Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-11 / 283. szám

Nyíregyháza, 1910. daaeiabtr II. 4 Szonbat JELI. éYfalyan • 29*. sxám. MNS. Rombold Attila kivégzését elhalasztották Budapest, dec. 10. (Saját tudósítónktól.) A Brittania-űgyben halálra itélt Rumbold Attilát ma délelőtt tizenegy órakor kellett volna kivégezni, azon­ban az elitélt családja a tegnap esti órákban kegyelmi kérvényt adott be a kormányzóhoz. Az igazságttgyminiszter a bünper iratait magához kérette és a kormányzó döntéséig az itélet végrehajtá­sát felfüggesztette. Ha Rumbold kegyel­met kapna, védője perújítással fog élni. Kommunista lázadás Prágában Budapest, dec. 10- (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik, Prágában este Téres iSszeütközés volt a védőcsapatok és fel­fegyverzett kommunisták között. A tfép­házat amelynek kiürítésére a bíróság kötelezte a cseh kommunista pártot, a kommunisták nem akarták elhagyni, mire vendőri készenlét és esendőrcsapatok vonultak ki a Népház kiürítésére. Jönnek a hadifoglyok Budapest, dec. 10 (Saját tudósítónktól.) A bonvédelmi minisztérium hadifogoly •sztálya közli, hogy a „Stiegerwald" bajó, mely Vladivosztokból magyar hadifoglyokkal elindult, december 4-én Singaporeba érkezett s január alső hetében fog befutni a trieszti kikötőbe. Az osztrákok nem mondanak la Nyugatmagyarorszígrúl Az „Uj Nemzedék' 1 közli az osztrák kan­cellár következő nyilatkozatát: Rendkívül saj­nálom, de így van, Ausztria soha sem mond­hat le Nyugatmagyarországról. A békeszerződés legjobban bennünket tépázott meg a est a kis földdarabot némi ellensulyozásképen kaptuk az óriási csonkításért Épen ezért a pusztulásunk­kal volna egyenértékű, ha Nyugatmagyarország* ról lemondanánk. A zágrábi parasztgyülés Budapest, deo. 10 (Saját tudósítónktól.) Belgrádból jelentik, kogy egész Jugo­szlávia érdeklődése Radics feló fordul, aki Zágrábban nagy parasztgyfilést tart ós arról folytat tanácskozást, elmenjene Belgrádba vagy csonkaparlamenti üléseket tartson. Zágrábban több ezer paraszt gyűlt össze, akik nagyszabása tüntetést csináltak, de ez a legnagyobb rend­ben folyt le- Radicsék a horvát köztársaság kivei, de pénzügyileg megegyezést kívánnak Szerbiával. A mai tőzsde hirei Érkezett d. u 2 órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok a követke­zők : Értékpapírok: Magyar hitel 1992, Magyar Olasz bank 504, Salgó 9500, Rima 4375, Ál­lamvasút 5400, Déli vasút 2840, Beocsini 6900 Valuták: Napoleon 1770, font 2000, dol­lár 579, francia frank 3276, márka 803, líra 1950—1975, rubel 325, lei 782, szokol 682, svájci franc 8600, korona és frankdinár i490 — 1610, lengyel márka.112.5 Zürichi jegyzés: Budapest 130, osztrák lebélyegzett 125. A prágai munkások fdgyveresen vo­nultak ki a Népház elé és összeütköztek a védőrséggel. A védőrség végül benyo­mult a Népházba és a kommunistákat eltávolította. A vidéki kommunisták külön­vonatokon igyekeznek a főváros felé és valamennyien fel vannak fegyverkezve. A chladoni bányamunkások sztrájkba léptek. A Korona-kávéház és étterem nem luxushely A közigazgatási bizottság döntése Nyíregyháza, dec. 10. Saját tudósítónktól. A luxusadó életbelépése napján nagy megle­petést keltettaz a pézügyigazgatósági döntés, mely a Korona kávéházat ia a luxushelyek közé sorolta. A délutáni fekete még talán ugy ahogy fényűzésnek fogható fel, de az uzsonna kávé, különösen pedig az étteremben elfogyasztott ebéd, amelyben sokan mindennapi kenyerük megkeresése közben ^részesülnek, legtöbb fo­gyasztó számára életszükségletet kielégítő, min­den fényűzési szempont nélkül végzett, profán ténykedés volt. A vármegye székhelyén napról­napra megforduló, hivatalos teendőik végzésére beérkező vidékiek ebédjök, vagy vacsorájok el­költő-e közben a legártatlanabb szándékkal, minden loxus nélkül, de annál egyszerűbb ter­mészetességgel, azaz éhesen ültek a Korona éttermének asztalai mellé s a „főzelék feltéttel" után lerótt luxusadóval szemben helyzetük