Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-30 / 24. szám

JNYÍKÖIDÉK. 1921. január 30 Első boibuüíeíés a nyíregyházi törvényszéken Nagyszabású árucsempészet a nyirábráuyi demarkációs vonalon Nyíregyháza, jaa. 29 Saját tudósítónktól. A mult év decambar havában a nyir ábrányi csendőrség nagyarányú caeaipássetaak jött a nyomára. Elvetemült árdrágítók rend szeresen sikkasztottak át a román demarkációs vonalon a magyar városokban Összevásárolt cikkeket, hogy azokat román pénzárt értékesitv3, & visszacsempészett idegen valutával pénzpiacunkat még jobhan megt ontsák Egész sereg ember állt « héten a nyíregyházi törvényszék uzsorabirósága előtt. mely a következőkép alakult: Svast'ts Gáz* d . elnök, Kovácsy Ferenc dr. előadó, Rappansberger Károly uradalmi jószágigazgató szavazó ülnök. Jegyző Thorraa László dr. volt, a vádat Lakatos Sabor dr. királyi ügyéiz képviselte mig a védelmet Fényes Endre dr. debreeeni ügyvéd látta el.A vádlottak padján a kővetkezők fiitok: Lévi Zsigmond csúcsai kereakedőaegéd, Rőzen feld Béla vámospércsi fuvaros, Rózenfeld Sándor vAmoipércsi ^banktisztviselő, Fried Antal debreceni papírkereskedő, továbbá Jurina József, Vajta András, Halas József, Pádéri Jáno«, Teperták János, Balog István, Mihusieza József, Tanaga József és Kócaef Pál inyirábrányi földmiveaek. A vád szerint Lévi Zsigmond a Nyírábrány község határában levő romáajlemarkációa vonalon a mult év áuguaztun havától novembsr hó végéig folytatólagosan 60000 K érték® szalagot, 250000 K értékű cigaretta papirt, 120 kiló paprikát, 132 dobozj és 14 csomag karácsonyfadíszt, 123 dobos különböző dohányárut, -8000 C értékű csipkét, 170000 K értékű keodöt, szalagot, harisnyát, cipőt és más ruhaneműt csempészett át a többi vádlott segélyével. Az itt felsorolt áruk egy részét azonban >a csendőrség lefoglalta a tettenérés alalmával Az uzsorabiróság több napig tartó tárgyalás után bűnösöknek mondotta ki vádlottá kat éa pedig Lévi Zsigmondot árdrágító visszaélés bűntettében és ezért őt 2 évi és hat havi börtönre, ba remi hajtás esetén 2 évi börtönre átváltoztatható 20000 korona pénzbüntetésre, a kir. kincstárnak fizetendő 360000 korona vagyoni jóvátételre és 25 botütésre ítélte, amely botbüotetés végrs nem hajthatás esetén 75 napi börtönre változtatgató át, Elrecdalte továbbá az uzsorabiróság a büojelkánfc lefoglalt áruk kártalanítás nélkül leendő elkobzását és ez i'élatnek Nyirábráay kösságban vádlott költ ségére falragaszok utján leendő közhírré tétele. Előzetes letartóztatásából pedig egy hénajfót vett kitöltöttnek. A mellékbüntetés ezenkívül 5 évi hiraulresztésről és politikai jogvesztésről szól Rótenfeld Béla mint büasegéd egy évi börtönre, 6000 korona pénzbüatetéare, 8 én hivatal és politikai jogvesztésre és 12 hotiltésre. Priti, Antal 2 évi foghátra, £5000 korona pénzbüntetésre, 24000 korona vagyoni jóvátételre és három evi hivatal és^politikai jogvesztésre, a többi vddlettaJe pedig egyenként é havi fogházra, 100 korosa péasbüntesre, 8 évi hivatal és politikai jogvesztéire és Rósenfeld Sándor kivételével valamennyun 12 botdtéi elazenvedésére; ítéltettek. Ar. itélet ellsn ugy a királyi ügyészség, mint a védő és vádlottak semmiségi panasszal éltek a kir. Kúriához. Etután^a bíróság a kir. ügyész indítványára a már letartóztatásban levő Lévi Ziigmondon kivül alrendelte Rózenfeld Béla letartóztatását ia, miután a büatetéa nagyságánál fogva megszökéstől lehet tartani. A letartóztató végzés ellen Rózenfeld és védője felfolyamoeáasal éltek. Tisztviselő telep A telep ügyének, a városi szakosztályok •lőtt