Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

NyírogyházíR, >981. Január 26. * Szerda XXJfl. éfrfvlyam • 20. uám. wnataumi mmnla^A •ts^vttMBamue: évrs H, méüFmé K. öé K. 'Ta.mraiBá

iiiri ^n nmí ••Tiillf^TiMii íií^wniliii! „^ Bw. ». SMTAWÓ {JUIZLC* ü- ftZAM. PártosKodás „Debrecenben Ali a harc"£í mondja az egyik tudósítás. „Az uj párttal szemben uj blokk alakul" mondja a másik. Mégis csak szerencsétlen, haszontalan náció vagyunk mi Be kell öamernünk. Most a mikor ezernyi sebből vériünk, ami»or dirib darabra van szabdalva szép ősi országunk • már mar a teljes felosztás réme fenyeget, amikor kelet felöl khiotikus zavarok, ujabb pusztulás, a teljes felfordulás vészes fellegei tornyosulnak horizontunk felé, akkor dul nálunk legjobban az öli szenvedély, a partostodás. Még meg se alakul az „egyedül üdvözitő" aj párí, amelynek keretében uj ösvényeket, uj atakat keresnének a kibontakozás felé ások, akik a jelenlegi pártkeretek közt nem tudják feltalálni a különböző irányzatok egészséges erö-egyensulyát, — éa máris alakulóban van & comra-recontra-blok, amely a születendő gyermek elparentalását tűzte ki célul. Soha nem volt olyan szükség az össze* társadalmi erők, tényezők egyetértő békés együttműködésére, mint épen most és épen most veszünk birt egy elyan felekezetközi háborúságról, amely eszközeiben, szenvedélyeiben túltesz a középkor legödazabb vallásháborúinak hatborzongató eseményein. Alig >udjuk elh nni, aőt egyenese* kizártnak tartjuk, hogy a debreceni események elő idézése köiűl felelős egyéneket bármi elitélt-cdő Szándékosság, vagy mulasztás te'belné, mert olyan gaiadsagot, mint a templomgyalazás csak a nép salakjából kikerülő aepredéc elemek 6S2e hetnek ki és követhetnek el, v«gy pedig közönséges agent provokatőrök, kiknek erdekükben áll a polgári tarsadaiom békéjének minél hatékonyabb megbolygatása és (elforgatása, — de uiár az a modor, t hogyan az esetet az ottani lapok kiélezik, kihasználják, a felekezet közi egyenetlenkfdés szitásához kapóra veszik, az már egyenesen ketiégbeejtö. Sokat goudolkoztim rajta, hogy voltsképen mi is lehet az oka annak, hogy a magyar vallás szempontjából is ennyire tagolt. Nincs OQég egy másik náció a föld kerekén, amely vailanfelekezeti szempontból annyi fele lenne mtgoszolva mint a magyar. És az is érdekes, hogy ha már ilyen szerencsétlenül vagyunk tagolva, mi az oka annak, hogy még a legválságosabb percekben sem tudjuk egyiást megerttn

