Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-02 / 276. szám

2 Telephelye! kérnek a tisztviselők Legtöbb magyar Táróiban kies tisztviselő hajlékok tesznek tanúságot a köztisztviselők szervezkedéséről. A nyíregyházi köztisztviselők szerveskedésónek is az volt az első akciója, hogy felvetette a tisztviselő-telep kérdését. A mozgalmat még a forradslom előtt, a siker reményében indították meg a köztisztviselők. Kérvényt adtak be a városhoz, amelyhen telket kértek a köztisztviselők telepe részére. Ez a kérelem akkor hivatalos részről ad acta tétetett. Nem találták alkalmasnak az időt a telep kérdésének felvetésére- Azt mondották, ugy sem lehet most építeni s egyelőre kilátás nincs az építkezések megindítására, a] dolog tehát tárgytalan. A telep kérdése tehát jelenleg abban az aktában szunnyad, amely valahol a városházán alussza álmát. Számos példában illusztrálhatnók, hogy a tisztviselőtelep más városokban még abban az építkezésre kilátástalannak mondott időbon is más elbírálást talált. A köztisztviselők telepének bármely városban gazdasági, társadalmi, politikai szempontból olyan óriási jelentősége van, imelynek kimutatására talán csak Magyaror szágon van szükség, Nyugateurópában ugyanis itt érvelni már felesleges. Ha a tisztviselő telep házhelyeit már abban az időben megkapták velna'a kérelmezők, amikor állítólag a kérdés nem volt aktuális,".ma a város külső telkeinek egyikén tavasszal virágzó fiatal gyümölcsös lepné meg az arra sétálót s a leendő házhelyeken pompás kertgazdaság kulturája, méhészete, zöldségtermesztése emelné nagymértékben a város területeinek produktivitását. A telep célját, annak kiviteli lehetőségeit világosan látó tisztviselők azonban nem időz nek annak sóvárgó elgondolásánál, hogy mi lett volna akkor, ha a telep területeit már a forradalom előtt rendelkezésre bocsátotta volna a város. Az idő újra megérlelte a telep tervét s most már nincs elodázó szempont. A lépést meg kell tenni, előreszegezett tekintettel, aka dályt nem ismerve. A főldbirtokreform kategorikusan nem intézkedik ugyan a tisztviselők házhelyhez juihatásáról, de a föld tulajdon jogi felfogásában olyan princípiumokon nyugszik, amelyek bátorságot adnak a tisztviselőknek is arra, hogy a telepek telkeit nyomatékosabban kérjék mint eddig. Ez elöl a kérelem elől annyival kevésbbé téraetnek ki a városok, ha ugyan az itt sürgető szempontokat rövidlátással mellőzve, egyáltalán ki akarnának térni előle, mert a köztisztviselők Nemzeti Szövetségbe való tömörülése, másrészt pedig a közelgő törvényható' sági választásokra való felkészülésre megsokszorozzák fellépésük súlyát is, A kérdésre mégtöbb izben vissza térünk. Tisztviselő. Szomjas Gusztáv főispán szabolcsi vitézi telket alapit Szomjas Gusztáv földbirtokos, Hajduvármegye főispánja a magyar földnek és kultúrának rajongó szeretettel szóval, tollal, de mindezek koronázásaként nemes tettekkel küzdő harcosa, Szabolcsvármegyében vitézi telket aía* pit. Dr- Jármy Béla főispánnak a tegnapi napon ötvenezer koronát adott át vitézi telek vásárlása céljából, azzal, hogy ha a telek vásárlására ezt az összeget még ki] kellene egészíteni, a kiegészítés költségeit magára vállalja. Szomjas Gusztáv ugyanekkor nagyobb adománynyal siet olyan hadiárvák és hadiözvegyek segítségére is, akiknek a kisebb házhelyek kisajátítására vonatkozó törvény házhelyek szerzésére jogot biztosit, de szegény sorsuak s a házhelyeket megvásárolni nem tudják. Házhelyek vételére a tiszalöki