Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-12 / 233. szám

1920, október 12. a régi rezsim emberei és kávéházakból-kávéházakba intézik a járás ügyeit. 1919. február 4-én a Néptanács állást foglalt a statáriális rendelkezések életbe léptetése ellen, mert ebben a forradalmi pártok agitácionális működésének és a forradalom sikeres elmélyítésének egyenes veszélyeztetését látja. Ki lesz fejtve ez ülésen, hogy az életben levő büntetőtörvény, amely egy olyan társadalmi rendet van hivatva védelmezni, mely társadalomnak átalakítása a forradalomnak alapja és főcélja nemcsak nem alkalmas a forradalom megvédésére, de ez egyenesen a forradalmi mozgalmak elnyomására használható fel.' 1919, február 15-én Schmidt Mihály a polgárőrség felosztását indítványozza, mert nem szabad a polgárság egy rétegének fel.egyverkezve lenni. Fazekas János és Kazimir Rároly az indítványt pártolják. Ugyanekkor Kazimir Károly ismerteti a kormánybiztosnak a közigazgatási bizottság legutolsó ülésén tett bejelentését, hogy szembehelyezkedett a törvényhatósági bizottság feloszlatására vonatkozó népkormányi rendelettel. Bár a törvényhatóságok voltak mindig a reakció legsötétebb fészkei, a kormánybiztos a közszabadságok védelmét a törvényhatóságok autonómiájában látja. Bejelenti továbbá a felszólaló azt is, hogy a szociáldemokrata pártot a törvényhatósági bizottság ülésén támadás érte, a kormánybiztos pedig nem védte meg, azt a pártot,! amelynek a kormányban öt minisztere ül. Qaray Kálmán indítványára a kormánybiztos eljárása felett a néptanács sajnálkozását fejezte ki. 1919. február 21-én tartott ülésén Beregi Sándor a diákság ellenforradalmi tüntetése ügyében szólal fel, mert a nyíregyházi főgimnázium felsöosztályu tanulói a kisgazdagjülé sen tüntetést rendeztek. Kazimir Károly ugyanekkor bejelenti, hogy az iskolában reakciós tanítás folyik. A tanácsnak nem lehet célja, hogy burzsoá módon leplezze a dolgokat. Kifejti, hogy nem szabad tűrni, hogy az iskolákban a királyokat továbbra is ugy állítsák be, mint kiváló tiszteletet és csodálatot érdemlő bálványokat. A most emlitétt néptanácsi határozatok és azok végrehajtására való törekvésekből nyilvánvalóan megállapítható az Í3, hogy Nyíregyházán, illetve Szabolcsvármegyében a szociáldemokrata párt vezetői e forradalmi időben elérkezettnek találták az időt arra, hogy a hatalom birtoklására törekedjenek s mint a hatalom birtokosai megvalósítsák a szociáldemokrata pártnak a kommunizmust is magában foglaló programját. Ezt bizonyítja az nagy agitáció is, amelyet ők ugy a sajtóban, mint a vidékre ia kiterjeszkedően számos esetben mértéktelenül izgató népgyűléseken kifejtettek. Amelyekkel nemcsak felébresztették, de ápolták is a társadalmi osztályok közötti gyűlöletet. Szolidaritás helyett, mely még a vad törzseknél is a társas együttélés feltétele, az osztálygyülöletet prédikálták. Az igazi demokrácia haiyett, mely minden dolgozó és becsületes embernek egyenlő fegyvert ad kezébe a létért való küzdelemhez, a burzsoák kiirtását tűzték ki célul, a munkanélküli duskálkodást a másoktól elrabolt javak ban tartották erénynek, / Valósággal az erkölcs megsemmisítésére törekedtek, amelyért a hultiirember évezredeken át annyit küzdött. Ilyen teljesen megfertőzött helyzetben mélyen szántott talajt talál*'Nyíregyházán 1919. március 22 én a proletárdiktatúra, a kommunizmus, amely rablásnak tartotta a magántulajdont, becstelennek az erkölcsös családi életet és szégyennek^ női tisztességet. Ellenben a proletárjogbatí tanította mint' ösjogot a burzsoá kirablását, lakásának és otthonának telduiását. • Ez 8/képe a vádlottak céltudatos munkásságok. Mielőtt tovább ismertetném a vádlottak magatartását, cselekményeit, rá kell mutatnom még arra, hogy a kommunista izgatók lenyúlnak íz élet forrásához, az elsőrendű szükségletekhez, arról akarják meggyőzni a közönséget, hogy kommunista társadalomban azjelsőrendü szükségletek kielégítése csaknem magától jön, a természet j voltából. Semmi vagy igen csekély munka árán a földi jólét s boldogság szerezhető meg hihetetlen bőségben s fokozatokban, ennek első feltétele azonban a mostani társadalmi rend oszlopainak a tu lajdonnak, vallásnak, házasságnak és militarizmusnak megdöntése. Vizsgálva a vádlottak elhangzott beszédeit, azokban