Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-20 / 41. szám

\ JíYÍRVIDÉK. 1921. február 20 á „laigya* 1 Látogatás Szabolcsvármegye legnagyobb áruházában Niregyháza, febr. 19. (Saját tudósítónktól.) A villamos kivisz bennünket a vasúti közraktári épületek legutolsójáig, melynek oldalán már messziről világit a felírás : „Hangya ki­rendeltség". Kiszálluak a villamosból és a kö­vetkező pillanatban a kirendeltség agilis veze­tőjének, Janda Fióris Kálmánnak barátságosan berendezett irodahelyiségében találjuk magunkat, ahonnan megkezdjük szemlénket a hatalmas raktárhelyiségben. Először a hivatali helyiségeket látogatjuk meg, az áruosztályt ós könyvelőosztályt, ahol bájos szőke leányfejek hajolnak a hatalmas könyvtk fölé. Ahová csak nézünk, mindenütt serény, dolgos embereket látunk, akik élő szim­bólumai a hangyaszorgalomnak Ezután átmegyünk az áruraktárba, amely ben óriási mennyiségű cikkek vannak felhal­mozva. Cukor, bors, paprika, rizs, rézgálic, szappan, mosószóda, tetőfedő kátránypapir és még ki tudja mi minden. A bőrosztályban meg­számlálhatatlan sokaságú csizma, bakkancs, cipő, telsőbőrök ós taipbörök, a rövidáru osz­tályban mindan elképzelhető cikk, könyvek, írószerek, női hímzések és csipkék, zsebkések, evőeszközök, ostornyelek, szvetterek, ruha­szövetek, harisnyák, toalettszappanok Az eme­leti helyiségben van a vasosztály, ahol a leg­jobb minőségű főzőedények, Üstök, kaszák, mezőgazdasági gépek, konyhafelszerelések, tar­goncák, porcellán edények, seprűk elképzelhe­tetlen mennyiségben vannak felhalmozva Szinte kifárad az ember, amig végignézi ezt a pano­rámát, amely ékes bizonyítéka a magyar keres­kedelmi szellem éberségének és rátermett ségének. A Hangya kirendeltségnél csak a vidéki szövetkezetek vásárolhatnak. A nyíregyházi ki­rendeltség körzetébe 235 szövetkezet tartozik, s ezek közül 170 szövetkezet Szabolcivárme­gyében van. Naponta 40—50 szekér áll meg a raktárhelyiség előtt, s ezek mind vidékre szál­lítják a megrendelt árucikkeket. A napi forga­lom átiag egy millió korona és ez az összeg napról-napra emelkedőben van. A kirendeltség­nél 50 ember van alkalmazva, akik padáns pontossággal és ökoaomikus beosztással bonyo­lítják le az óriási forgalmat. A mult év szep­tember közepe táján kezdte meg működését a kirendeltség, s a azóta nélkülözhetetlen szerve lett a váraiegye kereskedelmi életének. A be­szervezés fáradságos munkaját Janda Fióris tőnök végezte el emberfölötti energiával és kitartással, s az ő érdeme, hogy a Hangya im­már virágzó üzlet, melynek minden községben van egy életerős hajtása. A Hangya úgyszólván észrevétlenül lett ilyen hatalmassá, épen ezért váratlanul ért bennünket az arányoknak az a hatalmas mérete, amely olyan meglepően bizonyítja a Hangya kereskedelmi életrevalóságát. íehetetlen vissza nem emlékeznünk arra az időre, amikor még guny járt ki elismerés helyett a Hangya elő­harcosainak. Ma már a Hangyának saját ipar­telepei, gyárai vannak ós minden hatálommal képes fölvenni a konkurrenciát. Éj amikor mindezeket megírtuk, lehetetlen meg nem em­lékeznünk azokról, akik már ho3szu évekkel ezelőtt készítették elő a Hsngya számára a ta­lajt : Buttler Sándor báróról és Szabó Gusz­távról, kik jelenleg is tevékenyen őrködnek a magyar kereskedelem legerősebb és legramény­teljesebb hajtása fölött. A Bessemjei~Kör zenei szakválasztmánya pénteken > délután öt órakor alakult meg dr. Bencs Kálmán elnök­lete alatt. A szakválasztmány tagjai csaknem teljes számban jelen voltak s az érdeklődés­nek és ügyszeretetnek ez a mértéke a Kör életerejének egy ujabb megnyilvánulása. A zenei szakválasztmany jegyzőjéül egy­hangúan dr. Juhász Sándort, karnagyul pedig a volt Zenekedvelők Egyesületének talentumos, temperamentumos