Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-12 / 34. szám

1941. február 14. Geduly Henrik püspök a hazafias töt A Pesti Hírlap február 9-i száma „Tótok J és magyarok" címmel vezetőhelyen közli Geduly Henrik evangelikus püsp'iknek a laphoz irt s tót népiélekben élő magyar államhüséget egy hitelt érdemlő szakember személyes tapasztalatával megerősítő rendkívül érdekes levelét. Qeduly püspök a Pesti H rlapnak 1913. iebr. 6-ikí számában megjelent „Tót hang a tótokról" cimü cikkére való visszaemléitezésből kiindulva ad megkapó sorokban kifejezést a tót lélek megfigyelése alapján 'szerzett biztos meglátásairól. Az emiitett cikk az 1893. január havában Zsolnán tartott bizalmas értekezlettel foglalkozik, ahol néhány felvidéki tót egyházi férfi, ellentétben az egész hazafias tótság 1891 ben hozott ünnepélyes manifjsztációjával, amely programmszerüen nyilvánítja ki „a magyar haza oszthatatlanságát és egységét" külön tót evangelikus egyházkerület szervezését óhajtja. A cikk rámutat az elszakadást propagáló tót politikusok önző céljaira s ezekkel szemben a hazafias tót közönségre, mely mindenkor visszaverte az oktalan merényleteket. Qeduly püspök annak megállapítása után, hogy ennek az 1913-i cikknek meglátásai fényes igazolást nyertek,' a következőket írja : Kétségtelen tény, hogy a tót felvidéken, ahol én a háborút megelőző években, 1912— 1^14-ben hivatásomból kifolyólag hét és hónap számra kiterjedő egyházlátogatási körutat tettem és a nép .minden rétegével érintkeztem, tót nemzetiségi kérdéf abban a vonatkozásban, hogy: „el Magyarországtól", soha, semmiféle formában nem létezett, sőt a magyar hazához való hozzátartozás, a nemzet egyeteméhez való hűség, a magyar haza osztatlanságához és és egységéhez való eleven ragaszkodás érzete ünnepi formákban nyert megnyilvánulást, E tekintetben -megkapó volt a liptói és árvái falusi nép lelkes, magyar szavú „éljen, éljen" riadalma, mellyel körutamon fogadtak és kisértek. De ugy van a dolog, ahogy a Pesti Hirlap, illetve eredetileg a Slovenskó Noviny cikkírója JSfHRYIDÉK. népietekről, Levele a Pd Hírlaphoz már akkor meglátta, hogy az elszakadási törekvések mindössze néhány politikai befolyásra és hatalmi pozíciókra törekvő agitátor lelkében fogantak meg, ;ikik a csehekkel igenis keresték az összeköttetést Prágában, Luhacsovicében, Zsolnán és Turócszentmártonban a magyar állam rendőrközegeinek szemeláttára tartottak titkos konventikulumokat; a Prágából pénzelt Tátrabank fiókjainak minden képzelhető helyen való felállítása révén is szövögették a szálakat anyagi erővel belevonva a Prága felé való orientáció érdekközösségébe a felvidék tót papságát, tanítóságát és tót ügyvédi és orvosi karát. . . És aki mindezt nem látta, nem akarta észrevenni, de jámbor türelemmel, közömbösen szemlélte, — az a Scotus Viatorok által nemzetiségek üldözésével vádolt magyar államkorm ny volt — és aki mindezek dacára szi.