Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-25 / 295. szám

1920. decembsr 95. JNfríRVIDÉK. A lakások megoldása, a takarékosság szem előtt tartásával olyan legyen, amely mellett a későbbi bővítés még lehetséges. Ma építsünk annyit, amennyi a legszükségesebb mértékben kell. Később, ha javulnak a közviizonyok, a bővítésről lehet gondoskodni. Ámde, talán tévedés azt hinni, hogy az építkezés ma, viszonylag drága. Az általános árnívót tekintve azt mondhatjuk, hogy az élelmezési, a ruházkodási cikkek árai, megütik a békeideinek átlagosan számított százszorosát. Az építési anyagok árai azonban ennek alatta maradnak sok tekintetben. A tégla ára például Nyíregyházán, a békeideinek alig negyvenszerese. A munkabérek, — itt ne feledjük, hogy ezek egy nagy részét teszik az összköltségnek, — a békeideinek husz- huszonötszörösét teszik. Ha tehát mindent, ",nagy átlagban egybevetünk, azt találjuk, hogy a mai építkezés, viszonylag a békeideivel szemben, mintegy harmins-harmincöt százalékkal olcsóbb. Minthogy igy van, semmiképen sem megokolt az a rémüldözés, amely az építés említésekor is, avatottban és nem avatottban kél. Ellenkezőleg. Azt kell '.mondani, hogy vétkes mulasztás ma nrm építeni. Soha sem volt az építkezés olyah — viszonylag — oLsó, mint ma. Nem a fi*umokból élőknek, hanem általában. Ne higyjük azonban, hogy az építés viszonylagos olcsóság tekintetében ilyen alacsony marad. A munkadijaknak hozzá kell símulniok az általános árviszonyokhoz Ezt nem lesz mód megakadályozni semmivel sem. De a megakadályozás nem is volna észszerű, hanem inkább káros. Megelégedettséget csak csak ugy lehet teremteni, ha minden díjazás, minden ár, a termelési költségekkel viszonyban van. Ez pedig kell, hogy bekövetkezzék. A dolgok ilyetén állása mellett mulasztás volna* a lakásínség enyhítését ez uton meg nem kezdeni. T. i. a tisztviselő telep megteremtése utján. Mert hiszen a lakásínség megszüntetését meg kell kezdeni, mert különben általán nyomorúságossá válik a lét. Elpusztul az építőipar. Nem fejlődik uj épitő generáció. Nem lesz munkáskéz, amely tanult j módon működhetnék. És ha ez bekövetkezik, . a tanulatlan munkásokkal való pepecselés több kárára lesz az országnak, mintha most, a jövő építőipari generáció nevelésére módot nyuj< tanánk, az építések felvételével. Sok minden ok szól a tisztviselő telep 1 létesítése mellett. Vegyék kezükbe azok, akik) nek érdeke, de támogassák azok is, akik ma | még nem látják, hogy ez az érdek valójában ! államérdek és állami támogatást vár és érdemel, i PÍMzer János. Gyűjteményem trójai agyag edényei. Irta: Dr. Saáry Sándor. ,Két anyag bírja ki évezredeken át az Mt romb.ló hatását, az égetett agyag és a kövületek. A múltnak e két tanuján kívül minden egyéb alaktalan éi néma". Brogniart. A volozkai régiségkereskedő. Az lttt. év telén — két ízben — hosszabb idét töltöttem aagy beteg fiammal Abbáziában Gyógyszerekért magam mentem el a Voloskában lévő gyógyszertárba napoként többször i«. Volt a gyógyMartártól jobbra közvetleaül és balra kissé távolabb •gy-egy régiségkereskedés. Ez)utóbbinak egy gyenge, sevány éa veszekedő természetű öreg ember volt a tulajdonosa • már a cinterem felé állt a rúdja (halni kéMÜlt) • volt egy szelíd természetű, jólelkű felesége, a ár róla is elmondhatták, hogy cinterem virág veri a fejét (őszülni kezdett). Mindennap megfordultam az üzletjükben, kivált midőn egy napon 10 drb. isrégi keramikai kincsre bukkantam ott. E 16 drb. agyag vázát nem akarta aemmi áron eladni, sem •gyenként, sem együttesen. Kijelentette előttem, hogy ő már három izben volt a nápolyi nemzeti muzeum ban a 6 csak oda szállit, mert ott jól megfizetik. K "régiségkereskedő különben otthonos volt az európai muzeumokban ls. A sok kéré3 s könyörgésnek az lett a vége, hogy eldugta előlem az • általa „grádói leletnek" nevezett kincset. De én csakhamar felfedeztem a boltban az eldugott tárgyakat, melyek más régiségek mellé egyenként lettek eldugva. Erre egy merészet gondoltam. Tudakozódtam másoktól mikor jár el hazulról az öreg S olyankor állítottam be ezentúl, amikor az asszony egyedül volt az üzletben. Tőle vásároltam össze darabonként — jó olcsón — a vázákat Még hátra maradt a két leg szebb váza, de ennek az árát már nem tudta meghatározni az asszony férje nélkül. Végre is kisült az én turpisságom s nem tudtam az öreget sem szóval, aem jó szivarokkal és cigarettákkal kiengesztelni. Hiába állitottam több napon át, hogy már holnap elutazom, ő hajthatatlan maradt, nem adta a vázát Már le is mondtam rólok. Elutazásom' napján azonban nagy vihar dult a tengeren, nem mertem hajóra ••állani, hanem egy landaueren — nagy Uvegea batáron — vittem át aagy betegemet Fiúméba, ••ltzkán kellett áthajtatnuak a én kizz állottam búcsúzás végett az én régiség kereskedőm üzlete előtt. Most már látva a hatalmas ládákkal megpakolt batárt, elhitte, hogy elutazom. Lehet, hogy ezért, de meglehet, hogy azért, mert érzékeny szavakkal el. mondtam, hogy nem tudok anélkül elmenni, hogy míg egyszer tőle és áldott jólelkű feleségétől el ne búcsúzzam ; meghatódolt a kis öreg — ugy mint ilyenkor- minden jó öreg — s potom árért ideadta a féltve őrzött két utolsó vázát is. Ha azóta ne talán a cinterembe — temetőbe — költözött a kis öreg ; ugy legyen síri álma esendez s tőlem is zavartalan. Igy került a tulajdonomba a muzeális értékű, — állítólagos — , grádói lelet". A bronzkori agyag-edények. Sokat tűnődtem, töprengtem, aokat olvastam e „grádói lelet" miatt, mig végre derengni, világosodni kezdett a látótér előttem a látni kezdtem. S „fokozott mértékben élvez az, kilátni megtanul" mondta Dr. Wartha V. A sxép iránti hajlam meg volt és meg van a legegyszerűbb emberben is. Bármily egyszerű is az agyagedények diszitési módja, mégis csak azt bizonyítja, hogy a műveltség legkezdetlegesebb fokán élő népek is azon iparnodtak, hogy még a közönséges, mindennapi használatra szánt edényeik is szépek legyenek. A „bujtasi" bronzkori agyagműves is, hogy mennyire szépnek, értékesnek találta s hogy mennyire megbecsülte az ő készítményeit, bizonyítja a díszítéseknek bősége és sokfélesége, amelyekkel az agyagedények külsejét bevonta Mi reánk azért bir nak fontossággal e díszítések, mert általok fokrólfokra követhetjük az agyagművészet fejlődését. A bronzkorban ugy anyagra, alakra, mint di szitési módra is teljesen megegyező agyagedényeket találunk egymástól távol eső országokban Igy alig különböznek egymástól Magyarország területén kiásott bronzkori agyagedények pl. a görög szigeteken kiásott tárgyaktól. Sőt míg az oly különlegességek is, mint pl. az edény fülét pótló függélyes átfúrások, amelyeket az edények felakaszthatása végett alkalmaztak s amikre oly gyakran akadunk a trójai ásatásoknál a legrégibb rétegekben — de már közvetlenül mellette a ukamander-alkzág sirhalmaiban nem találjak, ellenben Auyriában éa Babilóniában előfordul, — megtaláljuk Szabolcsmegyében a polgári ! ásatásokban s az agyagedényfülek vízszintes átfúrását megtaláljuk a nyíregyházi bujtosi bronzkori ásatásokban is. Schliemann ásatásai. Schliemann a kisázsiai Hisszarlikban — a homéroszi Trója helyén — végzett ásatások alapján 7 réteget különböztet meg, melyek mindegyikének kü lön várost kellett volna alkotni Az egymás felett fekvő 7 város közül az első az őseredeti talajon fekszik. E legrégibb rétegben talált anyagedények diszitése igen kezdetleges volt. Ez edények az egyszerű gömbalakból fejlődnek durva fülekkel. Fülek helyett átliggatott dúdorokkal bírnak az agyagedények Minden itt talált agyagedény lekete, csak nagy ritkán más színű. Az első város romjai felett 3

l/i — 6 m. magasságban terült el második város a homérosi Trója bronzkori talaja. E második városban talált leletek: arany serlegek, arany tálak, arany diadém, arany csüngő melldiszek, arany karperecek s arany fülönfüggők és arany hajtűk ; e.-.üst fazekak, ezüst vázák, ezünt rudak ; bronzkori bronz harci bárdok és bronz lándzsák azt mutatják, hogy e gazdag és büszke város akkor érte virágzást korát. Itt találkozunk először az agyadedények plasticuz diszitéskisérleteivel. Az agyagedények között legérdekesebbek az emberi alakot utánzó úgynevezett: arcképes urnák. Az agyagműves fejformára alakítja az agyagot, a szemeket és orrokat csak bekarcolja, majd kidomborolázzal jelzi rajtok a füleket mellbimbókat és köldököt. Néhány vázaalak itt azáltal válik érdekessé, hogy ugyanolyanokat találunk a legrégibb cyprusi temetőkben, de másutt sehol sem akadtak reájok. Ilyenfélék a karcsú „csücskös korsók", melyek Trójában gyakran előfordulnak. A karcsú csücskös korsók, amit Schliemann kiásatott, festetlenek. De akadunk oly leírásokra is, melyek azt bizonyítják, hogy bár mázas edényt nem találtak, de imitt-amott valami földes, vasoxydtartalmu, fénytelen festékkel vannak az edények diszitve. Díszedényeket, mint aminőket a későbbi görög és etrusk sírokban találtak Trójában, nem találtak. Ott a festetlen agyagedényeket csak közönséges házi használatra alkalmazták. A gyűjteményemben lévő 16 drb agyagváza között 6 drb „csücskös korsó* anyagra, alakra, színre, vékony falezatára mindenben hasonló, teljesen azonos a Schliemann hisssarliki — trójai — bronzkori ásatásainál talált csücskös korsókhoz. De ami felette becsessé és értékessé teszi e bronzkori keramikai leletet az, hogy a 16 drb. közül 10 festett. A csücskös korsók szine sárgás fehér, alakjok kecses, falzatuk vékony, felületük sima, szájadékok csücsökben majd csőrben vagy csőben végződik. Egyik másik csücskös korsó átfúrt dúdorokkal ellátott, felakaszthatások végett. Szájadékok formája 5 edényen elárulja, hogy azért vannak ugy formálva, hogy a belőlök kiöntött folyadék biztosan, sőt cseppenként is kiönthető legyen. Minden váza belső falzatán hol világosabb, hol setétebb szinü, fénylő, gyantaszerü anyag van beszáradva s kisebb-nagyobb darabokban leválasztható. Vegyelemzésök, — mely hosszabb időt igényel, — ki fogja deríteni, hogy különféle gyógyszerek alkotó részei. Ez edények illóolaj-, balzsam-, gyógyír- és gyógyszertartók voltak. A többi vázaalak között akad veres szinü is. A festett példányokon feltűnő, szembeszökő, hogy fénytelen festésüek E fénytelenségök bizonyittja, hogy az agyagfestészet legkezdetlegesebb, legelső idejéből valók. Mikor ezeket készítették, még nem ismerték a fénylő fimisfestést. A festék lazán tapad a vázákra, könnyen leporlik. Kisázsia száraz talajá ban talán azért találtak oly kevés festett edényt" ezekből s a munkás hanyagsága s gondatlansága hozzájárult a leporlás gyorsításához. A német archeologusok összegyűjtötték a fénytelen vázák összes foatosabb alakjait, amiket az Arcbipelágoz szigetein egész Kísázsiáig és Egyiptomig, sőt Saieiliáig és Szardiniáig találtak. S e ré5 =-•- , = gészek a fénytelen festésű edények vonalas díszitési módját összeköttetésbe hezták a legrégibb mfveltségi telepeken Cyprus és Théra szigetén, Szicília, Assyria és Phöeniciában készített festési móddal. Az átmenetet a mykaenei vázákhoz azek ae edények mutatják, amelyek Tkéra szigetén egy a Kr. e. II ik évezred elejére helyezett vulkanikus kitörés rétege alatt találtattak. Ezeken a plastikus disz helyett a festett disz szerepel. Korongon készült vázái piros vagy sárgás színűek s erre fehér, fekete vagy vörös színnel festettek vonalas díszt. Szinei még fénytelenek. Mykáéneábeq is találtak il/en fénytelen színnel festett edényeket. A Kréta-szigeti Kani áres vázák is bízonyitják, hogy a mikaénei kor előtt is alkalmaztak díszítésül a bekarcolisok helyett festéket. Ilyen fénytelen festésű, vonalas díszítési módszer szerint készültek a gyűjteményemben lévő trójai bronzkori csücskös kersók és mykaéne! ízlésű vázáim. A bronzkorszak gölöncsér®. Szinte magam előtt látom azt a festeni készülő munkást, aki az első számú csücskös korsót festette. Először a csücsköt festi vízszintes vonalakkal sűrűn teli. Ez is nehezen megy neki; nem talál vissza pontosan a kiindulási pontra. Látom rajta a kezdetleges művész, tek jellemvonását, az űrtől való félelmet a horrorv.cuit. Nem hagy rajta semmi szabad tért festetlenül, teljesen betölti azt. De egyszerre csak azt látom, hogy az én munkásomnak el kezd gyöngyözni a homloka s nyomasztó gond ül ki arcára, mert amint a váza nagyobb gömb* alakú részét kezdi festeni vízszintes hármas sávokkal a kiindulási pontra nem tud visszakerülni többé ; feljebb került az egyenes vonallal, a kindulási pontnál. Szégyeli magát, mert ő szépet akart festeni s belesült. Már most mit tegyen? Gondol egy merészet és megcselekszi. Huz felülről hármas függélyes vonalat a nyak alsó részétől kiindulva s igy a festési teret ketté osztja. S most már nem oly feltűnő az ő festészeti hibája, sőt hegy azt eltüntesse, belefest rhombus hálózatot, kettős hallámos vonalat. De az ember holtig tanul, igy az én 3000 év előtt élt munkásom is. A második csücskös korsó festészetén már haladás jelei mutatkoznak. Felosztja a festési teret egy központból kiindulva több részre s igy már tetszetősebb, szebb rajzot állit elénk, est azután variálja a többi korsókon s mindig díszesebb és díszesebb rajzokat produkál. De hogy nincs megelégedve munkásom művészetével, a többi edény festészete bizonyítja, mert a sok töprengés közben már a forgó korongra lelállitott vázának egy pontjához illeszti az ecsetet és ámul-bámul, mert sikerült a vízszintes vonalat teljes tökéletességében meg.huzni. Eltalálta a kiindulási pontot a forgó korongon előállított egyenes vonallal, mint azt az egyik egyfülü korsó s a mykáénei izlésü kettősfülü vásám mutatja. Az edénykék némelyike annyira gömbölyű fenekű, hogy felállítani nem is lehet, másrészs talpas vagy apró gömbökből álló lábakon nyugszik. A különböző vázaformák. Lássuk az egyes váza alakekat: 1. A világos ocker sárga szinü agyagból készült vékony falzatu 15l/

2 cm. magas 29. cm. kerületű szabályos gombalaku testtel biró, hosszú nyakú, csőrös szájadéku korsó nyakának alsó részét a tsst felső harmadával egy rövid vékony fül köti össze. A nyak Vízszintesen haladó sűrűen festett szalagokkal sávozott. A nyak alapjából oldalt kiinduló hármas festett sáv a fenéken át haladva a .nyak másik oldalához tér vissza. A melső részből kiinduló ugyanolyan ocker-barna szinü sáv a fenéken a keresztezési pontnál megszakadva a fülnél végződik. A testen vízszintesen és párhuzamosan haladó hármas sáv a függélyes vonalakkal megszakittatik. A felső hármas sáv nem egyenlő magazságban éri a függélyes vonalat. A hármas szalagok