Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-05 / 28. szám

JNt^fRfflDÉK. 1921. február 5 Mindent Mindent a nőért, az ékes fény Ó — Pompa virágért lángban égő Csókjavai esókot felejtet Nézése multat eltemet Két kar ha odadón simul nyakadba Szájadra csókos száj tapadva Lágyan suttog a csendbe Ö — Mindent a nőért — üsse kő. Csókol odad'n játiza a vágyót — S ha búcsúzol adja a fájót Lelke egy szinpadi tömkeleg, Majd sir, játszik és enyeleg Bár nem tud róla, vagy akarva, Adja a bankot nagy kacagva — Ha igaz, ha nem első — ő, Mindent a nőért — üsse kő. így van ez a teremtés óta, öreg már e régi nóta, Tan róla vagy ezer kóta, Sokat izzadt, aki rótta, Azért mondom, hogy minden Ő — Bár ingatag, nem szikla kő Angyalba bujtatott ördögfő Mindent a nőért — üsse kő Szathmáry Mester Gésa. Ne költözzenek télen a gazdasági cselédek A földmlvelésűgyi miniszter a kfiltözkfidési határidft megváltoztatása metiett Azok a gazdasági cselédek, akik állandó munkára szegődnek el, helyváltoztatásuk ese­tében az ország csaknem minden vidékén a téli napokban költözködtek. Január hó első napja volt eddig a cselédek költözködésének hatarideje. A földmivelésügyi miniszternek most az a terve, hogy az eddigi szokással és gyakorlattal szemben más időpontot keres a mezőgazdasági szegődvényes munkások költözködésének lebo­nyolítására. A miniszter valamennyi törvényha­tósághoz rendeletet intézatt es ebben a cselé­dek költözködésére vonatkozó szabályrendelet módosítását kívánja a törvényhatóságoktól. A földmivelésügyi miniszternek ebben a lényeges mezőgazdasági munkáskérdésben a következő az álláspontja: Az eddigi gyakorlatban volt költözködést határidő, mely éppen a legzordabb időjárással esik egybe, ugy a mezőgazdasági cselédekre, valamint a cselédtartő gazdákra nézve egyaránt hátrányos és ez okból több helyről merült fel az a kivánság, hogy a határidőt meg kell vál­toztatni. Januári költözés esetén a legzordabb időjárásban, a legrövidebb nappalok idején kell a cselédnek lakhelyét elhagyr ia, családjával, ingóságaival és házi állatjaival költöznie, mikor leginkább ki van téve az időjárás viszontagsá­gainak. Az uj hajlék rendbehozatala, a család el­helyezkedése, háztartásának berendezése ilyen körülmények között elkedvetlenésre ad okot. Viszont az elbocsátó, valamint a befogadó gaz­dára nézve igen gyakran ugyancsak hátrányos ez a cselédváltoztatási időszak. Egészségügyi, emberszereteti és gazdasági okok egyaránt megokolják és kívánatossá teszik tehát.ghogy a cseiédváltozás és költözködés más határidőre állapíttassák meg. A földmivelésügyi miniszter felhívja as egyes törvényhatóságokat, hogy a gazdasági egylet, mezőgazdasági bizottság, az elsőfokú közigazgatási natóságok véleménye alapján mó­dosítsák a költözködés idejét megszabó sza­bályrendeletet. A miniszter a költözködési idő­nek a tavasz, illetve az őszi időszakokban le­endő megállapítása tekintetében nem kíván korlátozásokat tenni, de ellenezné, ha a köl­tözködés ideje december, janaár, vagy febmár hónapokban jelöltetnék ki febr. 4. (Saját tudósítónktól.) A mai nemzetgyűlés, amelyet fél tizen­kettőkor nyitotta meg. Rakovszky elnök, rend kívül izgalmas volt. Áz izgalomra egyrészt Friedrich felszólalása adott okot, másrészt az az Apponyi hossabb beszéde folyamán felszínre került gyanúsítás, amellyel Migyarország ms élő legnagyobb emberét illették. Azzal gyanú­sították meg, hogy a kormány pénzén időzött Srajcban, ahol Károly királlyal tanácskozott, E gyanúsítás hallatara a legitimisták heves kifakadásokkal illették Kovács L Istváné kat. Apponyi kijelentette, hogy ó a személyei ért vádaskodásokat flegmatiea veszi, s feddhe­tetlen előéletét nem akarja köpenyül használni. Svájci uti költségeiről hajlandó beszámolni. Mée Apponyit megelőzően Friedrich szó­lalt fel. Q is, mint Apponyi Rubinek baszédjé­vel foglalkozott, mert Rubinek őt a szénaszál­litással kapcsolatban vádolta. Adatokkal igyek­szik Rubineket cáfolni, majd így folytatja: El­lenem egy részvénytáraság alakult, hogy el­O* Kük tanév* tüntessenek. (Derültség!) Különböző expozitu­rák dolgoztak ellenem S ófokon Bécsben, a Gellért-szálló pincéjében, majd a Varban és va­lamennyi expozitura a Margit-körúti esodabar langgal volt összefüggésben. A siófoki exposi­túra meg akarta gyilkoltatni Nagyatádi S^abó Istvánt, aki állítólag kommuaista volt, s akit én mentettem meg. # ők gyilkolták meg