már a proletárdiktatúra kitörése előtt is feltaláljuk azokat az eszmeáramlatokat. Midőn a vádlottak az álialuk hirdetett és most ismertetett eszmékért és célokért kő- i vettek el cselekményeket, védekezhetnek-e 1 jóhiszeműséggel és azzal, hogy^csaka hozzájuk tartozó munkásosztály helyzetének javítására törekedtek ? Nem. Mert tudatosan, roszhiszemüen a társadalom alsó rétegeiből, részben a társadalom szemetesládájából felszinrekerültekkel gyakoroltatták a társadalom vezetését, igazgatását, nyilván lebeghetett az lelki szemeik előtt, hogy az eszközökkel társadalmi igazságot, önzetlenséget és egyetemes érdekeket szolgálni nem fognak. Sem a közérdek szolgálata, sem a cselekményeknek kényszer alatti elkövetése vádlottak javára elfogadható védekezésül nem szolgálhat. Nem tekinthető' az közérdekű szolgálatnak, amidó'n a cél az, hogy a kizárólagos és korlátlan hatalom a proletárok által kisajátittassék, a többi társadalmi osztály egyidejűleg teljesen megsemmisíttessék. A kényszer nem ismerhető fel a cselekvéseknél, mert hisz vádlottak mindegyike a tanácsköztársaság szolgálatába önként állott, cselekményének véghezvitele saját akaratéi határozásától függött. Államí§berendezésünket a törvényhozói végrehajtó és igazságszolgáltatási hatalom gyakorlását alaptörvényeink határozzák meg. A hatalom külőmböző ágainak gyakorlása tehát alkotmányunk biztosítékaiban, a vonatkozó törvényes rendelkezésekben találja forrását. A tanácsköztársaság szervezet nem hivatkozhatik ilyen alapra, az ezen törvénytelen alakulatokban közreműködő személyek nem menthetik magukat, hogy a tanácsköztársaság rendelkezéseit hajtották végre, mert a tanácskormány nem volt törvényes felelősség. A vádlottak által elköveti bűncselekmények elbírálásánál figyelembe kell venni azt, hogy ők az államhatalomnak törvényes'szervei avagy közegei nem voltak, mint ilyenek cselekményeik elbírálásánál nem élvezhetik azt a védelmet, melyet az alaptörvényeink a közhivatalt viselő funkcionáriusoknak nyújtanak. A forradalmi állapot sem vehető figyelembe vádlottak javára, mert hisz annak részesei voltak, a törvények uralmának felfüggesztése az ő ténykedéseik következménye volt. Azért is büntetőjogilag felelősek. Ezt célozzák büntetörvénykönyvünk rendelkezései az 1. 3. és 4. fejezetekben sáliami berendezkedésünket, a jogrend uralmát biztosítják, amidőn a törvényes állapot megingatására vonatkozó cselekményeket bűntetteknek minősitik. 1919 november 16-tól, amikor a magyar nemzetnek egy esekély csoportja, melyhez — mint már kifejtettem —• vádlottak is tartoztak, alkotmányos rendünket, állami belszervezetünk védelmét felbontotta, egyoldalulag önkényesen az állam egyik társadalmi osztályának önző politikai és gazdasági célokat szolgáló törvényeket alkotott s azokat hajtotta végre. Eme cselekményekért a büntetőjogunk értelmében tartoznak felelősséggel. Ma már azért is, mert az 1920. évi 1. t. c. 9. §-a a népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek néptörvény, rendeletet, vagy más elnevezés alatt kibocsátott mindennemű rendelkezéseit érvénykeiéseit mondotta ki. Kétségtelen az, hogy vádlottak a törvényes államhatalomnak szervei, közegei nem lévén, cselekményeik elbírálásánál a büntető törvénykönyv szerint meghatározott személyekként jöhetnek figyelembe. Ebből a látszögből kell vizsgálnom a vádlottak cselekményeit a tekintetben, hogy azok . bűncselekményül megállapittatnak-e. Amennyiben vádlottak, mint a tanácsköztársaság szervei és közegei, ténykedéseket kifejtettek, azok, mint bűncselekmények a büntetőtörvénykönyv szerint meghatározott személyekként jöhetnek figyelembe, ji Ebből a látószögből kell vizsgálnom a vádlottak cselekményeit a tekintetben, hogy azok bűncselekményül megállapíthatók e. Amennyiben vádlottak, mint a tanácsköztársaság szervei és közegei ténykedéseket kifejtettek, azok, mint bűncselekmények a büntető törvénykönyv mely rendelkezéseit meritik ki. Mindezeket a? általános szempontokat kell törvényes irányítóul elfogadni, amidőn a vádlottak bünösségi kérdésében döntünk. Vádlottak mint közönséges bűntetteseknek cselekményeit vizsgálva, azok a főtárgyalás adatai, illetve a főtárgyaláson felmerült, bizonyítékok alapján a következőkben körvonalazhatók. Irányadóul tekintem a cselekmények ismertetésénél, hogy