Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

2 JlYiRfiDÉK. 1921. február 23 ból csak 30 holdat, Vincsnti Miksa 400 holdas diődi birtokából 30 holdat, Schilling Rudolf 200 holdas diódi birtokából 25 holdst, Gáspár János 227 holdas marosnagjlaki birtokából 17 h«ldat hagytak meg, mig a gabudi 17 holdas kisbirtokát egészen elvették, az unitárius egyház 2787 holdas ladomori birtokából 787 holdat hagytak meg, Szalánczi Jenő 1300 holdas örményszékesi birtokát egéssün elverték, Bslla Pál 70 holdas marosgezsei birtokából 80 holdat, Szereday Aladár 368 holdas lesnyeki birtokából 10 holdat, gr. Horváth Rudolf 1400 holdas solfmosi birtokából 200 holdat, Tőrök Gózánő 550 holdas óberettyei birtokából 150 holdat hagytak meg, Brazovay Dezső 250 holdas brazorai birtokát egészen elvették, br. Jósika Sámueiné 585 holdas marosillyei birtokából 5 (öt) holdat hagytak meg, mig a brettyei 159 holdas, a kitidi 176 holdas ós a korolyai 30 holdas birtokait egészen elvették, a br. Jósika-féle hitbizomány 697 holdas branyicskai birtokból 93 holdat hagytak, mig a marosbretytyei 320 holdas birtokát egészen elvették — és igy tovább. Amikor arról olvasunk, hogy Franciaország minden támogatást magad Oláhországnak az orosz boíseriki támadás ellen, önkénytelenül is elmosolyoduak, hiszen a fentebbi adatok is igazolják, hogy Oláhorízágot már nem fenyegeti a belsevizmus, mivel az már bcette magát egész szervezetébe. A Szabadoktatási Bizottság kérelme Nyíregyháza város értelmiségéhez A nyíregyházi szabadoktatások első ciklusa f. évi márc. hó 6 án véget ér. Szervezés alatt áll a második sorozat. Akinek mondani valója van, amiből egyesekre, társadalomra, hazánkra, nemzetünkre üdv fakadhat, ne rejtse véka alá szellemi vagyonát, hanem bocsássa a közjó rendelkezésére és eszméivel termékenyítse meg a sziveket, lelkeket, értelmeket. Hosszú, évtizedekig tartó gonosz, lelkeket, erkölcsöket rothasztó tanítások okozták romlásunkat; csak hosszantartó nem33 oktatások hozhatják meg a megújhodást'; ehhsz pedig disztingvált szellemi munkások kellenek. Ezért tisztelettel kérjük fel újból; a tanítói kar még tartalékban lévő erőit, továbbá, & tanári, lelkészi, közigazgatási, igazságügyi, pénzügyi, jogügyi, egészaégügyi, magánvállalati, közbiztonsági, és forgalmi tisztviselőket, vala mint a nagybirtokok urait, mint a társsdalom elit tagjait, hogy vegyenek részt, mint előadók, e hazafias munkában. Vessünk, hogy arathaa suukl Mert a néplélek olyan, mint a termőtalaj : minden körülmények közt termel. És termése olyan lesz, amilyen magot vetünk bele Vessünk jő magot, bogy jó aratásunk legyen. Csak önmagunkra vethetünk majd követ, ha a parlagon hagyott lelkek ismét konkolyt teremnek. E forrongó, válságos időben jusson eszünkba, hogy ma mindenkire kettős feladat vár: hivatalos kötelmek egyrészt, és hazafiúi feladatok másrészt Az előbbieket végazze a tisztviselő, az utóbbiakat oldja meg a tisztviselő személyében képviselt hazafi. Gondoljuk meg, hogy most minden mulasztás pozíció feladás, ami annyi, mint hazaárulás. Ne tartson tehát vissza senkit e múakától a megélhetés nyomorúsága s az ebből származó elkeseredés, mart nagy ugyanaz egyesek szenvedése, de mi az, hazánk nyomoruságához képest? Munkáljuk első sorban ennek a javát, akkor az egyesek sorsa is jóra fordul. Mert régi igazság, hogy boldog országnak boldog a népe i*. Az előadásra vállalkozó urakat ős hölgyeket tisztelettel kérjük, hogy ebbali szándékukat a szabadoktatási bizottság titkári hivatalával (Nyíregyháza, Bessenyei-tér, Takarékpénztár • palota I. e. 3. ajtó) előre, lehetőleg minél elébb