Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-22 / 242. szám

I ím október SS Indítvány a termésrendelet módosítására Rekvirálás helyett gabonaadó Komárom rármegye közgyűlése feliratot intézett a kormányhoz, s ezt pártolás végett a tör rényhatóságokhoz megküldötte, melyben feltárja az 1920. évi termésrendelet hiányait és a gazdák érdekeit sértő rendelkezéseit. A gahonaszükségletet a következő módon véli biztosithatónak: 1. Minden gazda köteles gazdaságának összes szántóföldjei után katasztrális holdan­ként 40 kiló őszi búzát az államnak meghatá­rozott árban beszolgáltatni. Ez a gabonameny­nyiség bőven fedezi a katonaság és a köztiszt­viselők részére szükséges lisztmennyiséget. 2. Ezzel szemben kijelenti a kormány, hogy az a gazda, aki a fentiek értelmében járó mennyiséget beszolgáltatta, többi terményéval » belforgalomban szabados rendelkezik. 3. Gabonának a külfö'dre kivitele esak kormányengedöllyel történhetik, igy a most ellátatlanok közül azok, akik sem katonák, sem nem tisztviselők, szabadon a piacon vásárol­hatják gabonaszükségletüket A kormány a katonaság és köztisztviselők részére szükséges gabonamennyiségat vásárlás utján szerezze be, előre meghatározott mérsé­kelt áron engedje át s az ekként felmerült árukülönbözet az egyenlő teherviselés elve alapján gabonaadóban vettessék ki. A nyíregyházi iskolák kapunyitása A leánygimnázium Múltkor rövid cikkben rajzoltuk meg a nyiregyházi iskolák kapunyitásánál mutatkozó jelenségeket s akkor a íiugimnázium helyzeté­ről adtunk képet Ez alkalommal a leánygim­náziumba látogattunk el. Az iskoláról mostaná­ban többször esett szó s legutóbb a városi közgyűlésen került az évi segélyezéssel kapcso­latban megvitatás alá. Akkor főleg a tanulók felekezeti, helyesebben faji számarányát kifo­gásolták. A leánygimnáziumnak ma kétszáz- ! három növendéke van s körülbelül huszszáza­lék az izraeliták térfoglalása. Huszonnyolcan jelentkeztek a most életbeléptetett felvételi vizsgára s valamennyien igen szép készültséget s megfelelő eredményt mutattak fel. Az egyes osztályok közül a hatodikban van a legkeve­sebb növendék, itt csak tizennégyen vannak. Az iskola több uj tanerőt nyert Az idén állót' tak munkába Berágny Andor, Weiszer Gyula, Heitman Margit, Matán Margit, Salánky József, Mihovics József tanárok. Az iskola évi budget je 282 000 K. Ezzel szemben 27 000 korona ti államsegélyben részesül, amelyhez mint a vá­ros 18.000 korona segéllyel járult. Az igy be folyo 45 000 koronán kívül a kiadásokat a tan­díjból kell az iskolának fedeznie, mely igy bizony meglehetős magas, évi 1200 korona. A leánygimnázium számára az ág. ev. egyház a központi elemi iskola termeiből négyet engedett át s igy a tanítás délelőtti és dálu­táni csoportokkal felváltva folyik. A tanári tes­tület ilyen körülmények között az ötven perces tanítási órákkai kísérletezett s azok igen jól beváltak ugy a növendék, mint a tanár szem­pontjából. A leánygimnázium, melyet nemrégen Viszota Gyula dr. miniszteri tanácsos ós Ady Lajo3 dr. tankerület! főigazgató megelégedéssel látogatott meg, átszenvedvén az itt is fosztogató román megszállást, a kezdetben rejlő nehéz ségekkel a vezetői akarat s a tanári muaia idaálizmusával küzdve meg. jelentős szép ai vatást vált valóra vármegyénk magagabbfoku leánynevelése terén. Legközelebb városunk többi iskoláiba látogatunk el. Nyíregyházi, október 21. Lelkek egysége. Szabó Dezső, a forradalom tanúságait lélekválsá­gok árán, átélések, megbánások, penitenciák árán meglátó és uj lelki virradatra jutó itju magyarság izzó csillaga, a drága kincset, amelyet a jelenből kibányásznunk kell s amelynek aranyértékével szabad jövőnkei megválthatjuk, a lelki egy­ségben keresi, Ugy lorr-e ma a ma­gyar közélet kohója, hogy abból ez a színarany: a lelkek egysége vá­lasztódna ki? A kohó mindenesetre forrásban van, iszonyú tűz lobog alatta; a szenvedés tüze. De szen­ved-e mindenki ? Van szenvedő me­nekült, szenvedő tisztviselő, mun­kás és szenvedő minden öntudatos, sorsától visszadöbbenő magyar. Van­nak azonban a cinizmus aszbeszt­jébe takart lelkek, akiket hiába nyaldos a láng. A szenvedők ösz­szébb kerülnek, eggyé iorrasztód­nak és a nagy magyar égésből, las­san kiválik az egységes lélek. Ez a komoly szent egység log paran­csolni, ez fog kormánykerékhez állni és imperative dönteni ennek a vergődő országnak ügyeiben. A cinikusak, az önösségből vagy vak gyűlöletből betegen tülekedők el lóg­nak némittatni. Forr a szenvedély tüzén a magyar kohó, meg-meg csil­lan a kiváló arany érc: a lelkek egy­sége. | Bodó PáT| Olyan szokatlan és hideg ez a név: Páí, amikor őt mindnyájan Pali bácsi­nak hiviuk, mert ez a név nőtt a