Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-22 / 42. szám

SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA RlSflaaíísl 4rak: haiyban : egiu évre SOO K, íé!»vr» ttO K, nocyadévr* 80 K, egy i-.6n«pra SO K, vl<íék«n : »9*as 6*rá 820 K, félé*r® !68 K, n6®y*cWvre 60 X, «Sy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK. Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szorkoiztojég is kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT fi. SZAM. Telefon szám 1S9. PosUcbequ® 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A Balti-flotta egységei átpártoltak a bolsevikiellenes felkeléshez Budapest, febr. 21. (Saját tudósítónktól) Helsiogforsböl jelentik: Az orosz szovjetkormány kihirdette az ostromállapotot, a pétervári, p3rmi és nisninovogrodi kormányzóságokban pedig elrendelte a statáriumot Megerősítik azt a hírt, hogy a szovjet pétervári uralma összeomlás előtt áll. A Balti-flotta egységei át- i pártoltak a bolseviki ellenes csapatokhoz. A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, febr 21. (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai üléiér. Rakorssky elnök előterjeszti Prohészha püspök levelét, amelyben egészségügyi okból öt heti szabad <?ágot bér. A Ház a szabadságot megadja. Bejelenti az elnök, hojy Hegedűs pénzügyminiszter a napirend letárgyalása után fog válaszolni Gömbös Gyulának a betétek zárolása tárgyában hozzáintézett interpellációjára Tomcsányi Pál igazságügyminiszter érdeke* és tanulfégos jelentést terjeszt be a hadiszállításoknál elkövetett visszaélési eseteknek faj és nemzetiségek szerint való megoszlásáról. A miniszter a jelentést Pröhle Vilmos indítványára hozott határozat alapján terjesztette most elő. Hegyeshalmy kereskedelmi miniszter beterjeszti az ipari tulajdonjog védslméről ?zól5 törvényjavaslatát. A napirend elő't Zeőke Antal szóvá teszi a francia lapokban megjelent őrá és kerületére vonatkozó közleményeket, amelyek azzal kap•solatban, hogy Gyomán a söld internacínádé szervezetét megalakította, azt írják, hogy kikiáltották a köztársaságot. Megcáfolja ezt a híresztelést ét minthogy magyar lapok is érintették itt ott azt, mintha a kisgazdapárt parasztköztáJsarágot akarna, erélyesen tiltazozik ezek ellen a gyanúsítások ellen és kijelenti, hogy ezentúl majd a kwgazdapárt is más eszközökkel él támadóival szemben. A Ház ezután a kormányprogramra további vitájára tért át. Milotay István volt az első felszólaló, aki azt fejtegette hogy a minisz terelnöknek a most létrejött látszólagos pártegy?ég helyett a lényegben való megegyezést kellett volna keresnie Míg területi integritásunk biztosítva nincs, uralkodnia kell a keresztény nemzeti gondolatnak. Az integritás nagy céljáért össze* egyesületeink összpontosítására volna szflkíég. Beszéde lapzártakor tírt. Graál Gaszton vagy Bethlen István lesz a belügyminiszter Budapeat, febr. 21. (Saját tudósítóktól.) A politikai aktualitások közt mais a belügyminiszteri tárca betöltése áll előtérben. A kormányzó ma érkezik Budapestre s a kérdés valószínűleg még ma este eldől. A kisgazdapártot Bethlen István belügyminisztersége érdekében kapacitálják, de a párt szigorúan ragaszkodik Gaál Gasztonhoz. Kitgszdakörök hangoztatják, ha Bethlent nevezik ki, ez ujabb bonyodalmakra fog vezetni. A politikai élet másik aktualitása Rakovszky szombati szereplése, mely a régi mun kapárt köreiben nsgy izgalmat keltett, ugy hogy a volt párt Budape»ten§ időző tagjait dr. Kürthy báró értekezletre bivja össze, hogy állást foglaljam k Rakovszkyval szemben. Baltazár Budapesten Nyíregyháza, febr. 21. Saját tudósítónktól. Baltazár püspök ma Korács I. Istvánnal Ssegedröl Budapestre érkszett, ahol résztvesz a polgárság éa munkásság szövetségének ma esti értekczlatéa. Jugoszlávia helyett: szerb-horvát-szlovén királyság Budapest, febr. 21. Saját tudósítónktól. Belgrádból jelentik: Az alkotmányszerkesztő bizottság elhatározta, hogy megszüntetik a „Jugoszlávia" elnevezést és ehelyett szerb — - horvát—szlovén királyságnak nevezik az uj államot, amelynek hivatalos nyelve a bárom nép nyelve lesz. A mai tőzsde hirei A legújabb tőzsdei árfolyamok a következők: Napoleon 1680-75, font 2006, francia frank 3850, dollár 525—521, márka 866-868.5, líra 1910-1900, rubel 232-131, lei 685-689, stokol 654. svájci frank 8500, osztrák korona 72 5 lengyel márka 62—61. Zürichi nyitás: B adapest 112*5, Osztrák bélyegzett 100 — A „Gutenberg-Kör

