Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-16 / 287. szám

Nyíregyháza, 1920. deoembcp 18. • Csütörtök XLI. fefalycm * 187. szánk • K, •>-<•* "S, hénaprm 6-0 K, vf<tókí»n» érrv 320 K. f4l6*re leo K, rtegy«<i3vr« SO Wne^ Mfc - uim &r« H Alította vK>3A &LE FiMIM ör. a. LASZLO SMrfeMetd**? ** Kiadóhivatal: »5ElSOH®Nnr|-UT &. SZÁM. Telefon Mám 139. PoAtschequ* 20S59­KázUatek&t ne a atfuak vlsuik Uj ipartörvény tervezet Kehogy igazságtalanoknak mondassunk, ilismerjük, bogy felszólalásunk óta, valóban érkezett a debreceni Kereskedelmi és Ipar­kamarától egy ipsrtörvény tervezet, melyre véleményt adni oly rövid terminust szabott meg a kamara, hogy az ellen a helybeli ipar­testület élénk tiltakozást terjesztett elö, meg­keresvén a társ testöleteket és a kamarát, valamint Dvorcsák Győző, Prőhle Vilmos ét más nemzetgyűlési képviselőket is, kérve hogy a tervezethez leendő hozzászólásra, illetékes helyen, megfelelő időt állapítsanak meg. Máról­holnapra kérte a kamara a hozzászólást. Ez pedig lehetetlen. Csonka Magyarország ipartör­vényét nsm lehet, de nem is szabad futtában elintézni. Azt jól meg kell rágni éa gondolni. Az aj törvényjavaslat csupán töredékét szabályozza az egész ipari kódexnek. Szól az iparűzésről, a tanviizonygés tanonciskolákról és a büntető éa vegyes rendelkezésekről. Érdekes éa a legelején ii seembeöltö, hogy amig a Szterényi féle javaslat az ipar­testületeket iparhatóságokká kívánta fejleszteni 4a ezekre ruházni az ipari ögyeket, addig a aai tervezet e testületeket „Érdekképviseleti­eknek minősíti ős egy kalap alá vonja, a szak­szervezetekkel, egyesületekkel, társulatokkal, stb vei. A kereskedelmi éa iparkamarák is érdekképviseleti testületek. Ajs ipartestületeknek megengedi, bogy az 1884. évi ipartörvényben •löírt kötelezettségükről is lemondhatnak,^illetve a kereskedelmi miniszter felmentheti az ipar­hatósági teendők alól. At ipartestületek tehát ires szalmát csépelni is jogosultak lehetnek. A képesítés elve, kevés változással ugyan­az marad, mint az 1884. évi törvényben. Amig a Sztorinyi tervezet nem engedte „meg egyik képesített iparról a másikra való éttérést, a képesítés külön kimutatása nélkül, addig ez a tervezet a rokoniparágakra való gáttérést nem gátolja A képesítéshez kötött ipart gyárszerüen folytatni, a képesítés kimutatása nélkül is lehat. Tebát a nagyüzem, tehát, amit akar, csak tanulót nem nevelhet. Hogy ilyen körülmények között a kisüzem, hogyan képezzen ki tanulót, ha a gyárszerü üzem képesitds nélkül lekon­karálhatja, végeredményében pedig a kisüze­meket kipusztíthatja, erről a tervezet tudomást >em vesz. A tervezet ugy tekinti a kisüzemet éa annak tanalóit, bogy azokat a nemzet ugy termeli, mint & mező a dudvát. Ab ovo telté­teleztetik, bogy kisüzem és iparostanuló, az adva van. Németországban más a felfogás. Ott jutalmat kapnak azok, akik jól kiképzett iparos­tanulókat nevelnek. A régi ipartörvény'szakvizsgát nem kívánt. A Szterényi- féie tervezet: segéd és mester­vizsgát irt elö. Az uj tervezet szerint a segéd­vizsga letétele kötelező és erről a tanuló, segédlevelet (bizonyítványt) nyer. Mestervizsgát az uj tervezet csak az esetben kiván, ha egyik képesített iparról, nem rokon, más képesített iparra kiván az iparüző áttérni. Ezt a vizsgát az ípsrhafbság, az érdekképviseleti testületek meghallgatásával szabályozza. Ez utóbbi csak akkor kötelező, ha a megfelelő azakbavágó gyakorlatot nem tudja az uj iparra áttérni kívánó, felmutatni. A segéd és mestervizsgát szinte egyhan­gúlag elfogadták annak idején, a Szterényi ' tervezet szerint. At uj tervezet amolyan kö­zépút politikát folytat. Általában ugy látszik, hogy a régi törvényen nagyobb változtatásokat nem szándékszik tenni, mert vegyes rendelke zéseiben felhatalmazást nyer az illető kormány­zat arra, hogy a régi ipartörvénynek hatályon kívül nem helyezett szakaszait és fejezeteit át­számozhassa us e törvénybe iktathassa. Ezt azonban jó lett volaa együttesen el­végezni és a már teljesen kész szöveget az érdekeltségnek bemutatni, mint végleges ter­vezetet. Mert például az iparhatóságról szól ugyan az uj tervezet, de azt nem szabályozza, [ azt továbbra is a régi törvény szerint rende­zettnek hagyja meg. Ha igy van, akkor miért nem számozza át már e tervezetben a régi