való tárgyalásával kapcsolatban és az ott hozott javaslat folytán az á gondolat ii kelt, hogy a szakosztályi javaslat tulajdonképpen mellékvágányra terelóje kiván lenni a felvetett kérdésnek. Nagy hiba lenne azt elhinni, mert hiszen a szakésztályoknak, da magának Nyíregyháza városának is eminens érdeke, hogy a lakásügyeit, ha arra mód van, előbbre vigye. Ha pedig a megfelelő módok keresésére felhívja a ,.Kansz" helyi képviseletét, akkor a tisztviselő telep kérdésében a legilletékesebb faktort szólaltatja meg. A telep kérdésének megoldása nem egy szerű. Erre legjobb bizonyíték az a törekvés, amely Németországban e kérdés megoldására irányul. Ebben a tárgykörben ir Nagy Márton, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében, ,.Építési lehetőségek" címen. Vázolja a németországi viszonyokat, amelyek korántsem olyan vigasztalanok, mint a mieink Ott az épitö par nem ment ugy tönkre, mint itt és amíg ott az építési áremelkedések az 1920 évbea a béfeeinek 10—13 szorosára emelkedtek, addig ez náluok 60—70 szeressé válott. Mégis Németország is alig bir megküzdeni az építkezés nehézségeivel. A magántőke, spekulatív alapon nem küzdhet meg a nehézségekkel, mert sajnos nálunk az altruizmus ismeretlen fogalom a tő késeknél. Speciell nyíregyházi viszonyokat te kintve, e tekintetben a tőkések még az 1919 év elején bizonyítékot szolgáltatták. Pedig akkor még a spekulatív alap is megvolt. A közhatóságok, amint látjuk, szintén nem mozdulnak meg vagy minimális mértékben, de ezzel a lakáskérdést nem oldják meg. Mint végső módja a lakásszaporitásnak jelentkezik a talepépités. Ezt azonban szintén | főként közpénzek igénybevételével lehet m«g• valósítani. A németek mindent szabrácyositanak. Igényeiket a minimumra redukálják. Amire oly büszkék voltak, a fürdőszobákat elhagyják. A telepeket vízvezeték é* csatornázas nélkül építik meg. A helyiségek méreteit minden irányban a minimumban szabjak meg, 2 5 ra. magassággal, sőt a háló helyiségeknél 2 2 m-rel is megelégszenek. Lépcsőik már nem is lépcsők, hanem létrák. Minden megtakarítást megengednek az épitéai rendszabályokkal szemben. Szó val mindent megtesznek, hogy olcsóbbá tegyék ez épitkézést és annak lehetőségét előmozdítsák. A telep létesítésnél a telekszerzésaek következő módjait ismerik: a kisajátítás a visszaszerzési jog es a falülápitési jog biztosítása. A kisajátításra, építési ^szempontból nincs törvényes rendelkezés nálunk. A vi ezaszerzési jogot Nyíregyházán is alkalmazták már, egyes gyártelepek és más hasonlónál. A felüiépitési jog, ahol tehát megengedtetik bizonyos időre, hogy más telkén építhessünk, a nyíregyházai telep létesités^ezempovtjából nem ütközik nehézségekbe. A németek, a'szükséges épitéai tőke lehatő redukálása végett a felmenő falasatokat, a helyszínen vetett vályogból építik. A lakások területeit leredukáljak 30—45 m* ig. Amit lehet, mindent szabványosítanak, mely uton ca 20 % nyi megtakarítást érnek el, £3 m ndezek meliett, as építési összeg még mindig nagy. A lőke előteremtésére az építési összeg nek mintegy felét, vagy állami, vagy más közpénzből adják, amelyet veszteségként kezelnek. Az építési tőke 10 % át a lakásra szorulók tartoznak előre megfizetni. Hogy pedig a töke még tovább is csökkenttesssk, a lakástigénylők ingyen, vagy kevéssé dotált tényleges munkáját is igánybeveszik, a „Selbsthilfe'* mozgalom címén. Ezen az uton cca 30 % megtakarítás érhető el. Ugyanis az. aki más házánál bizoszámú órai munkát saját személyében nyújt jogosult ugyanannyit igénybe venni a többi lakásrasxorulotól. Érdekes példa erre Spandau városa, ahol 70T lakas épül igy, WohaUu'oe jelleggel AS 1000 m