ében az osztatlan magyar haza iránti hűséget megóvta, az a felvidéki tót nép volt. Állítom és minden ellenkező nézetnyilvánitással szemben fentartom azt a néplélek huzamos megfigyeléséből merített határozott meggyőződésemet, hogy tót nemzetiségi kérdés a néplélek szempontjából soha sem volt és nincsen ma sem. És mert ez így van, az entente részéről a legnagyobbfoku hypokrizisnek tartom hogy a cseh elnyomóitól mindenáron szabadulni akaró tót felvidék részére nem rendez népszavazást. De vigasztalódom. Az igazságot lehet ideigóráig meghamisítani, de az végre is diadalmas erővel fog kitörni és gyalázatba borítja eltipróinak fejét. E dicstelen történelmi szerepre oly nagy nemzetek, mint az angol, olasz és francia végre is nem vállalkozhatnak. Én, aki a tót felvidék hangulatáról állandóan informálódom, sem az entente erkölcsi prestizs-e, sem a csehek nemzeti érdekköre számára nem tudnék jobb tanácsot adni, minthogy addig siessenek a népszavazás elrendelésével, amig sul/osabb válságok, elemi erejű kitörés egy ujabb háborús válság veszedelmét nem idézik föl Közép Európában. 3 — Lépfene. Ti^zaeszlár községben február 2-*n a lópfene szórványosan fellépett — A Köztisztviselők ruhaellátása nem hiusult meg. Azokkal a híradásokkal szemben, bogy a köztisztviselők ruhaellátása meghiúsult, a legilletékesebb helyről nyert intormatio alapján megnyugtatjuk a köztisztviselőket, hogy a mhiellatas nem hiusult meg, sőt e hó közepén már kezdetét veszi a kiosztás és minden köztisztviselő kap egy öltöny ruhíra való l00*/s os »y«pjukelcnét minden hozzávalóval, a női alkalnmottak ellenben 4 méter kelmét hozzávaló nélkül. A Kansz központi vezetősége gcsupáu arra nézve folytat tá'gyalásokat a kormánnyal, hogy mennyiben állapítható meg ennek az ára, a köztisztviselők anyagi helyzetének szigora szemmeltartása mellett. — A lll, temctkeeési egylet február 18-án vasárnap délután 2 órakor a városháza kistanácstermében tartandó közgyűlésére a tagokit tisztelettel meghívja az elnökség. Pontos megjelenés. — Dautet: Ifjabb Framont és idősb Ris• ler, az Athonaeum könyvtár legutolsó szama. Kapható az Ujsagban Ára 50 korona. — A Move Szabolcsvár meqyei és Nyíregyházai főosztálya 19021. febiuár 12 én d u. 3 órakor Karolyi tér 20. sz. alatti helyiségében megtartandó közgyűlésre tagjait ezennel meghívj * Tekintettel a tá.gyi-orozat fontosságára kérjui a tagokat, hogy menual nagyobb szambán jelenjenek meg. Nyíregyháza, 1921. fabruár 9. E nökség. | — Lengyelvér. Ertschtrud Natália ilyen cimü regényét filmre irta át Pakots József és a nagysikerű filmet a világhírű bpesti Star filmgyár készítette. A Lengyelvér, melyet a bpesti előkelő mozik hetekig játszottak, ugy nálunk, mint a külföldön a legnagyobb sikert aratta, mely filmnek valaha kijutott. A nagyszerű tilmmü első részét „A kakukfiók" szombaton és vasárnap mutatja be az Apolló, Főszerepeit Petrovics Szvetiszláv, Lóth Ila, Bojda Juci, Mattyasovszky, Szécsi Ferkó stb. játszák. KÖZGAZDASÁG. A kenyérsütés titkai A miniszter a háziasszonyodhoz A közélelmezési miniszterhez rengeteg panasszal fordultak amiatt, hogy a hatósági lisztből készített kenyér szinte az ebetetlenségig pépBs A miniszter a legnagyobb jóakarattal kezelte ezeket a panaszokat és minden egyes esetben megvizsgáltatta a mintául felküldött lisztet, hogy nyitjára jöjjön a dolognak, hol rejlik a hiba. A szakértő vizs-gálatok azonban a legtöbb esetben azt eredményezték, hogy a liszt jóaaiiiősé.