és fáradhatatlan agilitásu karnagyát: Kovách Árpádot választotta meg. Kardos István, a Bessenyei-Kör titkára a Kör zeneművészeti programmjáról tette meg az elnökség előterjesztéseit. A február 13-iki erkölcsi és anyagi tekintetben fényesen sikerült hangverseny résztvevőinek Hamerstedt Vendel zongoraművésznek és a zenekar működő tag­jainak a zenei választmány elismerő köszönetét fejezte ki. A zeneszakosztály egyhangú lelkesedései járult hozzá az elnökségnek a legközelebb meg­valósításra kerülő zeneművészeti programmjá­hoz. Ennek értelmében a Bessenyei-Kör Beet­hoven-emlékestét rendez. Az alkotó szellemé­nek erejével világot átfogó titán születésének száz éves évtordulóját mindenütt lelmagaszto­sultan ünneplik meg, ahol kulturemberek lak­nak. A Bessenyei-Kör tudatos kulturtevékenysége lehetővé teszi, hogy Nyíregyháza is kegyeletes emlékezés áldozatbemutatásával vegyen részt Beethoven ünneplésében. A Beethoven-emlékest zongora, hegedű, gordonka trióval veszi kezdetét. A zongoraszó­lam ellátására a Kör Lórencz Ilonka zongora­művésznőt, Szendy Árpád kiváló tanítványát, a hegedüszólam eljátszására Dr. Garay Gyulát, a gordonkára pedig Füredi Zoltánt kéri fel A triót Beethoven zeneeszthetikai méltatása követi, amelyre a Kör Vertse K. Andor zeneesztikai és kritikai kvalitásairól általánosan ismert írót kéri fel. A méltatás után Beethoven szonáta szólaltatja meg a nagy zeneköltőt. A zongora­számot Hamerstedt, a Bessenyei-Kör múltkori hangversenyén olyan kiváló sikerrel szerepelt zongoraművész látja el. Egy jelesebb énekes | művésznő Beethoven dalokat fog énekelni, végül a Bessenyei Kör Zenekara Baethoven kisebb szinfóniának egyikót játsza el. A gazdag zene­! művészeti élményt igórő est a Kör nemes cél­kitűzése valóra váltásának kezdetét fogja je­lenteni A zenei szakválásztmány Paulik Jánosnak a magyar géniuszt valló zene kultiválásának vágyatói áthatott felszólalására elhatározta, hogy a Bethoven-eat után mihamarább magyar zeneestét rendes, amelyre a magyar zene­művészet egyik legkiválóbb reprezentatív kép­viselőjét Szendy Árpádot hivja le Nyíregyhá­zára. Ugyancsak mé^ ebben a szezonban Nyíregyházára hivja a' Kör a világhírű Tel­mányit is s tervbe van véve a magyar dal kiváló művészének, Balázs Árpádnak fellé­pése is. A Bessenyei-Kör zenei szakválasztmánya foglalkozott a zocgora kölcsönzés kérdésével s azt a javaslatot terjeszti az igazgazgatóválaszt­mány elé, hogy a zongora átengedése kérdésé­ben a zeneiszakválasztmány elnöke, dr. Bencs Kálmán és karnagya Kovách Árpád döntsenek a jövőben. Egyrészt a választmány látogatottsága, másrészt a vezetőség öntudatos és nivós prog­ramadása azt a rég táplált vágyat teljesítette be, hogy valahára városunk társadalma lelkes idealizmussal és a közös cselekvés akaratával szolgálja a közműveltséget zeneművészet terén is. — Taibak Mayert kitoloncolják Debrecenből. A debreceni rendőrség őrizetbe vette Tabak Mayer nyíregyházi kereskedőt, aki 1914. júliusá­ban Csemovitzből költözött Nyíregyházára. A rendőrség Tabak kitoloncolását javasolja, azzal indokolásssal, hogy ugy akart kibújni a kitolon­colás elől, hogy üzletét itt hagyva Bécsbe köl­tözött és ott vett lakást, most pedig mint osztráic állampolgár útlevéllel jött vissza és ismét át akarta venni üzlete vezetését. Eltolon­colásáig a rendőrség fogházába internálták. — A Gutenberg-Kör választmánya vasár­nap délután 2 órakor ülést tart a Bethlen­utca 21 szám alatt. (Tisztviselők-Otthona.) H3OEZJEZEZ — A szabolcsvármegyei Szabadoktatási Egyesület Nyirabranyi Köre Szapáry Emmi grófnő őméltósága védnöksége alatt megalakult s első szabadelőadását f. hó 13-án tartotta meg, igen nagy érdeklődés msllett, (Több, mint 200 hallgató.) Az igaeáa