Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-27 / 47. szám

JfffÍOTISÉK. 1921. február 27 Hogyan leplezték le a Bessenyei-szobrot Visszaemlékezés 1899. május kilencedikére A Kallós Ede által készitett Bessenyei­szobrot 1899. év május hó 9-én leplezték le Szabolcsvármegye törvényhatósági közgyűlésé­nek keretében. Az ünnepség országos jellegű volt, amit bizonyít a fővárosi és vidéki részt­vevők nagy száma, akiknek nevét, mint az ünnepségen résztvevőket a „Nyirvidék" egykorú krónikása a következőkben sorolja fel : „Az ünnepélyen a közoktatásügyi minisz­tert V. Lippich Elek min. titkár fogja képviselni. A m. kir. testőrség négytagú küldöttséget me­neszt az ünnepélyre, még pedig Barcsay József cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag, cs. és kir. őrnagy, a magyar testőrség őrmestere, Király Béla, Miticzky Kálmán és Hlatky-Schlichter Gyula testőrök és századosok. — Bejelentették továbbá megjelenésüket: Kallós Ede, a Besse­nyei-szobor alkotója, Beöthy Zsolt, aki a Magyar Tudományos Akadémia koszorúját beszéd kisé-* retében leteszi a szobor alapzatára, a Petőfi Társaság képviseseletében Bartók Lajos alelnök és Ábrányi Emil rendes tag, a Kisfaludy Tár­saság képviseletében Beöthy Zsolt titkár, Sajó Sándor jászberényi főgimnáziumi tanár, a pálya­nyertes Bessenyei-óda szerzője, a Magyar Nemzeti Muzeum képviseletében Erdélyi Pál dr. segédőr, a sárospataki ref. Akadémia képvise­letében Radácsy György közigazgató, Szinnyei Gerzson és Makláry Papp Miklós tanárok, a debreceni ref. főiskola képviseletében Bartha Béla dr. dékán, Gulyás István dr. és Kulcsár Endre tanárok, a debreceni Csokonay-Kör kép­viseletében Géressy Kálmán tankerületi főigaz­gató alelnök, Kardos Albert dr., Benedek János dr. és Bakonyi Soma dr., Debrecen város kép­viseletében Komlóssy Artúr főjegyző és Király Gyula tanácsnok, Bernáth Elemér a debreceni kir. ítélőtábla elnöke, bessenyei Széli Farkas kir. ítélőtáblai bíró, /gyártó Sándor debreceni kir. törvényszéki elnök, Dobieczky Sándor deb­receni Máv. üzletvezető. A nagykállói elmegyógy­intézet részéről Borosnyói L, Béla dr. igazgató, Grünfeld Károly dr. alorvos és Rolovich Pál ellenőr. A Budapesti Hírlap részéről Kézdi Kovács László, a Pesti Napló részéről Lyka Károly, Kann Gyula műépítész, Ábrányi Lajos festő, Karlovszky Bertalan festő és neje az Országos Képzőművészeti Társulat képvisele­tében, Márk Lajos festő, Németh József min. titkár a Monografia vállalat képviseletében és még többen. A vendégeket a külömböző időpontokban érkező vonatoknál külön bizottságok fogadták és Nyiregyháza város vendégszerető uri család­jainál helyezték el őket. A m. kir. testőrség küldöttei, Ő Felsége külön engedélye folytán, teljes udvari díszben vettek részt az ünnepélyen. Nyiregyháza város képviselőtestülete, az összes hatóságok és egyesületek testületileg jelentek meg az ünne­pélyen. A város épületei pedig a polgármester intézkedése folytán lobogós díszbe öltöztek. Az ünnepség lefolyását a következőkben adjuk. A vármegye közgyűlése. Borús, esőre álló időre virradt a május 9-iki nap. Szakadozott, de esővel terhes felhők vonultak az égen. A vármegyeháza előtti tér mindazonáltal már a kora reggeli órákban szokatlanul megélénkült s 10 órára már szép közönség hullámzott az elzárt tér körül. Kevéssel 10 óra után vette kezdetét a vár­megye tavaszi közgyűlése, melyen az ünne­pélyre való tekintettel, a bizottmány tagjai közül többen díszmagyarban jelentek meg, még pedig a főispánon és alispánon kívül Pongrácz Jenő gróf, Vay Tibor gróf, Kállay Leopold és Meskó László dr. orsz. képviselők, Orosz Miklós cs. és kir. kamarás, Haas Mór, Petrovay János, Lipthay