hadiárvák és hadiözvegyeknek húszezer, a tiszaeszlútíaknak szintén húszezer koronát adományozott Szomjas Gusztáv, akinek példás hazafi áldozatkészsége ismét fényesen tanúskodik amellett, hogy a vitézi telkek alapításának gondolata a?magyar földbirtokoüosztály lelkes visszhangjával találkozik s ennek az osztálynak fenkölt fiai hívek a jobbágyszabaditó, nagyszerű nemesség hagyományaihoz, Kicserélik a rongyos postapénzeket A hivatalos lap november 25-i száma közli a pénzügyminiszter rendeletét a használhatatlanná vált vagy sérült 1919 évi 20, 10 és ő koronás postapénzek kicserélése, illetőleg részleges megtérítéséről. Lapunk igen sokat foglalkozott e pénzek ügyével, mert az utóbbi időben már szinte türhetlenné vált a helyzet. A durva papírból készült postspénzek ugyanis a sok használat következtében elszakadoztak és az ilyeneket a magánosok, de még a posta sem akarta elfogadni, Á nagyon is szükségessé vált rendeletet fontosságára való tekintettel részletesebben közöljük. A rendelet szerfnt^az általános forgalomra használhatatlanná vált vagy megsérült 1919, évi postatakarékpénztári pénzjegyeket a m- kir. állampénztárak, valamint a m. [kir. postatakarékpénztár budapesti főpénztára bizonyos szabályok figyelembevételével kicserélik,' illetőleg beváltják. A közönséges kopás folytán használhatatlanná vált, de minden részükben teljes pénzjegyeket, amennyiben valódiak, teljes névértékükben kicserélik. A szándékosan megváltoztatott, folyadékkal leöntött, befestett, felülírt, felülnyomtatott pénzjegyeket az állami pénztáós hivatalok fizetés gyan int nem fogadják el és ki nem cserélik, Ezek a kicserélés engedélyezése céljából a központi állampénztár utján a pénzügyminisztériumnak küldendők be. Kicserélésükért 1 K. kezelési költség fizetendő. A sérült pénzjegyek, amelyeken a rajz, írásmű, vagy a szél egyes részei hiányzanak, csak azzal ^az összeggel váltatnak be, amely azoknak a sértetlen részeire esik, A túlságosan rossz állapotban levő, pl. összetépett, több darabból ragasztott, megrothadt, kilyukasztott pénzjegyek becseréléséről szintén a pénzügyminisztérium dönt. A rendelet 1920. dec. 1-én lép életbe, a kicserélés tehát csak akkor kezdődik. \Qm december 8 Id. Davidhazy János 1842-1980 A tiszántúli református egyházkerületnek, de az egész magyar kálvinistaságnak nagy gyásza van. Id. Dávidházy János kabai lelkész, a debreceni egyházmegye esperese, a kálvinista egyháznak egyik régi, hatalmas oszlopos tagja kabai paróchiáján szombaton hajnalban meghalt. Ötvenhét éven át volt kiváló lelkésze, fáradhatatlan hűséges pásztora egyházának s működését az egyház megerősítése s uj alkotások jelzik B őrzik az ő nagy emlékét. Negyven éven át volt esperese és igy vezetője a debreceni egyházmegyének.!Az az elismerés, általános tisztelet ós szeretet, amelyben Dávidházy János személye állott, szépen nyilatkozott meg 25 éves esperesi működésének betöltésekor, amikor tüatető ünnep ésben volt része s amikor az egyházmegye az ő nevére nagy össaegü alapítványt is tett. Temetése kedden délelőtt volt Kábán s koporsója fölött, amelyet nagy s igaz részvéttel vett körül hívei nagy serege, Baltazár Dezső dr., püspök mondott imát. — Állami anyakönyvvezetői kinevezés ' A m. kir. belügyminiszter R&ksányi Gyula helyettes anyakőnyvezetőt állami anyakönyv vehető ró nevezte ki. Füsessöry Elemér volt áll. anyakönyvezető állásától felmentetett. — 'Eljegyzés. Eisdörfer Jakab Gégény és Junger Hanífca Rád, jegyesók, Minden külón értesítés