nyUt ellentmondás volt. A fényűzési adónak a Ko­rona termeivel izemben való tarthatatlansá­gára mutatott rá a közigazgatási bizottság is, amely a pénzügyigazgatósági jelentéssel kap­csolatban elvi határozatot hozott & Korona ét­terem fényűzési adózása ügyében. A közigaz­gatási bizottság Dr. Járossy Sándor indítványára kimondotta, hogy a Korona-szálló éttermének, illetve kávéházának és sörcsarnokának fényű­zési adókötelezettség alá vonására kiadott pénzügyigazgatósági intézkedést indokolatlannak, helytelennek, sérelmesnek tartja, annak meg­változtatása iránt felír a pénzügyminiszterhez s a kir. pénzügyigazgatóságot utasítja, hogy ezt az intézkedést a pénzügyminiszter döntéséig függessze feL Reméljük, hogy a pénzügyminisz­ter sem határoz másként. Álhírek a Friedrlch-pürt bemlásáró! Budapest, dec. 10. Saját tudósítónktól. A Szózat mai száma azt a hirt közli, hogy a Friedrích-párt bomladózóban van a hogy a pártbői maga Friedrích István is ki fog lépni. Ézzel kapcsolatban Friedrích egy újság­író előtt kijelentette, hogy az egész hir alapta­lan rágalom, melyért bíróság elé fogja állítani a Szózat felelős szerkesztőjét. Az 1914 ita beköltözött idegen honos zsidók kiutasítása A belügyminiszter nemrégen szigorú ren­deletet adott ki.'az 1914-óta beköltözött idegen honos zsidók kiutasítása céljából. A rendele­tet mindezideig csak részben foganatosították, Az elöljáró hatf ságok ugyan megtették a szük­séges adatgyűjtő és a kiutasítást elökészitö más intézkedéseket, több galíciai illetőségű kellemet­len idegent internáltak is. Az országot még sem lehetett tőlük gyökeresen megszaba­dítani, mert agyafúrt ravaszsággal kerülgették ki a rendelet pontjait • keresték meg annak kibúvó részeit. A m. kir. belügyminiszter éppen e raffinált kibúvások tudatában most újra ren­delkezik az idegen honos zsidók kiutasításának kérdésében s az e tárgyban kiadott ismert kör­rendeletét ujabb rendelettel egészíti ki, mely most érkezett le a vármegyei alispáni hivata­lokhoz és az államrendőrség kapitányaihoz. A rendelet megállapítja, hogy a hivatalos jelentések szerint az 1914 óta bevándorolt ide­gen honos zsidók, hogy az ország területéről való kiutasításukat elkerüljék és ide visszatér­hessenek, az ország jelenleg megszállás alatt lévő részein működő egyes hatóságoktól, sok esetben hamis névre kiállított hatósági bizonyít­ványokat szereznek annak igazolására, bogy ax ország megszállott részein van illetőségi he­lyük) hogy magyar állampolgárok s már 1914, előtt beköltöztek az ország területére. A bel­ügyminiszter elrendeli, hogy kétes hitelességű bizonyítékokat minden esetben mellőzzék a ha­tóságok • a megszállott terűleteken kiállított azokat a bizonyítványokat, amelyek a megszál­lás megtörténte óta állíttattak ki, ne fogadják el a hatóságok bizonyíték gyanánt s az ilyen bizonyítványokkal védekezővel szemben teljes szigorral járjanak el. A belügyminiszter arról is értesít a közigazgatási hatóságokat, hogy a kiutasítandó külföldi zsidó családok őrizetének céljaira a piliscsabai gyüjtötábort szándékozik berendezni. A tábor nyolc-tiz nap múlva elké­szül s erről távirati értesítést fognak kapni a hatóságok. £ távirat vétele után nyomban in­tézkedni fognak a kiutasitandók Piliscsabára való szállítása ügyében. A kiutasítottak eltolon­colásuk idejéig maradnak a piliscsabai tábor­ban, ennek megtelte után pedig a Zalaeger­szegi internált tábor áll rendelsezésre. A bel­ügyminiszter azt is elrendeli, hogy az ősszeirt kiutasitandók névjegyzékét minden esetben kő* zöljék a lakáshivatalokkal is, ne hogy titokban előre átengedje lakását a kiutasított. A belügy­miniszter szigorúan hangsúlyozza, hogy egyet­len idegen honos zsidó sem maradhat a vár­megyék területén és a hatóságok vezető tiszt­viselőit személyesen teszi felelőssé ennek ke­resztülviteléért • az alárendelt közegekkel szem­ben tanúsítandó mulasztás esetében kérlelhe­tetlen szigorral fog eljárni. Ara 2 kai

Next

/
Thumbnails
Contents