsolt erők hiábavalóságában Az erőket össze kell fogni, lelkesíteni, egyesíteni, kihasználni, hogy minél jobb és gyorsabb eredményt érjünk el. Azoknak a kulturfeltéteieknek a meg­teremtése, melyek egyfelől az összpontosított kultura általánosítását, másfelől a : szétforgá­csolt és parlagon heverő vidéki erők egyesíté­sét lehetővé teszik, a társadalom feladata. Ehhez szükséges az anyagi és erkölcsi mag­mozdulás, mely belátja a decentralizáció, azaz a magasabb íoku kulturfejlődés szükségét s ennek érdekében mindent el kell követni, ami csak lehetséges. Bizonyára nem itt tartanánk, ha e törek­vések megértésre találtak volna. Hiszen más virágzásnak, virulásnak, édas szőlőnek kellene lennie ott, ahol ma szürke parlagon járunk. Da sosem volt szebb alkalom erőnket ki fejteni és egyesíteni, mint most, midőn minden kulturlépősünknek arra kell irányulnia, hogy műveltségűnk és irodalmunk, minél nagyobb felvirágoztatását érjük el, evvel is bizonyítván és biztosítván életerőnket, ellenálló képességün­ket és életakaraiunkat. Lehetetlen, hogy ne nyerjék meg ezek az akciók mindazok segítségét és támogatását, akik szeretnék az igazi magyar vidéki kultura megteremtését. Számos kis központnak, góc­pontnak kell igy teremtődnie, mely egy bizo­nyos kulturkörlet törekvéseit azon frissen fiata­losan, egészségesen egyesítse magába, melyek ottan keletkezőben, vagy fejlődésben vannak. Irodalmi társaságok, folyóiratok, napilapok, estélyek, gyűlések mindmegannyi alkalom a vidék kulturális érzékének fokozására. Nem kell elcsüggedni a kezdet szerénységén és kevéssé igényes voltán, hanem mindig a jövőt kell szem előtt tartani: a naqy, sokoldalú, virágzó, megcsonkitatlan és minden tekintetben kifejlődött magyar kulturát. Nagykálló Merényi OseJcár főgimn. tanár. — Az összes fővárosi lapok részére hir­detéseket elfogad, gyorsan ós dijtalaaal köz­vetít az Ujságbolt. — Minden köDjvu]doos$i Kapható ü UJságbolttten. _ A. U* Élni is tudjunk hazánkért Szabadoktatás a Gazdakörben Vasárnap Vargha Ferenc tanító tartott a Gazdakörben előadást. Először PÍUIUSZ Márton elnök, házigazda minőségben üdvözölte, mint szívesen látott vendégeit a hallgatóságot, majd Benkö András bizottsági elnök tartalmas meg­nyitóval vezette be az előadást. Ismerve az agilis előadó személyét a hallgatóság élénk érdeklődésül várta mondanivalóját. Itt mindjárt jelezhetjük, hogy Varga teljesen megfeleli muakájávai a hozzá fűzött legmesszebbmenő várakozásnak. Munkájának gerince volt: hogy ne csak meghalni tudjon a magyar hazájáért, hanem élni is tudjon érts! Mart — úgymond — elismert dolog, hogy a magyar a legjobb katona, aki bátran megtud halni a hazáért, da nem tud érte okosan élni. Ennek illusztrálására logikus kapcsolatban vonultatta fel a példák­nak egész sorozatát, markánsan tüntetve fel a kösélat minden ágazatában elkövetett tévedé­seket, hibákat mulasztásokat. Előadása oíy világos, sziaes és megkapó volt, hogy a hall­gatóság csaknem önkénytelenül és előadójácak csaknem minden mondatát: igaz !, ugyvan 1 refrénnel kisérte. Mint erdélyi székely jól is­mervén az ottani közélet míndsn frázisát, a nemzetiségekkel szemben tanúsított politikai magatartásunkat és kulturális intézkadésiin'set, valamint gazdasági berendezkedésünket osto­rozta végig, mart minden tettünk az oláhság megerősítését és a magyar szupremácia gyengí­tését segítette elő. Munkája máiodik részében direktívát adott arra, hogy a haza integritásának vissza­állítása és a nemzet feltámadása mi módon lesz elérhető. Erre nézve kultúránknak magas fokra való fejlesztését, — hogy az abszorbealó erővel bírjon — továbbá az önzetlen, becsü­letes munkát és áldozatkészséget állította fel, mint sarkalatos elvet, malyet követve önerőnk­bői feltámadhatunk. Igy: dolgozzék minden tisztviselő, iparos, munkás naponként legalább 2 órát ingyen a haza javára ugy. amint a né­metek teszik. A főldmives az ő hozamából vigyen áldozatot a haza oltárára. Itt részletesen felsorolta előadó, hogy miből mit adhat a gazda, miodsn érzékenyebb veszteség nélkül Igy: hetenkint egy tojást, egy liter tejet, földje után holűankint egypár kiló terményt, tőke­pénzesek tőkéjük egy bizonyos hányadát, ke­reskedők h&vonkint egynapi bevételüknek tiszta jövedelmét stb. És hogy necsak jól magirott malaszt maradjon mindaz, fölhívta előadó a Gazdakör elnökét, Paulu3z Mártont, hasson oda, hogy a nyíregyházi Gazdakör statuálja az első péjdát a hazafias áldozatkészségnek tet­tekben való megnyilatkozása terén. Ismerve Paulusz gazda ós a Gazdakör valamennyi tag­jának hazafias lelkületét, hisszük, hogy meg­adják a példát arra, hogyan kell tudni élni-a hadáért. A szép és gyakorlati értékkai biró előadást a nagyszámú hallgatóság tapisal és éljenzéssel honorálta, majd a titkár fajezte ki hálás köszönetét az előadónak. — Szabadkán egy volt Máv. tanítónőt ellenőrré nevezték ki. Mióta a szabadkai üzletveze­tőséget vasutigazgatósággá alakították át a megszálló szerbek, most történtek először kinevezések. Ezek a kinevezések részint az eltávozott, illetve kiutasított tisztviselők pótlása, részben a megüresedett állások betöltése végett váltak szükségessé. S bár a kineve­zéseket még mindig a Máv. status szerint eszközöl­ték, mégis egy nőt is kineveztek magas főtisztviselői állásra : Vanis Zoltánné volt Máv. tanítónőt ellenőrré nevezték ki. NEM ILLIK könyvet kölcsönkérni, mikor a legjobb könyv*ke koronáért egy hónapig olvashatja az Ujságbolt Kölcsönköny y tárában.

Next

/
Thumbnails
Contents