Girklor Aladár főhad­nagyot is, «ki nem akart ellenem vallomást tenni. A szénszállításban szereplő Patakot is öt napig vallatták a Gellért szálló pincéjében, mit tud ellenem Tessék azt az exposi<urát a Várban megkérdezni, hogyan szökött meg Hel­tai és miért halt meg Dobó éppen csontszu­ban és nam más betegségben. Felhívom a honvédelmi miniszter urat, exhumáltassa Girk­ler Aladár főhadnagy siófoki sirját. Friedrich után Apponyi szólalt fel. Be­széde, melynek folyamán a legitimisták és a szabad király választók heves összetűzése tör­tént, lapzártakor még tart. Megkerültek ai apagyi kaitilyfoestogatók Csordás Ferenc detektív kinyomozta a tetteseket Nyíregyháza, febr. 4 Saját tudósítónktól. Megírtuk annak idején, hogy Fényes Gyula apagyi földbirtokos kastélyát távol­létében ismeretlen tettesek kifosztották. A nyomozást a leveleki csendőrőrs vezette be s minthogy annak három hét alatt semmi eredménye nem lett, a károsultak kérelmére a nyíregyházi királyi Ügyészség intézkedett, hogy Csordás Ferenc detek­tívet küldjék ki a nyomozás lefolytatására. •sordás Ferenc detektív Nagy József polgári rendőrrel január 31-én délelőtt kiutazott Apagyra, s három napi nyomo­zás után sikerült megállapítania, hogy a Hiszek egy Istenben,', hiszekegy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ereki - Korányi pisztolypárbaja Budapest, febr. 4. (Saját tudósítónktól) Ereki és Korányi ma pisztolypárbajt vívnak, amelynek az Ireki támadása folytán még novemberben történt össze­ütközés az oka. Csapatösszevonások Német­ország ellen Budapest, febr. 4 (Sajátgtudósitónktíl) Frankfurtból jetentik: Több jelből arra következtetnek, hogy a nagyhatalmak komoly esapatÖBszevonásokkal igyekeznek nyomást gya­korolni Németországra. A belga határon nagy csapat és hadiszerszállitáfok észlelhetők. A mai tőzsde hirei Budapest, febr. 4. Saját tudósítónktól. Érkezett d. u. 2 órakor. Valuták: Napóleon 1712, font 2075, | dollár 540—37, francia frank 3750—60, márka • 891-887. líra 1980-70,rubel 244 5, lei 703"5 —700, szokol 684, osztrák korona 80—785. korona dinár 1410, lengyel mSrka 64 5. Zürichi sürgöny ma nem érkezett. tettesek Zsidai János és Hegedűs Ferenc apagyi napszámosok, akik bevallották, hogy január 10 éu este 9 10 óra közötti időben a Török Sándoi apagyi kovácstól kölcsönkért álkulcsokkal felnyitották Fé­nyes Gyula kastélyát és onnan 132.840 korona értékű sertészsírt, szalonnát, cuk­rot, lisztet, ágyneműt és ékszert loptak el s azokból a kovácsmesternek is jut­tattak egyet-mást. A lopott dolgok nagy részét a Zsidai János udvarán levő fáa­szinben eláslák, a többit pedig Oroson és Nyíregyházán értékesítették. A kár legnagyobb része megtérült. Cseh erőszakosságok a Bodrogközben (MiskolcrCl jelentik.) A bodrogközi járás területén tetőfokra hágott a magyarok s külö­nösen a református intelligencia üldözése így a kiskövesdi kommunisták hamis feljelentésére, minden kihallgatás nélkül kiutasították a cseh szlovák területről Karászy Benő kiskövesdi ref. lelkészt. Huraszy Károly bacskai ref. lelkészt, & magyar ker. szocialista pártban való szerep­lése miatt elfogták s Kassára szállították január 16-án. Egyikért sem fogadtak el semmiféle jót­állást. Keresztury József alsózempléni ref. es­peres, nagygéresi lelkésznek, valamint Virágh Béla királyhelmeci lelkésznek is állandóan kel­lemetlenkednek, sőt ez utóbbit egy ízben le is tartóztatták, amit különben Karászy Benővel is megtettek kiutasítása előtt. Balla Zsigmond ki­rályhelmeci ref. kántortanítót szintén kiutasí­tották törhetetlen magyarsága következtében Ugyanez a sors fenyeget még más bodrogközi tanítókat is, akiktől azt követelik, hogy tót vagy cseh nyelven is tanítsanak az iskolákban, akik egyetlen árva hangot sem tudnak ezekből a nyelvekből, olyan gyermekeknek, akik között még csak véletlenül sincs egyetlen egy sem, amelyik tót beszédet valaha is hallott volna. így fest a trianoni békeszerződésben fog­lalt kisebbségek védelme. — A debreceni kereskedelmi és iparkamarm érdekeltsége tudomására hozza, hogy a rigai előzetes békeszerződés értelmében a Nyugat Ukrán Köztársaság (Galícia) területe Lengyel­országhoz csatoltatott. Erre való tekintettel a magyar királyi kormány nincs többé abban a helyzetben, hogy nevezett köztársaság budapesti teljhatalmú képviselőjét Biberowytch Jaroslav urat abbeli minőségében továbbra is elismerje.

Next

/
Thumbnails
Contents