helyett. — Orvosi hir. Dr. Ehrenfeld Hugó orvos szabadságról visszatérve rendelését újra megkezdte Szarvas-u. 23. alatt. — Házasság. Dr. Ehrenfeld ^Hugó és Frank Klári házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Eljegyzés, Fettmann Jolánkát Szakolyról eljegyezte Mehrel Hermán Ramocsaházáról. Tessék elhinni, hogy nem egészen ugy van, ahogyan Ön gondolja. Elmúlt már annak az ideje, hogy az emberek a forradalmi inget időszakonként változtassák. Nem lesz több forradalom, mert egyszerűen meguntuk már a forradalmakat. A nép is megunta. A nép nem szereti a sok setülesetarka beszédet, a nép jobban szereti a korcsmát, mint a népgyűlést. Jobb szeretné, ha a záróra rendelettel se okoskodnának mindig. A nagyfejüek odafönn Pesten, ha nem tudnak mit csinálni, hát kitalálnak egy záróra rendeletet a tüzelő és világítóanyag megtakarítására való tekintettel. Pedig ha én mulatni akarok, akkor nem spórolok, hanem begyújtok a maradék fával, meggyújtom a gyertyát és fütyülök a zárórára. Jobb volna már, ha egy kis mulatságot adnának a polgároknak s ne nyírbálgatnák minduntalan azt a kis mulatási jogot. Nem ismerik a magyar népet azok az urak, mert ha ismernék, nagyon jól tudnák, hogy a legjobban haragszik a záróra rendeletre. Hogy a manó%vigye el . . . Kérjük azon tisztelt helybeli | előfizetőinket, kik az előfizetéssel | hátralékban vannak, szíveskedjenek ! hátralékukat kiadóhivatalunkban j kiegyenlíteni. — Holttányilvánitások. A Budapesti Közlöny legutóbbi száma a következő holtányilvánitási kérelmeket közli: A nyírbátori járásbíróság keresi Sós János gelsei lakos és Andricsák Mihály nyirbélteki lakos > 1. honv, gyalogezredben közlegényeket. Előbbi 1916. május 24 ike, utóbbi 1914. augusztus 16-ika óta nem adott életjelt magáról. A nyiregyhási járásbíróság Nőmet Pál kótaji és Héri Gyula csipész rakamazi lakosokat Keresi. Mindketten a 11. honv. gyalogezrednek voltak a közlegényei, s előbbi az 1914. decemberi krakói csatában tünt el, utóbbi pedig 1914. augusztus óta nem hallatott magáról. — A „Honszeretet" biztosító esztályának uj vezetője. A Honszeretettel szoros kapcsolatban levő Szabolcsmegyei Gazdasági Szövetkezet biztosítási osztálya átvette az Első Keresztény Biztosító Intézet nyíregyházi kirendeltségét s a biztosítási osztály vezetőjévé Kovács Gyula titkárt sikerült megnyernie, ki eddig a Hazai általános biztosító társaság itteni főügynökségének volt vezetője. Midőn ezen uj állásában üdvözöljük, azon erős reményünknek adunk kifejezést, hogy sikerülni fog ezen kizárólag magyar alapítású keresztény intézetnél tömöríteni össze vármegyénk s városunk biztosító közönségét. — Állategészségügyi kirendelés. A földművelésügyi miniszter a keleti marhavész megakadályozása végett kiadott rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése végett Balla Emil m. kir állatorvost Nyirábrány községbe kirendelte. — A menekülteknek. Gyulaházi Artúr nyíregyházi lakos, földbirtokos a nyíregyházi menekültügyi hivatalnál rendes havi szokása szerint f. hő 27-én is 500 K segélyt adott át a menekültek segélyezésére. Hazafias köszönettel a menekültügyi hivatal vezetője. — J'accuse! cimen egy monumentális francia iilmet mutat be pénteken, szombaton és vasárnap a Diadal-mozgó. J'accuse, mely a béke éposza az utóbbi esztendőben világsikert aratott. Wil«őa a nagy békeapostol is megnézte Párisban e filmet és ugy nyilatkozott, hogy „ha ezt a filmet 6 év előtt láthatta volna az emberiség, nem tört volna ki a világháború.