szi­vünkhöz. Ezen a néven szerette, tisztelte és becsülte őt mindenki. A régi tábla­bírák kiveszőben le%ő típusából való volt, azzal a sajátos életfilozófiával, amely nem illeszthető bele a mai idők cinikus modorába. Mindig jókedvű volt, mindig mosolygott, az élet gondjai végigsuhan­tak fölötte anélkül, hogy érintették volna. Erős, szivós természete a legutolsó időkig dacolt minden betegséggel, mig csak utói nem érte őt is mindnyájunk végzete. Haláláról családja a következő gyászje­lentést adta ki. Alólirottak a nagyszámú rokonság nevében és mélyen megszomorodott szívvel, fájdalomtól megtörten tudatjuk,hogy a felejthetetlen jó apa, após és nagyapa szelefarmosi Bodó Pál nyug. kir. járásbiró, életének 77 éves korában, a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 20-án csöndesen elhunyt. Megboldogult földi maradványai folyó hó 22-én délután fél 3 órakor fog a Viz utca 33 zzámu gyászház­ból a róm. kath. egyház szertartás szerint a Morgó sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 22-én délelőtt fél 9 órakor fog a helybeli-róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nyiregyháza, 1920. október hó 21-én. Áldás és béke lengjen porai felett! Bodó Ernő, Bodó Zoltán, Bodó Martba, Bodó Rózsa gyermekei. Bodó Ernő né szül. Uhlarik Aranka, Bodó Zol­tánná szül. Eördögh Ida, Greksa Lajos, Bodó L. László menyei és vejei. Greksa Gjurka, Bodő Lacika unokái. Xl I A nyugdíjas a legszerencsétlenebb teremtménye az Úristennek. Iljuságának legszebb éveit. férfikorának erejét és egy em­beröltőn át leszűrt tapasztalatok bölcsességét áldozta föl a hazának, hogy majdan, ha megrokkant ener­giája pihenni vágyik, gondtalan nyu­galomban élje át a késő őszi. na­pokat. Igy is volt ez valamikor. A nyugdíj volt a boldogság kútfeje, az öregkor csöndes derűje. A kicsi, de biztos nyugdíj, amiből okos beosz­tással jutott mindenre, még élveze­tekre is. Manapság azonban más­ként állunk a nyugdíjjal. A nyugdíj ma egyenértékű a halállal, a nyug­díjazás a halálraitéléssel. A nyug­díjból nemcsak hogy élvezetekre nem telik, hanem semmire sem telik. Még fületlen gombra sem telik, mert az egész évi nyugdíj összevéve nem ér egy fületlen gombot. Ezért ál­dozta fel tehát a nyugdíjas egész életét, ezért dolgozott igavonó barom módjára, ezért volt becsületes, ma kulátlan katonája az állami gépe­zetnek, hogy negyven évi szakadat­lan és pihenésnélküli munka után mint a kifacsart citromot, mint az elhasznált rongyot eldobják, hogy a kutya, ss törődjön vele. Hogy korgó gyomruk borzalmas muzsikáját ns hallja senki, hogy erőtlen jaj szavuk a pusztába kiáltott szó légyen. Segít­setek a nyugdijasokon! — Előléptetés A kormányzó ur őfőmél­tósága Ricz Jenő, Pálffy Gábor ós tiszaujhe­lyi Újhelyi Károly őrnagyokat alezredesié, Trajt­ler Tibor és Wack Károly századosokat őrnaggyá léptette elő. — Meghalt Zumpf Mátyás. A Korona sör­mérésének közismert és kedvelt Matyi bácsija, Zumpf Máty4s főpincér ma éjjel meghalt. Matyi bácsit a barbár oláh megszállás vitte a sir szélére. Emlékezetes még az a kegyetlenség amelylyel egy román katona megtámadta ós bajonettjóvel nyakon szúrta Matyi bácsit, mert nem akart egy fehér kétszázkoronást felváltani. Akkor majd belehalt sebeibe s azóta is ennek kiujuló fájdalma gyötörte Temetése péntekea négy órakor lesz az Erzsébet kórházból. — Hétszázezer korona vármegyei útépí­tésre A vármegyében több utágazatban folyó munkálatokra a kereskedelemügyi minisztérium hétszázezer koronát utalt ki Szabolcsvármegya részére. — Tizenhatezer hadifogoly van útban hazafelé. A honvédelmi minisztérium hadifo • goly osztálya hivatalosan közli: A Vladivosz­tokból októberben elinduló Seharuhort 2000 hadifoglyot hoz. Ezek nagyrésze még 1914—15. került hadifogságba. November 20-án érkeznek Triesztbe. — Oítóber 20 án indul a Maimam nevü hajó 1500 magyar fogollyal A Nansenakció hajóival ujabb szállítmányok indulnak Az októ­ber végén induló Steigervald hajón Vladivosz­tokból 1300, a november 13 án induló Frank­furton pedig 1500 hadifogoly jön. Ezeken kivül Szibériából 6000 fogoly van útban Keletszibé­ria felé, akik közül 700 magyar már megérke­zett Nikolkszba. Igy előreláthatólag még ez év folyamán utbaindulnak többi hadifoglyaink is. álMAi-TlfA i-ÁM AfU->llA I AZT MIHDEHKI TU0JA. ölflPl ia iPÍI ÍPifPflP/lfH ' Had tudja meg Nyiregyháza és vidéke közön­jH111109 1 VuO i KjU IDIIUUU£.ÜO . s éS e azt i s> h°gy legelőnyösebben cipöszükség­® • •••wilimi* B "Vll^WViiB VI letét a Központi Cipöáruházban szerezheti be, /ahol tisztviselők és menekültek a szolid szabott árakbó! 5% árengedményben részesülnek. Takaréképület, Schvartz J. férfidivat üzlete.

Next

/
Thumbnails
Contents