1- választmánya vasárnap délután 3 órakor gyűlést tartott, amelyen a közművelődési akció programját beszélték meg A kör folytatja tagtoborzását A körbe tagul naponkint este 7—8 órakor a Tisztviselő Otthonban (Betlen u. 21.) a titkárnál jelentkez hetni, A választmány elhatározta, hogy március hóban megkezdi esti kurzusait. Hetenkint két előadó 3—3 előadást tart a munkásságot érdeklő tárgykörből. Egy-egy ciklus 2 hétig tart, egy tárgykör kifejtése 6 óráig A melegebb napok beálltával vasárnap délutánonkint a város 2—3 pontján mesedélutánokat rendez a kör a munk&sgyermekek számára. A Kör első műsoros hásiestéje március 28-án lesz. A Kör közművelődési akciója a munkásság széles köreiben kedvező fogadtatásra talált — Elvesztettem sima arany brostflmet a vármegyeházától a Bercsényi-utcán át a Nyirvizpalotáig és innen a Széchenyi-ut jobb oldalán a Deák Ferenc utca közepéig terjedő útvonalon. Becsületes megtaláló adja be a Nyirvidék szerkesztőségébe, ahol illő jutalomban részesül. j — Uj hegedűtanár. Városunk zenekultu- | rája uj erősséggel gyarapodott. Dr. Németh • Sándor okleveles hegedűtanár, Barró Emil • operaházi hangversenymester tanítványa, ugy' s kezdőknek, mint haladóknak órát ad a legmagasabb művészi kiképzésig. A jeles tanár a berlini vigoperának a budapesti népoperának és a szinfónikus zenekarnak volt tagja. Most Nyíregyházán szándékozik megtelepedni s ezen elhatározását zenei körökben a legnagyobb örömmel és rokonszenvvel fogadják. Vi3?@iitéb, mtomágás Ne méltóztassanak megijedni, nem a munkálatok megkezdését akarom sürgetni. Tisztában vagyok vele, hogy ez mai viszonyok között Bzinte lehetetlen. Hanem azokkal tartok, ckik nyáron szeretik megvenni a télire val5 buodácskát, mert akkor olcsóbb és télen készitik elő a nyárban foganatosítandó építkezésnek a tervét és költségjegyzékét, hogy amikor a tavaszi munka idő beáll, jól elkészített, jól átgondolt tervek és kellő fedezet kéznél legyenek. Nem lehet vitái, hogy ezekkel a problémákkal városunknak előbb utóbb meg kell küzdenie. Egy modern város fogalmától ezek anynyira elválaszthatatlan attribútumok, hogy ezek nélkül a berendezések nélkül modern várost többé elképzelni ism lehet. Ha tehát a jelenlegi idők nem is alkalmasak a kivitelre, legalább arra kell felhasználni az időt, hogy kellőleg elkészüljünk a tennivalókra. Első és legfőbb feladat mindenekelőtt megállapítani, hogy mit éa hogyan akarunk. Hogy mit akarunk, az nem vitás, mert vízvezetéket és csatornázást akarunk. Hogy miképen akarjuk m-goldani ezt a vizszegény városra nézve nehéz problémát, ez már azutan nagyon is hálás téma a gondolkodó, tervező, kitaláló emberi elme számára. Honnan vegyük a szükséges viz6t. Általában véve két felfogás küzd itt egymással. Az egyik szerint a Tiszától kell a vizet ide vezetnünk. A másik szerint mély furatu kutak segítségével kell szükségletünket biztosítani. Nem akarok fontoskodni, de nem tudom elhallgatni itt ennél a kérdésnél azt a szerény meggyőződésemet, hogy ha már városunkat a népies földrajzi «önyv szerint „az Érfolyó mindkét partján" építették elődeink, ennél a kérdésnél talán még sem lehet teljesen figyelmen kivül hagyni az ,Érfolyót" sem. Nem mondom, hogy ennek a vize elég bő és tiszta, de el tudok képzelni olyan emberi találékonyságot, amelynek a segítségével ennek a folyónak különösen télen és esős időben felduzzadó víztömegét egy meaterségesen készítendő mederben fel tehetne fogni és meg lehetne gyűjteni, valamint olyan derítő készüléket is el tudok képzelni, amelynek a segítségével ezt a víztömeget annyira át lehetne szűrni, hogy ha emberi fogyasztásra mint ivóviz talán nem is lenne teljesen megfelelő, de utcák locsolására, kertek öntözésére, mosásra, fürdőszoba, mosókonyha használatra és öblítésre mindenesetre megfelelne, vagyis azt hiszem, hogy ha nem is a teljes, de a város réfzleges vízszükségletét ebből a forrásból és pedig legolcsóbb forrásból mindenesetre el tudnánk látnij Műszaki embereknek feladatuk és kötelességük ezt a kérdést, amelyet itt felvetettem alapos mérlegelés tárgyává tenni és az egész problémának a megoldását a nyilvánosság előtt megvitatni, hogy a nagyközönség is előre tájékozva legyen a teendők felöl. Ne mondhassa senki utólag, ho;y ezeknél a fontos és költséges vállalkozásoknál suttyomban lett valami kigondolva és végrehajtva, anélkül, hogy az adózó polgárság, t melynek zsebére megy a dolog, tájékoztatva lett volna. A másik uagyon fontos kérdés az anyagi fedezet kérdése: Nem árt ezzel is most foglalkozni. Sőt talán épen most a legszükségesebb és a legalkalmasabb erre az idő. 2 t&mvmam