közölni méltóztassanak. Nyíregyháza, 1921. febr. 19. Pillér József Benkö András szab. okt, biz. titkár kir. tanf. szab. okt. b. elnök. Visszhang a Bessenyei-Kör akcióba lépésére A mult óv végén lelkes dunántuli írók: ö«z István, Harsányi Lajos, Nil, Rozsnyai Kálmán, Ligethy Béla, Váth János, Tóth Gyula és mások összeálltak, hogy havi folyóiratot alapítsanak s megadják a lendületet a dunántuli irodalmi életnek. Sajnos, a véletlen ugy határozott, hogy a mozgalom vezetői ós szervezői elkerültek Dunántulról s igy az ottani vidéki irodalmi élet ismét ellankadással fenyeget. Pedig a mozgulom, amely msgindult. minden képen figyelemreméltó. Esek a törekvések nem szeszély, ötlet, vagy szerepelni vágyás következményei, hanem bizonyos céltudatos törekvéseket egyesítenek magukban, melysknek célja vidéken a kulturát fokozni, irodalmi életet teremteni a vidéken az összes alkalmas erők bevonásával. A vidék kulturális élete bizonyos tekintetben gyermekkorát óli. Érthető, sőt szükséges is, hogy nálunk a kulturális élet egy központban egyesüljön. De szükséges, (hogy ebből a központból erőteljesen és bőven áradjon a kultura levegője a vidékre. Terjednie kell, nem ellaposodva és önmagát ma&hazudtolva, hanem mindent megtermékenyítve ós felvirágoztatva. A magyar vidék, mely Pestre került, Pesten „élte ki magát", oda vitte^szivét., ábrándjait ós csalódásait, ott maradt Pesten, elfelejtette hazáját. A vidék és a főváros között megszakadt a kapcsolat é3 bizoayos tekintetben mesterséges távolság is támadt közöttük. Szükség van szervekre, melyek ezt a kap csolatot megteremtsék a kölcsönhatás alapján. Szükséges a vidéki erők tömörítése. A vidéki kultura ma, valljuk meg, nagyrészt csak álkultura. Szárnyaszegett ambíciók, lecsüggedí csalódások között járunk szétforgácsolt erők hiábavalóságában Az erőket össze kell fogni, lelkesíteni, egyesíteni, kihasználni, hogy minél jobb és gyorsabb eredményt érjünk el. Azoknak a kulturfeltéteieknek a megteremtése, melyek egyfelől az összpontosított kultura általánosítását, másfelől a : szétforgácsolt és parlagon heverő vidéki erők egyesítését lehetővé teszik, a társadalom feladata. Ehhez szükséges az anyagi és erkölcsi magmozdulás, mely belátja a decentralizáció, azaz a magasabb íoku kulturfejlődés szükségét s ennek érdekében mindent el kell követni, ami csak lehetséges. Bizonyára nem itt tartanánk, ha e törekvések megértésre találtak volna. Hiszen más virágzásnak, virulásnak, édas szőlőnek kellene lennie ott, ahol ma szürke parlagon járunk. Da sosem volt szebb alkalom erőnket ki fejteni és egyesíteni, mint most, midőn minden kulturlépősünknek arra kell irányulnia, hogy műveltségűnk és irodalmunk, minél nagyobb felvirágoztatását érjük el, evvel is bizonyítván és biztosítván életerőnket, ellenálló képességünket és életakaraiunkat. Lehetetlen, hogy ne nyerjék meg ezek az akciók mindazok segítségét és támogatását, akik szeretnék az igazi magyar vidéki kultura megteremtését. Számos kis központnak, gócpontnak kell igy teremtődnie, mely egy bizonyos kulturkörlet törekvéseit azon frissen fiatalosan, egészségesen egyesítse magába, melyek ottan keletkezőben, vagy fejlődésben vannak. Irodalmi társaságok, folyóiratok, napilapok, estélyek, gyűlések mindmegannyi alkalom a vidék kulturális érzékének fokozására. Nem kell elcsüggedni a kezdet szerénységén és kevéssé igényes voltán, hanem mindig a jövőt kell szem előtt tartani: a naqy, sokoldalú, virágzó, megcsonkitatlan és minden tekintetben kifejlődött magyar kulturát. Nagykálló Merényi OseJcár főgimn. tanár. — Az összes fővárosi lapok részére hirdetéseket