Béla stb. A vármegyeháza nagyterme egészen meg­felt a bizottmány tagjaival, akik Feilizsch Berthold főispán őméltóságának, Bessenyeit és a szobra leleplezése ünnepét méltató szép beszédét zajos helyesléssel fogadták. A főispán őméltósága megnyitván ezután a közgyűlést, letárgyaltatott az alispáni időszaki jelentés, s a vármegye házi pénztárának jövő évi költségvetése, mire a törvényhatósági bizott­mány, elől az Okolicsányi Dezső árvaszéki ülnök által vitt zászlóval, levonult a vármegye­háztérre, Bessenyei szobra elé. A leleplezési ünnepély. Félórányi idő telt el csaknem, míg a szoborlelepzezés ünnepélye megkezdődött s ezalatt megindult a permetező eső. A vendégek a rossz időre való tekintettel felállított sátor alatt, a szoborral szemben foglaltak állást, ahol a szónoki asztal is elhelyezve volt. A szobortól jobbra és balra emelvények voltak a hölgy­közönség részére. Nagy mozgás és zajos éljenzés jelezte a m. kir. testőrség küldöttségének érkezését, kik Barcsay József testőrőrmester, őrnagy, cs. és kir. kamarás főrendiházi tag vezetése alatt, a legnagyobb díszben jelentek meg az ünne­pélyen, s a vármegye főispánja és alispánja által fogadtatva, közvetlenül a szónoki asztal mellett foglaltak helyet. Az ünnepély a városi, ev. ref. és fő­gimnáziumi dalárdák énekével vette kezdetét, még pedig a „Hymnus"-szal, melyet az egész nagyközönség levett kalappal hallgatott végig. Az ének elhangzása után Mikecz János alispán lépett a szónoki asztal elé s ismeretes ékes­szólásával mondotta el beszédét, mely tulajdon­képpen a szobor létrejöttének története volt. Leffler Sámuel főgimnáziumi tanár, az ünnepi szónok mondotta el ezután hévvel, lelkesült hangon emlékbeszédét, zajos és igazán meg­érdemelt tetszésnyilvánítások között. A beszéd, melynek minden során meglátszik, hogy nagy és alapos tanulmányozásnak az eredménye, rendkívüli sikert aratott. Bessenyei György éle­tének és irodalmi működésének, ünnepélyünkön jelen volt két illusztris ismerőse: Beöthy Zsolt dr. és Széli Farkas, a legmelegebben és őszinte szívvel gratuláltak Lefflernek hatalmas s komoly irodalmi tanulmány színvonalán álló emlék­beszédéért. A pályanyertes ünnepi óda elszavalása következett ezután. Az óda szerzője Sajó Sándor, a jászberényi főgimnázium rendkívül rokon­szenves megjelenésű fiatal tanára, eljött ide, hogy ódáját elszavalja. Folyton felutuló éljenzés kísérte Sajó Sándort, s midőn elvégezte igazán művészi szavalatát, mindenki hozzásietett, hogy a legmélyebb elismerés tolmácsolója legyen, Bartók Lajos pedig felkérte Sajót, hogy költe­ményét a Petőfi Társasaság legközelebbi ülésén olvassa fel. Az ünnepélynek egyik kiváló mozzanata következett ezután: Széli Farkas kir. ítélőtáblai tanácselnök a Bessenyei család nevében beszé­det tartott, rendkívül érdekes és vonzó előadás­ban ismertetvén a Bessenyei család kiváló tagjainak történelmi szereplését. Ezután a koszorúk letétele következett. A megkoszorúzás. Legelsősorban is Beöthy Zsolt két koszorút helyezett a szobor talapzatára: a Magyar Tudo­mányos Akadémiáét és a Kisfaludy Társaságét, olyan beszéd kíséretében, mely érdemes lenne rá, hogy minden szavát márványba véssék. Bartók Lajos a Petőfi Társaság koszorú­ját tette le a szoborra s annak talapzatához állva mondotta el gyújtó hatású beszédét. Ezután Barcsay József vezetése alatt a testőrök léptek a szoborhoz, s Barcsay a babérzöld (ez a Testőrség színe) selyem szalagos koszorút letéve a szoborra, a következőket mondotta: A m. kir. testőrség nevében teszem le ezt a koszorút. Eljöttünk mi is, m. kir. testőrök, hogy bajtársunk, Bessenyei György emléke iránt tiszteletünk adóját lerój'juk. Sorba következtek