egyrészt azok, mint tanácsköztársasági szervek és közegek által lettek elkövetve, másrészt a tanácsköztársaság érdekében vitettek végbe. Szabolcsvármegyében a tanácsköztársaság uralma 1919. március 22-én vette kezdetét s tartott április 27-ig. Amennyiben ez idő alatt vádlottak a tanácsköztársaság szervei és közegei voltak, az általuk végrehajtott cselekmények mint megbízatásuk körében véghezvittek birálandók el. Az 1919. március 21-ét megelőző időben a vádlottak által elkövetett cselekményeknél vizsgálandó az, hogy azoknak belső értéke alkalmas volt e a tanácsköztársaság érdekeinek szolgálatára. Vádlottak beismerésével van az bizonyítva, hogy ó'k a vád tárgyává tett cselekményeket mint a tanácsköztársaság szervei, iiletve közegei követték el. Ugyancsak beismérésükkel van az is igazolva, hogy cselekményeiket a tanácsköztársaság érdekében vitték véghez, miután kötelezőnek ismerték el magukra nézve a tanácsköztársaság berendezésére vonatkozólag kibocsátott kormányrendeleteket. A tényekből jogszerűen következik, hogy vádlottakra nézve a 4309—1919. M. E. számú rendeletben foglalt jogszabályok alkalmazandók. Ezek után áttérek a vádlottak cselekményeinek, illetőleg a vád tárgyává tett fényeinek és a vonatkozó bizonyítékoknak ismertetésére. faieseíi üívétslis tarlfaka dvezlÉjt kapott Nyíregyháza, oki. 11. (Saját tudósítónktól.) A vörösöket büntető román bosszú áldozatául e3ett Vencsollő község újraépítése érdekében Dr, Jávmy Béla főispán már kormánybiztosaága idején nem szűnő gonddal járt el a kormány hatóságoknál, hogy különböző engedmények kieszkőziésé?el lehetővé tegye a sza rsncsétkn sorsra jutott község, uj virágzását. A legnagyobb nehézségeket a felépítéshez szükséges különféle anyag beszerzése és szállítása okozza s e nehézségek a vasúti tarifa drágulása óta csak még sulyosodtak. Most a kormáry igen jelentős kedvezményen részesíti Vencsellő községet. A főispán előterjesztésére, ugyanis a kereskedelmi mimszter elhatározta, hogy Vencsellő ae építési anyagok száHitásdijdnak nagyobb arányú mérséklésével sogit. Elhatározását szombaton tudatta Dr. Jármy Béla főispánnal. Vencsellő község e szerint a felépítéséhez szükséges anyagok szállításánál harminc szásalékos szállítási kedvesmőnybeu fog rósseaülni. E jelentékany dijkedvszmóny egyuzerre nagy mértékben javította a község kilátásait s áldásos hatása c»akhamfir jelentkezni fog az | éléaken meginduló épületanyag szállításban. j Á sárospataki mandátum sorsa Sárospatak, okt. 11. (Saját tudósítónktól.) 8 Sárospatakról jelentik, hogy a nemzetí gyűlési képviselőválasztás eddigi eredménye a j kövatkező : Windischgíatz Lajos herceg Keresztény Nemzeti Egyesülés parii: 4600, Molnár János Egységes Kormányzőpárti 2300, Szakács Andor Friedri«h párti 1960. Sárospatakon, Tiszakarádon, Bodrogolssziban és Bodrogkeroszturon még nem- fejazték bo a szavazást, de a jelek szerint Windiscbgrátz herceg megválasztása biztosra vehető. — Aa állampénztár hivatalos órái sz. r. alapján délelőtt nyolctól déli tizenkettőig tartanak. Ez az intézkedés 1921. január végéig I érvényesíttetett. — Hozzájárulási dijak. A íöldmivelési miniszter szigorú rendeletien hivja fel a törvényhatóságok figyelmét arra, hogy egyes közigazgatási hatóságok, különösen elöljáróságok nem járnak el pontosan a külső mezőgazdasági cselédek után fizetendő hozzájárulási díjak összeírása, befizetése ügyében. Többször előfordult, hogy baleset alkalmával az Orsz, Gazd. Munkáspénztár elutasítóan viselkedett, ! mert a munkaadó befizetései nem voltak rend| ben Ilyenkor a kár a birtokosra hárult, ami' nek legtöbbször az előjáróságok voltak okai. — Heltai Jenő: Kis Meíáskiinyv. Pomi pás kiállításban, Pólya Tibor rajzaival most jelsnS mag a kiváló humoristának Heltai Jenőnak uj kötete, amelybe szatirikus írásait gyűjtötte ösaze a költő. A régi Ezópusmesék hangján kezdődik majd mindegyik Heí-ai-mese, valamennyinek forAulója, csattanója azonban már a hamisítatlan Heltai-humorral modern irányba cssp át, hogy ezzel is kiélezze a groteszk komikumot. A Kis Mesésköoyv ára 55 K, Kapi ható az Ujságboltban, — Gyermek p&tent iskola harisnyák, női cárna és selyem harisnyák, férfi zoknik mindöíi színben, nagy választékban isphatők Hungária Cipőgyár üzletében Nyíregyháza, Zrínyi Iloua-u, 5. M)2—30