szakaszokat. Hiányzik az uj tervezetben pl. az épitö szabályozása, pedig az a régiben egészen ki­elégítő. sőt jó szabályozással bír, a vonatkozó rendelettel. Itt uj törvényt ígér, mintha az építőipar nem is volna ipar. Ugy látszik itt a műszaki kamarával való kacérkodás gátolja a régi jó rendelet tentartását. Pedig a műszaki kamara, ma is halva született gyerek még- A mai poiitiai élet nem alkalmas ennek nyélbe eröszakolására, de nem ís oly sürgős kérdés az, hogy máris foglalkozni kellene vele. A tervezet egyébként a maga 131 szaka­szában, cca 45 miniszteri és egyéb rendelet kiadását irja elő. Ebben a tekintetben alig jobb a régi törvénynél, ugy hogy helyeselnünk kell az ipartestületnek azt a kívánságát, hogy ezt a tervesetet megbírálandó, időt kell adni és nem a gyorstalpalás rendszerével nyélbe erőszakolni, 'mert. ei jóra nem vezethet. Pisszer János. A kormányválság megoldása Budapest, dee, 15. (Saját tudósítónktól) Az Est a kormányválságról kővetkezőket irja. A válságnak még a mai nap folyamán el kell dilni, ugy, hogy az uj kormány ma estig okvetlen megalakul. A kormányalakításban három ütközőpont volt: a belügyi, honvédelmi és kultusztárca bstöltéaa. Eaek közül kettőt si­mán elintéztek, ugy, hogy Ferdinandy és Sréter miniszterek mindtn bizonnyal helyükön ma­radnak Teleki tegnap este kési é,félig tárgyalt Haller Istvánnal s a tanácskozásban minden személyi és tártyi momentum felszínre került. Haller István Az Est mnnkatársának kijentette, hogy elhatározát mindenben pártjától teszi függővé. Az egyas minisztériumokat nem fogják egyszerre beszüntetni most már azonban nem neveznek ki uj minisztereket. A likvidálás tar­tamára ezeket a minisztériumokat Vass, Rubi­nok és Teleki veszik át. Az államtitkárságok betöltése tekintetében az az álláspont, hogy minden miniszter maga válassza meg politikai államtitkárát. Teleki gróf ma délben egy órakor jött ki a kormányzótól s Az Est-nek kijelentette, hogy ma, legkésőbb holnap megalakul a kormány. Teleki hosszasan tárgyalt Korányival is az in­demnitás és a földgázra vonatkozó, rendkívül sürgős törvényjavaslatokról Grátz Gusztávval telefonon tárgyalt s érintkezésbe lépett Beth­lennel s Mayer államtitkárral is. Az uj kormány valószínűleg már 6 hét végén vagy legkésőbb hát tőn bemutatkozik a nemzetgyűlésnek. Babarczy báró a hadosztály­biróság előtt Budapest, dee. 15 (Saját! tudósítónktól.) A hadosztálybiróság ma folytatta Babarczy ügyének tárgyalását. Babarczy kihallgatása so­rán parancskönyvéből igazolta, hogy intézke­dett az atrocitások meggátlása céljából. Az ügyész kéidésére, hogy miért nincs a parancs­könyvben az is, hogy megbüntette az atrocitá­sokban résztvevőket, Babarczy azt felelte, hogy az atrocitásokról nem volt tudomása. Ezután az ügyész elmondta a vádbeszédet. ítélet későn délutánra várható. Kötél általi halállal büntetett hazaáruló Budapest, dec. 15. Saját tudósítónktól. A M. T. I. jelenti: Ligday János köz­katona egyik katonai parancsnokságtól aktákat lopott el, amelyeket idegen államnak kísérelt meg átadni. Letartóztatták s a katonai rögtön­itélő bíróság tegnap kötéláltali halálra ítélte. Az ítéletet tegnap hajtották végre a katonai fogház udvarán. Megszúrt detektív Budapest, dec. 15. (Saját tudósítónktól.) Nyegru János detektívet tegnap este az Űllői uti Mária Terézia kávéházban, amint a telefonfülkéből kilépett, egy hadnagyi uniformis­ba öltözött fiatalember revolverrel megtámadta, majd bajonetjével megszúrta. A detektív stbét a Mária Terézia laktanyában kötözték be. A merénylőt, akit a közönség lefegyverzett Mak­sár Ernőnek hívják. Deklaráció a királykérdésben Budapest, dec. 15. Saját tudósítónktól. A Virradat irja: A dezignált miniszter­elnök ma esti pártértekezlet elé deklarációt terjeszt a király kérdésben, amelynek formu­lája ugy a i»zabad királyválasztás ° híveit, miat a legitimistákat <i fogja elégíteni. A deklaráció j megszövegezésében Nagyatádi Szabó és Vass József egyaránt résztvettek. A mai tőzsde hirei Budapest dec. 15 (Saját tudósítónktól.) Érkezett d. u 2 órakor. Hivatalos tőzsdei forgalom nincs. Magán­forgalom valuták: Napoleon 1800, Márka 870, dollár 620, szokol 715, lei 820, lengyel mára 114. A korona a zürichi zárlatban: 120, bécs 165, osstrák lebélyegzett H0­Ara 2 koroas

Next

/
Thumbnails
Contents