Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-30 / 274. szám

19᧠november 30 Nyíregyháza, november 29. — Honszeretet. A honnak az az őszinte, az a szenvedélyes szeretete, mely a história sodrába uj meg uj energiákat visz be, hogy avval világokat építsen, nem a szavak csillogásában, nagy szólamok röppentyüzéseiben jelentkezik. Az a hazafiság mely csak idáig jut el, hűhó semmiért, veszedelmes meddőség protán játék, amely vakká lesz éppen a hon nagy érdekeivel szemben. A világháború előtti ünnepélyes hazafiság az Ausztriától valló tüggés, az idegen érdekek előtt való teljes behódolás, a „morális dualizmus'

1 idején ilyen szavakat csiszoló formalitásokba ernyedő volt, amely lehetővé tette, hogy a való élet nagy problémái, a szociális válság kérdései, az önző materialistaság a nemzeti értékekről hallani sem akaró világpolgár vezetők kezébe kerüljenek. . AXX. század szabad, de CsonkaMagyarországnak idején a Honszeretet nem lehet szó csupán, hanem épen olyan cselekvő erény, mint Zrínyinek vagy Széchenyinek honszeretete volt. Széchenyi honszerelemben lángoló egyénisége hatalmasan nevelő, hajtó nyugtalanság, szüntelenül cselekvő energia, az egyén áldozattevése a közösségnek. Ez a honszeretet egyszersmind szocilistaság abban a tendenciában, hogy belenyúl a gazdasági kérdések szövevényébe és legelőbb ott oldja meg az érett problémákat. Ez a hazafiság a Tisza szabályozásában, lótenyésztés fellendítésében, hídépítésben, földbirtok és pénzügyi reformokban, ipart serkentő *„Védegylet- alakításában, hatalmas, életet javító szociális akarat és cselekvés tényeiben jelentkezett. Ma újra Széchenyi agitatív honszerelmével állunk vagy bukunk. Ennek az alkotó szenvedélynek tényeit láttuk a ,,Honszeretet Egyesület

1' háziipar akciójában, mely annyival is inkább a nagy Széchenyire utal, mert ez az akció is miként a ,,Hitel

t

: honunk szebb lelkű'

1 asszonyait hívta segítségül. Ihlessen meg minden szivet, toborozzon minden erőt és készséget a ,,Honszeretet Egyesület üiliei kártérítésekre liÍÉzli iagfarorszagot? A békeszerződés Magyarországot is felelőssé teszi mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a „szövetséges és társult hatalmak," valamint polgáraik a háború következtében elszenvedtek. Ez a békeszerződés elismeri ugyan, hogy Magyarország jövedelemforrásai nem elegendők a veszteségek és károk teljes jóvátételére, mégis megkövetelik és Magyarország kötelezte is magát arra, hogy „jóváieszi" mindazokat a károkat, amiket a „szövetséges és társult hatalmak" polgári lakossagában és javaiban szárazföldi, tengeri és légi támadása okozott volna azalatt az idő alatt, amig az ellenes hatalmak bármelyike Magyarországgal háborút viselt. Ami kárnak minősíthető, azt külön listán soroiják fel. Azoknak a károknak az összegét, amelyekaik „jóvátételére" Magyarország köteles, szövetségközi bizottság állapítja meg, amelynek „Jóvátételi Bizottság" a neve. Es a bizottság fizetési tervaket készít, amely megállapítja, hogy Magyarország 1921. május 1-től kezdődő harminc éven át, mely határidőkben és milyen módozatokkal köteles a jóvátételi tartozásnak azt a részét törleszteni amelyet reá ki fognak vetni Magyarország annyival kevesebbet tartozik fizetni, amennyivel többet fizettetnek az egész kártétel törlesztésére Németországgal. Ha Magyarország valamely okból tartozásának törlesztésével hátralékban maradna, a fizetést a bizottság későbbi évekre halaszthatja. A Jóvátételi Bizottság 1921. mlju* 1-től kezdve időnként meg fogja vizsgálni Magyarország jövedelmi forrásait és teljesítőképességét, meghallgatja ebben a tekintetben az ország képviselőit, a határidőset kitolhatja, a megáíla pított fizetési feltételeket megváltoztathatja, de a tartozásból semmit el nem engedhet. Magyarország 1920 ban és aa 1921. első négy hónapjában — aranyban, árukban, hajókban érték papírokban vagy más módon — részfizetést teljesít, aminek összegét a Jóvátételi Bizottság állapítja meg. Magyarország gazdasági erőforrásai közvetlenül ős állandóan feíhassnálhatók a jóvátételre. Magyarországnak végül vissza kell szolgáltatnia mindent, amit bármely formában vagy bármely értékben a háború alatt eüenséges területről elvitt. Mindezek szerint a békeizírződés nem állapítja meg ö»szegben a hadisarcot, hanem más néven harminc esetleg több évig nyert jogot, a jóvátétel címén, minden értékünk és munkánk szerinte való feleslegének formális elvételére. És mindezt a Wiison féle elvek alapján 1 . . . halálosvégü szerencsétlenség a körvadászaton Nyíregyháza, nov. 29. (Saját tudósítónktól Vasárnap délután & nagykállói határban halálos szerencsétlenség történt Körvadászát volt, amelyen számosan vettek részt Nyíregyháza vadasztársaságnak ifjabb tagjai közül. A szerencsétlenség a köralakitás után a negyedik körben történt. Palics Sándor a társaság egyik tagja néhány lépéssel előbbre ment. A nyomában haladó vadászók valamennyié szabályszerűen lebocsátott ravasszal követte. Égyikök menetközben megbotlott Ez okozta a szerencsétlenséget. Fegyverének ravasza ugyanis a télikabát hajtókájába-akadt. A botlás közben elszakadt a kabát ujja, a ravasz lecsattant, a fegyver elsült s az elől haladó Palicz Sándort hátba találta. Palicz hátrafordult s még mondott ennyit: „Ki lőtt meg? Aztán holtan rogyott össze, As esetről a jelenlévők jegyzőkönyvet vettek fel. A vizsgálat megindult. 4000 borona egy szekér fáért Nyíregyháza, nov. 23. Saját tudósítónktól. Az élet napról napra nehezebb less, a drágaság egyre nő, mert az uzsora már nem ismer határokat a fogyasztók kizsákmányolásában. A hatóságok, az állam tehetetlen az árdrágítókkal szemben, hiába hozzák ;a legszigorúbb törvényeket, nincs hatalom, amelyik megakasztaná az áruzsorások lelketlen offenzíváját, íme egy példa a sok közül. Maczkó János Sipos bokori gazda a napokban egy szekér fát hozott be a .városba. A fa testvérek között is lehetett ugy másfél méter. Az ára azonban fszéditő volt. Talán még Maczkó bácsi is csuklott egy kicsit, amikor ki* eresztette száján a szinte hihetetlen összeget: 4000 koronát, A venni szándékozó annyira megsokallta ezt a rekordárai, hogy a rendőrségtől kért tájékoztató tanácsot. A rendőrség azután gondoskodott a fának elhelyezéséről és arról, hogy Maczkó gazdának elmenjen a kedve máskor az ilyen tréfáktól. Most már se fa, se pénz, ellenben kilátásban egy kis büntetés. — Értesítés. Az svangelikus leányegylet december hó 4-én szombat este félnyolc órakor az ev. iskola dísztermében jótékonycélu estét tart a szegény gyermekek felruházására. Jegyek már 2. és 3 án da. válthatók Mayer ékszerésznél. Az élnöktég. Cirkusz az élet hatalmas, nagy cirkusz, magas belépődíjakkal, Én csak kívülről nézem, szegény vagyok, nem tudom megváltani a jegyet, hát egy akácfán foglaltam le magamnak potyapáholyt. Kissé kényelmetlen, de legalább nem macerálnak a jegyszedők és cukorkaárusitók. A jobbzsebem tele van tökmaggal, balzsebemben egy fiaskó pálinka, igy felkészülten várom az előadás megkezdését. Addig érdeklődéssel ügyelem a közönséget. Az első sorbau láncosok, árdrágítók és sikkasztók ülnek. A panamistáknak külön páholy van fentartva. A második sorban társadalmunk úgynevezett előkelőségei foglalnak helyett a megtollasodott polgári elemekkel. Az utolsó ülőhelyen a tisztviselők ós munkások ülnek. A szellemi és testi energiák letéteményesei. A társadalom oszlopai. Mögöttük csak az abszolút nincstelenség koldusai, s a züllöttség létráján egészen lesülyedt emborronesok állnak. Hülyén bámulnak az Ívlámpák sistergő fényébe. A zene elhallgat, kiköpöm a tökmagot, húzok egyet a fiaskóból, kényelembe helyezkedem az akácfa, ágai között és figyelek . . , Kezdődik az előadás . . . — Halálozás. Zilahi Koós Bálint m. kir. pénzűgyőri felügyelő vasárnap dóiban 12 órakor rövid szenvedés után meghalt. Temetése kedden délután 2 órakor lesz a Kálíóiutca 5 számú gyászházból. — A Mikulás-bazár megnyitása. Vasárnap délután a városháza dísztermében nagy közönség jelenlétében nyílt meg a „Magyar Háziipar" játékkiállitása. A kiállításon megjelent Oehm Tivadar huszárezredes, Oahm Tivadarné, Báró Buttler Sándor, Énekes János kanonok, dr. Bencs Kálmán polgármester s többen városunk társadalmának vezetői közül. A teremben ízlésesen díszített asztalodon állt a sok kedves játékholmi, hogy a háziipari akció vezetőinek buzgalmát, s a háziipari tanfolyam tanárnőjének Moravetz Jolánnak szakavatottságát dicsérje. A kiállítást Énekes János kanonok nyitotta meg a háziipar nagy nemzetgazdasági jelentőségének ecsetelésével. Ezután megindult a Mikulás-vásár, amelybsn magyar ruhás leánykák segítettek. A bazár állandóan a nagy közönség rendelkezésére áll. — Értesítés. A női£,feJső kereskedelmi iskola intéző bizottságának ülését szerdán, vagyis decamber hó 1-én a meghívón írott 3 óra helyett du. 5 órakor fogjuk megtartani. Az elnökség. — Lóth Ila játsza a Diadal mozgó mai műsorának főszerepét. A bájos művésznőnek ez egyik legjobb szerepe. Szerdán és csütörtökön a „Milliók & bőröndben" nagy amerikai filmet folytatja a Diadal. — Jön! j'accuse ! — A. „Cirkuszapacsok" második részét — A halálugrást — szerdán, harmadik részét —• A hamis végrendeletet — csütörtökön mulatja be az Apolló. — Jön! Tih Hitch 1 — Gyermek patent iskola harisnyák, női eérna és selyem harisnyák, férfi zaktiik minden színben, nagy választékban kaphatók Hungéria Cipőgyár üzletében Nyíregyháza, Zrinyi lioaa-a. 5. 1602—30