2 területű, telket 75 eves bérletu felülépítési joggal biztosítják, négyzetméterenként 5 márkás áron, igy n telek köítsage 5000 márka A lakóház 45 négyzetméteres területtel négyzetméterenkénti 555 márkás előirányzattal, 25000 márkába kerül Ebből azonban levonandó 9 telepesek egyéni munkájara mntegy 20 °/t, ami 5000 márnát tesz, éa a telepes által előra fizetendő 10 % cimén, levonva a saját urnakaja értékét, 2000 márki Ext az 5000 ea 2000 márkát az építés 25000 M. Összegéből levoiiva, marad 18000 M. Erre közpénzből adnak 12000 márkát és igy a fennmaradó £000 M. és a telekar 5000 M. összesen tehát 11000 M. as az összeg, amely 75 év alatt 4 Sfáíalékos kulcs mellett törlesztve, havi 40 marka törlesztési összeget jelent A kert jövedelaat azonban, havi 20 markát jeieat, 8 igy a lakai lényegében hari 20 márkába kerül. A fenti példa is igazolja, hogy telep'.étssités pénzügyi réize nem olyan aimpla, aminőnek első pillanatra látszik, de különösen nem, aminőként a „Kaaez*'-nak a városiioz benyújtott beadványa aserint mutatkozik. la ugyanis hasonló körülményeket ve szünk figyelembe Nyíregyházán is és lakásodként 12000 márkának megíeldő körülbelül azáznyolcezer koronát számítjuk, ekkor a*, a bsadváay szerinti 200 lakásnál kitesz olyan 21 6 müló koronát, amelyet az államnak, a megyének és a városnak kell előteremtenie es mint veszteséget elkönyvelnie. Kérdés, hogy miként lehetesgaa ennek as összegnek biztoait&sa ? Általában tehát azt monihstjuk, hogy a lakások azapontásanak kérdésével, ha tisztviselő telep letsaitése utján is, de foglalkozni kell. Ha tisztviselő telep létesül, akkor mindazok a kérdések, amelyek ezzel kapcsolatosak, jól megfontolandók és minden irányban kidolgozandó k. Seintniképsn sem állhat tehát még az & vád, mintha a városi szakosztályok, emez előzetes megfontolásra való felhívás utján mellékvágányra kívánnák terelni az ügyet; aöt ellenkezőleg, epén e felhívással mutattak reá a kérdés megoldandó voltara, előzetesen asokra bízván a kérdés kidolgozását, akik elsősorban érdekeltek. Ha az elmondottak a tervek kidelgozásához hozzájárulhattak nekünk örömünkre szolgálna. Pisseer János. A £uráni Kör hangversenyéről A Turáni Kör magas nívójú hangversenyéről irott beszámolóm egyesekben téves értelmezésre adott okot, ami abban leli magyará zatát, hogy a műsoron szereplő Döry báró » úrról, aki mint utólag értesültem nem professzionista, hanem tisztara uri kedvtelésből és a művészét irácti szeretetből ápolja a zenekultuszt, abban a kérlelhetetlen tónusban írtam, ahogyan az a hivatásos zeneszeknek kijár. Miután utólag arról győződtem meg, hogy Dőry báró caeh megszállott területről jött s faradságot nem kiméivé, teljesen önzetlenül ajánlotta fel szolgálatait a hangverseny rendezőségének, magam ia azon a nézeten vagyok, hogy ennek előzetes tudatában inkább elismerés jart volna neki és nem szigorú kritika. (T.) — A fák, rtigyeinek f*ksdása előtt legkésőbb március végéig a törvényes büntetés terhe alatt kötelesek a major, szőlő, gyümölcsös es kerttulajdonosok a fjkat a hernyótészektöl, lepketojásoktól megtisztítani. A földmiveiésfigyi miniszter szigorítja az idevonatkozó rendeleteket, mert az idén a kártékony rovarok fellépése a szokottnál is nagyobb mérvű lesz Az elöljáróságok kötelesek a hernyózás kötelezettségét február 28-ig gyakrabban kihirdetni. A közigazgatási tisztviselőknek maguknak keil ellenőrizni a harnyózá8 végrehajtását, sőt maga a földmivelésügyi miniszter is ellenőrző küldöttekkel járatja be a vidéket.