elfogad, gyorsan ós dijtalaaal közvetít az Ujságbolt. — Minden köDjvu]doos$i Kapható ü UJságbolttten. _ A. U* Élni is tudjunk hazánkért Szabadoktatás a Gazdakörben Vasárnap Vargha Ferenc tanító tartott a Gazdakörben előadást. Először PÍUIUSZ Márton elnök, házigazda minőségben üdvözölte, mint szívesen látott vendégeit a hallgatóságot, majd Benkö András bizottsági elnök tartalmas megnyitóval vezette be az előadást. Ismerve az agilis előadó személyét a hallgatóság élénk érdeklődésül várta mondanivalóját. Itt mindjárt jelezhetjük, hogy Varga teljesen megfeleli muakájávai a hozzá fűzött legmesszebbmenő várakozásnak. Munkájának gerince volt: hogy ne csak meghalni tudjon a magyar hazájáért, hanem élni is tudjon érts! Mart — úgymond — elismert dolog, hogy a magyar a legjobb katona, aki bátran megtud halni a hazáért, da nem tud érte okosan élni. Ennek illusztrálására logikus kapcsolatban vonultatta fel a példáknak egész sorozatát, markánsan tüntetve fel a kösélat minden ágazatában elkövetett tévedéseket, hibákat mulasztásokat. Előadása oíy világos, sziaes és megkapó volt, hogy a hallgatóság csaknem önkénytelenül és előadójácak csaknem minden mondatát: igaz !, ugyvan 1 refrénnel kisérte. Mint erdélyi székely jól ismervén az ottani közélet míndsn frázisát, a nemzetiségekkel szemben tanúsított politikai magatartásunkat és kulturális intézkadésiin'set, valamint gazdasági berendezkedésünket ostorozta végig, mart minden tettünk az oláhság megerősítését és a magyar szupremácia gyengítését segítette elő. Munkája máiodik részében direktívát adott arra, hogy a haza integritásának visszaállítása és a nemzet feltámadása mi módon lesz elérhető. Erre nézve kultúránknak magas fokra való fejlesztését, — hogy az abszorbealó erővel bírjon — továbbá az önzetlen, becsületes munkát és áldozatkészséget állította fel, mint sarkalatos elvet, malyet követve önerőnkbői feltámadhatunk. Igy: dolgozzék minden tisztviselő, iparos, munkás naponként legalább 2 órát ingyen a haza javára ugy. amint a németek teszik. A főldmives az ő hozamából vigyen áldozatot a haza oltárára. Itt részletesen felsorolta előadó, hogy miből mit adhat a gazda, miodsn érzékenyebb veszteség nélkül Igy: hetenkint egy tojást, egy liter tejet, földje után holűankint egypár kiló terményt, tőkepénzesek tőkéjük egy bizonyos hányadát, kereskedők h&vonkint egynapi bevételüknek tiszta jövedelmét stb. És hogy necsak jól magirott malaszt maradjon mindaz, fölhívta előadó a Gazdakör elnökét, Paulu3z Mártont, hasson oda, hogy a nyíregyházi Gazdakör statuálja az első péjdát a hazafias áldozatkészségnek tettekben való megnyilatkozása terén. Ismerve Paulusz gazda ós a Gazdakör valamennyi tagjának hazafias lelkületét, hisszük, hogy megadják a példát arra, hogyan kell tudni élni-a hadáért. A szép és gyakorlati értékkai biró előadást a nagyszámú hallgatóság tapisal és éljenzéssel honorálta, majd a titkár fajezte ki hálás köszönetét az előadónak. — Szabadkán egy volt Máv. tanítónőt ellenőrré nevezték ki. Mióta a szabadkai üzletvezetőséget vasutigazgatósággá alakították át a megszálló szerbek, most történtek először kinevezések. Ezek a kinevezések részint az eltávozott, illetve kiutasított tisztviselők pótlása, részben a megüresedett állások betöltése végett váltak szükségessé. S bár a kinevezéseket még mindig a Máv. status szerint eszközölték, mégis egy nőt is kineveztek magas főtisztviselői állásra : Vanis Zoltánné volt Máv. tanítónőt ellenőrré nevezték ki. NEM ILLIK könyvet kölcsönkérni, mikor a legjobb könyv*ke koronáért egy hónapig olvashatja az Ujságbolt Kölcsönköny y tárában.