:, mert az suk volna, hanem legalabb békén megtűrni ? Mi az oka annak, hogy nálunk egy ugyanazon cél kivitelénél (aaert hiszen a különböző part alakulásoknál sem lehet eltagadni,\ hogy megannyi a haza sorsának elmozdításának ne mes célját tűzi ki végső céljau) anny homlokegyenest ellenkező irányzatok közt osztódik azét a politikai nemzet ? Azt his em. hogy nem tévedek, ha a baj ősforrását a magyar einber ön llóságra, függetlenségre, szabidsá.ra vágyó karakterében találom, amely minden dologban az egyéni önállóságra, a másoktól, a mások véleményétől független felfogásra törekszik A azabod-ágérzet túltengése kinövése ez, Iit mindenki önallóan szeret gondolkozni ét hafározai. Mit nekem f más véleménye? Miféle badaraáget talál ki ez. amaz ? Mi c'mtn akar engem, ez, amaz vezetni ? éa igy tovább . . Itt ninos tekintély, niceaenek próféták. Miadenki megy a maga eaze, orra u'án . . . Éa dul a harc, dul a pártoakodás Szefény, szerencsétlen el vakult nemzet.., froda-e, ha sokan gyötrődnek, aggódva a álmatlan éjjelek rémlátásai közt hánykolódva. a haza sorsié töprenkedve, már már \U tt 1 funk: mi Bár jönne egy kéz egy isteni eröa kéz, amely mefragadná a gyeplőket, megzabolázná a szilaj azenvedélyeket éa vasmarokkal megrendszabályozná, 1 szabadságával, függetlenségével élni nem tudó, csak visi^atlai tudó m»; gyar nemzetet. I Szóló. Feszültség Belgrád és Prága között Bécs, jan. 25 Saját tudósítónktól. Á cseh lapok izgatottan tárgyaljak azt a külpolitikai feszültséget, amelyet S^tambolijszki bolgár miniszterelnök prágai útja Prága és Belgrád kormánykörei között támasztott. Idézik és kommentáljak a belgrádi Politika c, lap oik két, amely azt mond a a többek közt: — Nem az első eset, hogy Prágában olyaa jelenségek tapmtalhat k, amelyek a jugoszlávok elégedetlenségét vívják ki. Most már eleget hallgatiaok. A cseheknek igen sok reedbehozni valójuk van saját államukban. Intézzek tehát a aaját dolgaikat, ahely tt, hogy nekünk osztogatnának tanácsokat a bolgárokhoz való közeledést illetőleg. Ha pedig továbbra is azon faradodnak, hogy közvetitőkép lepjenek fel köztünk és Bu gária közt, ugy akaratunk ellenére is arra leszünk kényszerítve, hogy eddigi msgatartáaunkat Prága iránt megváltoztassuk. Cservenyák Gyula bűnügyének tárgyalása Nyíregyháza, jan. 25. (Saját tudósítónktól.) A mSriapócsi gyilkosság bür ügyének főtárgyalasát ma reggel kezdte meg Kosinszky Károly tanácsa, amelyben szava: óbirá> kent Kelemen Gábor és Stróbl Alajos foglalnak helyet. A jegyzőkönyvet Rácz István dr. törvényszéki jegyző vezeti. A vadat S'.ékely Gyula kir. tigyeaz képviseli, míg a védo mat Porkoláb Zoltán dr. ügyvéd latja el. Cservenyák G>uia vádlott 25 éves, nyírott bajus?u, szőke, magaa, erőteljes, telt izmu, jó megjelenésű fiatalember Njugod an viselktdk és a legnagyobb lelki nyugalommal utasítja vissza vádat. Ailitása szeript be fogja bizonyítani, hogy 9 gyilkosság napján át egész napon át otthon tartózkodott Nyircsaholyban. tehát 30 kilométer tivolsagra a gyilkosság szinUelyétöl, amely körülmény fizikailag is lehetetlenné teszi, hogy ö lenne a gyilkos. A vérnyomok onnan erednek, hogy favágás közben megsértette a kezét. Ezután jönnek a tanuk, akik bizony vajmi keveset tudnak. Azt tudják, hogy falusi szokás szerint ha egy legény más faluból akar nősülni, akkor jól vigyázzon, hogy a leánnyal egy faluból való legény ik be ne verjék a fejét. Már pedig Czapár Illés máriapócsi ember létera nyircsaholyi leányt akart feleségül venni. Az egyik tanú Prekup Mihály meg is mondja az ilyen legény viselkedésére a maga vélenényét: „Idegen ku yanak lába között a farkai'* vagyia a más talubeli legény húzza meg magát, ha Nyircaaholyba jár a azeretője utaa? A tárgyalást ma délután folytatják, sőt holnapra is idéztek tanukat. ítélet körüibeiül holnaputánra várható. Korlátozták a kedvezményes vasúti jegyek kiadását A Magyar Távirat iroda jelent: A minisztertanács január 21 éa tartott ülésén újból foglalkozott a vamti menetdijkedvezményrk te ülvizsgáiatanak kérdésévé!. t£z alkalommal dr. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter előterjesztése álapján az eddig érvényben volt ilyen ktdvezmenyek igen jelentékeny részét végleg megszüntette. Egyebek közt nem lesznek egyáltalán eng*délyezhetők a jövőre nézve az Or»zágoa Közlekedésügyi Tanács taritabizotaáganak tayjii, valamint a Mav kezelése a att álló helyiérdekű vasutak részvénytársasági igazgatói által ed'lig élvezett szövetségi jegyek, az egyes állami közegek részére adott éves szabadjegyet, valamint az egyes magánszemélyek reszére engedelyezett időleges szabadjegyek és félaru jegy váltasára jogosító időleges igazolványok. I A Jézus-ezred Budapest, január 25. (Saját tudósitónktól.) Egy stokholmi lap szerint a Kommünard cimü bolseviki lap azt irja, hogy a bolsevikieknek annak idején a nyugati fronton való balsikereikhez nagyban hozzájárult az úgynevezett Jézus-ezred, amelynek tagjai kizárólag papok. Ezeknek egyedüli fegyverük a kereszt, amely azonban nem ugy hat, mint Faust ban Valentin keresztje Mefisztóra, hanem ellenkezőleg A Jézus-ezred katonái ugyanis teljes egyházi ornátusban, litániákat énekelve, magasra tartott kereszttel mennek rohamra és támadásuk megdöbbentő hatást gyakorol a nép fiaiból kikerült vörös katonákra, akik velük szembe kerülnek. A vörösek egyáltalában nem lőnek reájuk, hanem vagy megadják magukat vagy pedig visszavonulnak. A vörös parancsnokok teljesen tehetetlenek a Jézusezreddel szemben, mert a kereszt ellen nem használ sem a szigor, sem pedig a taktika.