ezután : Berezel község* Bessenyei szülőhelye képviseletében Korocz József, a sárospataki ev. ref. főiskola koszorú­jával — Bessenyei itt tanult — Szinnyei Gerzson, küldöttséggel, a debreceni Csokonai-Kör nevé­ben Géressy Kálmán tankerületi főigazgató, a nyíregyházi Polgári Olvasó Egylet részéről Rúzsa Endre, a Casino koszúját Meskó László dr., a^nyiregyházai főgimnáziumi ifjúság kép­viseletében Porubszky Pál, a debreceni ev. ref. főiskola ifjúságának képviselője, a nagykállói m. kir. állami gimnázium koszorújával Schurina István igazgató küldöttséggel, s végül Feilitzsch Berthold főispán, ki a Bessenyei-Kör koszorúját tette a szoborra hosszabb beszéd kíséretében s berekesztve ezzel a nagyjelentőségű ünnepélyt. A dalárdák éneke közben oszladozott a közönség s felvonult a vármegyeháza nagy­termébe, hol az ünnepi napnak egy másik, nem kevésbé nagy jelentőségű része volt végbe­menendő, t. i. a vármegyei régiségi muzeum. megnyitása. A muzeum megnyitása. A főispán őméltóságának rövid bevezető beszéde után Jósa András dr., vármegyei muze­umunk megalapítója, összegyűjtője, fenntartója és rendezője mondotta el a muzeum történetét s ismertette annak jelentőségét. A zajos éljenzés elhangzása után a közönség átvonult a muzeum helyiségébe, ahol Jósa András dr. bemutatta idegen vendégeinknek a muzeumot, rövid ma­gyarázattal is szolgálván annak egyes, kiválóan értékes tárgyai felől. Dr. Hampel József, a Nemzeti Muzeum igazgatója, ez alkalomból a következő üdvözli táviratot intézte Jósa Andráshoz : Jósa András dr. úrnak Nyiregyháza. Muzeummegnyitás örömnapján — harminc­éves fáradozása gyümölcséhez legőszintébben gratulálok. Dr. Hampel József. A bankett. Az ünneplő közönség és a vendégek d. u. 2 órára a Korona-szálloda nagytermében gyüle­keztek össze. Az asztalokkal sűrűn berakott nagyterem alig volt képes befogadni a vendé­geket, a karzat pedig szép hölgyközönséggel telt meg. A harmadik fogás után felállott báró Feilitzsch Berthold főispán, s elmondotta ősi szokás szerint az első pohárköszöntőt o Felségére, melyet a résztvevők állva hallgattak meg s zajosan megéljeneztek. A második köszöntőt Mikecz János alispán mondotta a vendégekért, Molnár Bertalan bor­sodi főjegyző Szabolcs vármegye jólétéért, V. Lippich Ede miniszteri titkár a társadalomért ürített, poharat. Óriási hatást keltett Meskó László dr. orsz. képviselő pohárköszöntője. Dr. Meskó ragyogó ékesszólással a m. kir. testőrség, s annak jelenvolt képviselői jólétére ürítette poharát 8 percekig tartott az éljenzés és a taps, szólva egyrészt a kitűnő szónoknak, rokon­szenves tüntetésként egyúttal a királyi testőrség hazafias, daliás képviselői iránt. Ezután Zemplén vármegye ősz alispánja, Matolay Etele szólalt fel, s Szabolcs vármegyét éltette, Vályi Sándor kállósemjéni g. kath. esperes plébános a főispánt éltette, Erdélyi Pál dr. a Nemzeti Muzeum képviseletében Szabolcs vár­megye művelt közönségét s Jósa András dr.-t, a régiségi muzeum megalkotóját köszöntötte fel. Mezőssy Béla dr. pedig nagy hatással Kallós Ede szobrászt és Sajó Sándort, a pálya­nyertes óda szerzőjét köszöntötte fel. Kemechey Jenő, a fővárosi sajtó egyik képviselője Kovács István kir. ítélőtáblai bírót, a szoboremelés eszméjének megpendítőjét éltette, majd Szabolcs vármegye hölgyeiért ürité poharát. Nagy hatással éltette Vadász Lipót dr. illusztris vendégeinket: Beöthy Zsoltot és Bartók Lajost. Zajos „halljuk Beőthyt" felkiáltások után a kiváló tudós és író felemelkedett helyéről és gyönyörű beszédet tartott a nemzeti kultura feladatairól és arról, hogy ez a nemzeti kultúra hogy születhetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents