Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-24 / 294. szám

Jffüüöfc 13S8 december 24 Szabolcsvármegyére 500 vaggon gabona beszolgáltatását állapították meg Ssabadaktatás A tengeri biszotgiltatás az eddigi rendeletek szerint történik Nyíregyháza, dec. 23. (Saját tudósítónktól.) A Nyirvidék hírt adott arról, hogy a miniszterelnök, a belügyminiszter és közélelmezési miniszter december lQ-ára jelentős közélelmezési tárgyú értekezletet hívtak össze a közélelmezési minisztériumban, amelyre táviratilag hívták fel a főispánokat, alispánokat, törvényhatósági polgármestereket és közélelmezési referenseket. Az értekezleten Dr. Vass József közélelmezési miniszter elnökölt s részt vettek Dr. Ferdinandy Gyula belügyminiszter, Faaor altábornagy és Térífy Béla h. államtitkár. Szabolcsvármegye rÓHzéről Dr. Jármy Béla főispán és M kecz István alispán vettek réazt az értekezleten. Dr. Vass József közélelmezési mini-zter a megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a gabonagyüjtést politikai kérdéssé tették s ez az oka annak, hogy a gabouagyüjtés kellőképen nem sikerült. Szomorú tény, de igy van. Az adógabona kivetése általában helyes volt, azonban a kivetési kulcs nem helyes mert mint a gyakorlat is igazolja, a nagybirtok a progressiót nem bírta meg. Ezért nam jött be az a mennyiség, ami feltétlenül Rzükséges. Ismer tette az eddigi összes gabonarend jletek iatentióit és azok politikai hátterét. Ezek után rátért az ujabban kibocsátandó gabona'génybevételi rendelet tervezetének ismertetésére. A közcélokra még szükséges kenyérmag-mennyiséget az egyes tőr vényhatóságokra a közélelmezési miniszter veti ki A kivetett kontingens az egyes termelők közötti egyenlő megosztását egy bizottság eszközli, melynek elnöke ejy idősebb katonatiszt, lehetőleg törzstiszt, tagjai az elöljáróságon kivül kettő-három megbízható kisgazda és egy-két munkája után élő és közbécsülésben álló nem termelő személy. A bizottság közhírré fogja tenni, hogy a község vagy város, illetve a termelök mily terménymennyiséget kötelesek a nemzeti hadsereg és az ország ellátatlan lakosságának élelmezésére záres határidón belül feltétlenül beszolgáltatni. — Amenyiben a készlet birtokosok •zen feihivásnak nem tesznek eleget, a bizottság katonatiszt elnöke javaslatára a közélelmezsi miniszter katonai karhatalom közremüködá sével, illetve katonai assistencih kivezénylésével rendes elszámolási eljárást fog folyamatba té tetni, — házról-házra, gazdaságról gazdaságra járással és az elrejtett készletek utáni kutatással. Az adógabonát minden termelő, kis és nagy birtokos egyaránt köteles beszolgáltatni. Ezt kívánja az egyenlő elbánás elve- Az adó gabona után a régi alapár, az azonfelül beszolgáltatott mennyiségért a prűmíumos ár fizettetik. Az elrejtett készlet elkobozandó. Dr. Vass József közélelmezési miniszter kérte a jelenlevő törvényhatóságok képviselőit, hogy a rendelet tervezethez szóljanak hozzáKijelentette, hogy az idő e őrehaladottsága miatt most már gabenagyűjtés tekintetében a 12 ik órát éljük Éppen ezért -ízt az utolsó lépést okvetlen sikerrel kell megtenni, mert ha lisztellátásunk fennakadaa, annak beláthatatlan következményei lennének. Meggyőződése szerint a törvényhatóságok megtettek mindent, amit lehutett, Panaszra ellenük ninea ok, sőt elismerésit fejezte ki a törvényhatóságok vezetőinek. Nam is őrajtuk mult eddig is, hogy a gabenag/üjtéai eljárás nem hozta meg a Tárt eredményt, hanem a politikáé Ezután az egyes törvényhatóságok képviselői szólaltak fel és ennek során beható tárgyalás indult meg Dr. Vass József közélelmezési miniszter közölte az egyes törvényhatóságokra kivetett njmes mag kontingens mennyiségét Eszerint szabolcsvármegyére az eddig is megállapított 500 waggon kenyórmag kontingens beszolgáltatása állapíttatott mag. Dr. Jármy Béla Szabolosvármegye főispánja felszólalásában az elvi kérdések tárgyalását mellőzte, minthogy azok ott a kormány részéről fixiroztattak. Előterjsztette azonban törvényhatóságának azt a kérelmét, hogy a beszo'gáltatásra megállapított 500 wjggon kenyérmag összegyűjtésénél mellőzzék a karhatalmat s bízzák azt magára a közigazgatási apparátusra, mely a beszolgáltatást a maga hatáskörében végre fogja hajtani. Csak abban a végső esetben, amelyre egyébként nem hiszi, hogy sor kerülne, ha a közigazgatás egyedül nem volna képes a kenyér mag kentingens összogjüjtósére és maga fogja kérni a karhatalmi asszisztenciát, akkor tépjen közbe a karhatalmi segítség. Bízik a vármegye gazdaközönségében, hogy hivatása magaslatán állva, nem kerit sort a kényszerítő eszközök alkamazására éj belátásával sikerre viszi a közigazgatás gabonagyűjtési akcióját A közélelmezési miniszter méltányolta a vármegye kérelmének indokait s ahoz hozzá is járult. A tengerire vonatkozólag az eddigi rendelkezések maradnak érvényben, tohát 10 magyar holdnál 1, azon felül 2-4 q tengeri szolgáltatandó ba A beszolgáltatandó mennyiséget esetenkint a Közélelmezési minisztérium kirendeltsége állapítja meg Dr. Jármy Béla főispán itt is kiejtette, a vármegyének azt az álláspontjU, hogy a be gyöjtést a közigazgatási hatóságok a karha talmi beavatkozás mellőzésével gyűjtsék be a tengeriszolgáltatást s csak a hatóságok kérésére lépjen közbe a karhatalmi segítség. A közélelmezési ankét figyelemre méltatta a vármegyének álláspontját s most már csak gazdaközönségünk belátásától fflgg, hogy a ga bona és tengeri beszolgáltatásnál elkerüljék a rekvirálásial járó kellemetlenségekot. Letartóztatott álhirlapiró Budapest, dac. 23. (Saját tadósitónktól, A budtpest rendőrség letartóztatta Garai Man 5t, az ismert nevü álhirlapirót, akit külön böiő zsarolások bűnének gyanúja terhel. A német császárné meghalt Budapest, dac. 23 (Saját^tudósitónktól) Berlinből jelentik, hovy a Loeal Anzeiger értesülése szerint Auguszta Tictoria némát császárné meghalt. Kun Béla szobalányát elitélték Budapest, dec. 23. Saját tudósítónktól. A budapesti büntetőtörvényazék Széles Máriát orgazdaság büntette miatt 8 hónapi börtönre ítélte. Széles Mária Kun Bélának volt a szobalánya. A magyar értelmiség a közelmúltban nagyon súlyos megpróbáltatásoknak volt kitéve a félrevezetett — különben sok értékű — népelem részéről. Okát ennek abban találhatjuk, hogy a népet a múltban egészen magára hagytuk és igy idegen, veszélyes befolyások alá kerülvén: lelke elvadult. A néplélek ezen metamorfózisát könynyen megértjük, ha egy kis visszapillantást teszünk. Ugyanis a feduális rendszer és hűbériség megszűntével a nép önrendelkezési joghoz jutott, de szabadságával nem tudott mit kezdeni, mert vezetője nem volt, önmaga pedig — nem rendelkezvén az önirányításhoz kellő judiciummal — a haladás, a fejlődés helyes irányát nem tudta eltalálni. Megállapítható, hogy a mindenkori kormány: népjóléti, szociális irányú alkotásokra nem gondolt. A közigazgatás sem talált módot arra, hogy a nép irányítását altruisztikus alapon kezébe vegye. Az értelmiség többi része is izoláltan élt a néptől. • A multak ezen mulasztásai következtében tehát az értelmiséggel szemben, bizalmatlanság fészkelte be magát a nép lelkébe. Innen eredtek a félreértések és az ezekből származó atrocitások. Ez,a bizalmatlanság nép- és értelmiség között — sajnos — ma is fennáll. Fajszeretet, fajiösszetartás ma sincs. Mint vihar által felkapott s oldott kéve széthullott szálai tévelyegünk, nincs egységes, egycélra törekvő nemzeti életiínk. Ilyen szituácóik mellett romba dült hazán kat ujjá építeni, nemzetünket halottaiból feltámasztani nem leszünk képesek. A magyar értelmiségre vár a feladat, hogy a társadalmat egységes alapon ujjá szervezze, hogy a tagoltságok közötti izoláltságot megszüntesse és a kölcsönös bizalom alapján a nemzeti erőket egyesítse. A Szabolcsvármegyei Szabadoktatási Bizottság alkalmat kíván nyújtani ezen problémák megoldására, midőn a nagyközönség részére ugy helyben, mint a megye egész területén népies, ismeretterjesztő, sorozatos előadásokat rendez az iskolákban és a tár sadalmi egyesületek különféle köreiben. A magyar értelmiség itt megtalálhatja a kapcsolatot a néppel, a polgársággal, ha értelmiségének súlyával, szellemi kvalitásának imponáló erejével mint vezető, oktató tényező, részt vesz a felnőttek oktatásában. Hadd lássa, hadd győződjék meg a nép hogy az értelmiség valóban szeretettel közeledik feléje, hogy őszinte demokratikus érzelmek kötik hozzá, hogy nemcsak jóakarója, de boldogulásának, előhaladásának közvetlen, készséges támogatója is. Ezen társadalmi konszolidáló munkálata mellett hazánk összeomlásából, nemzetünk lesorvadásából kifolyólag más speciális nemzeti célokat is szolgálnia kell a szabadoktatásnak. Nevezetesen, feladata: a nemzeti eszmét a nép lelkében éleszteni, fentartani, fejleszteni; a kétkedő hazafiúi lelkekbe hitet, reményt önteni, a félénkeket bátorítani, a csüggedőket vigasztalni, az akaraterősek lelki energiáit fokozni, a cselekvések irányát kijelölni, az eltévedt lelkeket visszaszeliditeni, hazafias alapra visszavezetni és ott az erőket tömörítve, előkészíteni a társadalom minden egyes atomját arra a küzdelemre amellyel, hzánk integritását kivívhatjuk, ^nemzetünk feltámadását biztosithatjuk. A szabadoktatásnak kell a közfigyelmet reáirányitani arra a — ma már az egész elfogulatlan világ által konstatált és elismert - tényre és valóságra, mint soha le nem hulló ragyogó csillagra, hogy a jog, igazság, becsület velünk van és azé a jövő, aki e szentháromság jegyében dolgozik. Tehát hittel, reménnyel dolgozhatunk, mert biztosítva van jövő győzelmünk. A szabadoktatásnak kell továbbá tanitani és hirdetni, a nép szivében, lelkében, gondolkozásában megérlelni azt az elhatározást, hogy országunk ősi határairól nem mondhatunk és nem mondunk le soha! Nem! mert nem lehet az, hogy éppen a huszadik század magyarjai váltak volna annyira enerváltakká, hogy ezeréves hazájukat gyáván elveszítsék; hogy örökségüket, ahogy apáiktól átvették, sértetlenül gyermekeiknek örökségül átadni ne tudnák. E kérdésnél a sértett nemzeti öntudat, a lealázott faji büszkeség torzképét kell megrajzolni, hogy a szégyeijpir bíbora égesse arcát minden magyarnak, kicsinek, nagynak, szegénynek, gazdagnak egyaránt mindaddig, mig hazánk integritását vissza nem állítottuk. Hiszen csak: „gyáva népnek nincs hazája" — mondja a költő. De a magyar soha sem volt gyáva! Hogy most mégis hazátlan, annak tudható be, hogy jóhiszeműségével, lojálitásával, humánizmusával, türelmességével visszaéltek ellenségei, eszközül használván fel a nép tudatlanságát. De ha a nép tudatlansága elvesztette a hazát, az értelmiség okossága, energiája kell. hogy visszaszerezze azt! És vissza is szerzi, ha mindenki többet dolgozik, mint eddig dolgozott; ha kényelméből többet feláldoz, mint eddig áldozott y ha a hazáért többet akar és tud tenni, mint eddig amennyit akart és tudott; ha a haza érdekét önérdekének, egoisztikus számításainak föléje tudja helyezni, ha beismeri és átérzi, hogy a hazáért dolgozni, érte áldozatot hozni becsületbeli kötelesség, és végül: ha pártviszály rabszolgájává nem teszi erejét, hatalmát. A szabadoktatás ezen irredenta és propaganda anyagának feldolgozása is természetesen az értelmiségre vár. Hisszük, hogy készséggel és örömmel vállalkozik minden arra hivatott, önzetlen lelkű hazafi ebben az uj, alkotó nemzeti munkában részt venni, nem kérdezve, hogy mi lesz érte a jutalom? Mert jól tudják, hogy bármennyi munkaáldozatot hoz is valaki, mindig mögötte marad annak az áldozatnak, amit annyi ezren és ezren életük feláldozásával raktak le a haza oltárára. És tudatában vannak annak is, hogy elesett hőseink vérhullása csak akkor válik termékenyítő harmathullásá, ha mi, élők, tovább munkáljuk a nemzet talaját és gonddal ápoljuk megtépett szabadságfáját. Ezért tisztelettel kérünk fel mindenkit, aki társadalmi állásánál és kvalitásánál fogva nemcsak hivatva, de kötelezve is van vezető helyen munkát vállalni és teljesíteni a nemzet reorganizáló műveletének terén, hogy mint előadó vegyen részt a felnőttek oktatásában, és erről a szándékáról szíveskedjék a Szabadoktatási Bizottságot levelező-lapon értesíteni. (Nyíregyháza, Bessenyei-tér Takarékpénztári palota I. emelet 2. a.) Pillér József, szabadoktatási-bizottsági titkár.