ü volt, ha tehát megse sikerült belőle jó kenyeret sütni, abban nem a liszt, hanem a háziasszonyok a hibasak: azaz háziasszonyaink nem tudnak kenyeret sütni. S miután a miniszter szakértői ezt szerencsésen megállapították, mindjárt meg is írták a jó kenyérsütés receptjét s azt miheztartás végett megküldték a hatóságoknak, hogy adják azt tudtára mindenkinek, akit illet. A recept pedig a következő: Az idei buza és rozs a legtöbb esetben m^g nyirkos volt mikor őrlésre került, azért a lisztet a feldolgozás előtt a tűzhelyen jól meg kell szárogatni Burgonyát rozslisztbe keverni nem szabad. A t ngeri lisztet a dagasztás előtt legalább 7—10 órával nagyon forró vizzel okveilmül le kell önteni, ugy hogy a lisztből meglehetős ritka pép keletkezzék, amely aztán egy edényben letakarva legalább 8—10 'rán át állva hagyat d > A kukorica pépet aztán a búzalisztből készült tésztával alaposan összegyúrják, a szokott módon élesztik s ugy sütik meg Az élesztő mennyiségnek valamivel nagyobbnak kell lennie, mint a tiszta buza lisztből készült kenyérnél. Eddig a recept. A miniszteri leirat csak annyit tüz hozza, hogy reméli, miszerint a papaszok most már megszűnnek, mi meg csak Szegények vagyunk, de jól élünk. Nyakig vagyunk az államadósságban, de' azért majd mindennapra jut egy táncmulatság gal „egybekötött" kabaré a szegény éhező nép számára. Rongyos az ingünk, meg egyebünk, de azért a boldogságtól ragyogó ábrázattal szurkoljuk le az 60 és 100 koronás belépődíjakat és fizetünk 80 koronát egy liter ecettel megsavanyitott moslékért, amit nyiistgi humorral bornak nevesnek. Kihull a hajunk a rengeteg gondtól, mert nem tudjuk mit vegyünk hamarább 2 korona 66 iiller havi jövedelmünkből: z sir t-e, cipit-e, iát-e avagy lisztet, de azért tizenket gyermekes családapák ím kij&iszák a rendőrkapitányság ukázát és burkolt wanszteppmzdulatokat lejtenek párjukkal a csárdai és boszton ritmusára. Mit neki kisántánt, mit neki nagyántánt? I Fi az egészség! És ha jól meggondoljuk a dolgot, neki van m legnagyobb igazsága... — A Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár, Malonyay Ferenc elnöklése alatt f. hó 9 en tartott rendes közgyűlésén szépszámmal megjelent részvényesek egyhangúlag elfogadták az gazgatóság összes javaslatait valamint az évi nyereség felosztásának tervezetét. Az esedékes 10 sz szelvényeket í. hó 10 tői, darabonként ?5 koronájával váltja be az intézet pénztára. Igazgatóság tagnak (elnöknek) közf lk áltassál me,választottak baro Buttler Sándort. A kö/.g>ülést követő igazgatósági gyűlés A. Töris Bála íd íglenas ügyvezetőt tigyveze ő igazgatóvá Füh-er Adolf cégvezetőt aligazgatóvá es Lányi Erzsike segédkönyvezetőt számfejtővé kinevezte. A Bessenyei-Kór zenekari hangversenyére serényen ou szép sikerrel toiynnk a zenekar próbái, amelyeknek vezetésével Kovách Árpád karnagy buzgólkodik. A vasárnap délután öt órakor kezdődő hangverseny iránt rég nem tapasztalt eleven érdeklődés biztat a íényes siker reményével annak jeleképpen, hogy városunk társadalmának egészét áttogó Bessenyei-akció komoly megértéssel és méltánylással találkozik. — A debreceni tankerület Géresi Kálmán emlékéért. Az áftaianos lészvétben. melyet Géresi Kaim m halála mindenfelé keltett, az elsők 1 között vesz részt a debreceni tankerület, hol az e hunyt köz i negyedszázadon keresztül nagyertekű munkás ágot fejtett ki A tankerület jelenlegi főigazgatója már kibocsátotta a felhívást a kerület állami rendelkezés és vezetés alatti iskolaihoz, melyben felszólítja az igazga tókat arra hogy a tanárok és tanulók körében índítsacak gyűjtést egy a Géresi Kálmán nevét viselő alapítványra A létesítendő alapítvány kamatait évenként és intézetenként felváltva a tankerületbeli középiskolák egy-egy olyan kiváló növendéke fogja elnyerni, aki a magyar irodalomban és hazai történetben — az elhunyt fői igazgató kedvelt szaktárgyaiban — a legjobb j eredményt érte el. /