szép számban megje­lent közönség figyelemmel hallgatta és lelkese­déssel fogadta Popovics Ernő áll isk. igazg. tanítónak igazi hazahságlól áthalott irredenta előadását. Utána Hegedűs Antónia urleány sza­valta el igen hatásosan Szilágyi Bélának ,,Csaba népe"' cimü aktualia költeményét. Végül György Piroska tanítónő olvasta fel Jókai Mór „IVteny­nyei parittyakövek" cimü elbeszélését. Nyiráb­rány község inteliigenciája a legaagyobb lelke­sedéssel karolta tel a szabadoktatas ügyét s igy a kör működése a legszebb reményekre jogosít. — Munkadélutánok. A Nyirvidék már egy ízben beszámolt a felső ker. iskolában o y szép eredménnyel bevezetett munkadélutánok ról. Most a második félévben teljesült a növen­dékek sokat hangoztatott óhaja, s megnyílt az elektrotechnikai kurzus is. Eisele Gusatáv a villamossági társaság igazgatója lehetővé tette 15 iiuaak, hogy részben a külső szereléseknél, másreszt a telepen a szükséges ismereteket és ügyességet megszerezhessék. Nagyon bevált Hoífmann Mihály vezetése melletti füszerkeres­tedői csoport, a második félévre is sokan jelentkeztek. Ungár Béla vezetése mellett meg­alakult a divatáru csoport. A művészi rajzot és diszirást Szalay Pal festőművész és rajz­tanár vezeti. Végül a leányok részére, kit a niu':t félévben a ruhavarrást és javítást tanul­ták szép eredménnyel, a Honszeretet rendez fa-díszmunka csoportot, melynek vezetésére Kováts Pál takarékpénztári igazgató, Kölcsey Márton irodaigazgató és Cstky István tanár vállalkoztak. A tavasz kezdetével megindul a munka Demeter Béla ,vezetésével a kertészeti telepen, A Kállai és Honvéd-utca sarkán már várja az ifjú munkásokat, kik versenyezni fog­nak, hogy melyikük termel szebbet ós melyikü* kertje lesz díszesebb Dr, Schaci Béla főigaz­gató múltkori látogatása alkalmaból örömmel szögezte le, hogy alig van az országban keres­kedelmi iskola ahol oly változatos csoportok állnának a növendékek rendelkezésére. — Házasság. Burger Sándor Dombrádról ós Goldberger Erzsike Nyíregyházáról 1921. február 17-én tartották Csabán esküvőjüket. (Minden külön értesítés helyett.) — Emlékeztető. Ma vasarnap, február 20án, Nyíregyházán a következő szabadelő­adások tartatnak : 1. A Gazdakörben, Bethlen­utca 24. sz. alatt, délelőtt 11 órakor irredenta szabadelőadást tart : Varga Ferenc tanító. 2. A városháza nagytermében, délután 4 óra­kor szakelőadást tart a méhészetről Lakner Vidor felügyelő. Ezt követi a háború történeté­nek oknyomozó, folytatólagos fejtegetése. 3. A Bethlen utca 7. sz. alatti iskolában délután 4 órakor szabadelöadást tart: Mulega Ilona tani ­tónö. 4 A Luther-utca 17. sz. alatti iskolában délután 3 órakor szabadelöadást tart: Petri ­kovics Pál tanitó. — Előadás Egyiptomról és a Szentföldrő l. Winkelhofer Vilmos, budapesti származású Afrika-utazó, a főgimnázium torna csarnokába előadást tartott, utazása közben szerzett tapasz­talatairól. Előad ísának tárgya volt Egyiptom müveit része, a Nilus völgye, a föld, terményei, a nép szokásai, a piramisok, fáraók sírjai, a hajózást, vasút, a kultúrintézmények. A Szent­földről s óló megemlékezés egészítette ki elő­adását. Az előadásokat a többi iskolában is mégis océtli a sokat-járt utazó. — Felhívás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur korlátolt mennyiségű tavaszi buza, árpa és zab vetőmagot bocsátott a rendelke­zésemre. A tavasz buza ára 100 kg ként 1200. az árpa és zab ára mázsánként 1500 korona. A tavasz búzáért szavatosságot nem vállalok. Vetőmag iránti kórvények községi bizonyitvány­nyal felszerelve melyben a vetőmag hiány iga­zolandó az alispáni hivatalhoz 14 nap alatt nyújtandók be. Nyíregyháza, 1921, február hó 16. Mikecz, alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents