Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-19 / 265. szám

ut?ember 19 Uj útlevél readsse? Budapest, november 18. (Saját tudósítónktól). A Népszövetség közlekedési és átmeneti ideiglenes bizottsága a múlt hó közepén több napig ülésezett Parisban a nemzetközi forgalom elősegítése végett. A kongresszuson 23 állam képviseletében 85 megbízott jelent meg, még pedig Magyarország részéről Á'.dássy miniszteri tanácsos, Watfer Emil miniszteri •sztálytanácsos és Tamás máv. főellenőr. A kongresszuson történtekről tudósítónk a következő információt szerezte. Az útlevelek és vízumok egységesítése. A konferencia foglalkozott az ^útlevél kiállításának kérdésével és a vízum megszerzésének egységesítésének kérdésével, azután azzal a problémával is, hogy miképen lehetne útközben a vámvizsgálatot egyszerűsíteni Szóba került azután a közvetlen vasúti jegyek kiadásának kérdése is. A jövőben egyféle utlevéUipus lesz, amely vagy két évre fog szólani 03 ez lesz az általácos útlevél, vagy pedig az egyes utazásokra fogják kiállítani. A belépési vizám az egyszeri utazáshoz kiállított u,levél érvényességének tartamára fog kiadatni, a kétéves útleveleknél a vízum egyes kivételektől eltekintve egy évre fog szólani, ha csak egészségügyi éa állambiztonsági szempontok azt nem teszik lehetetlenné vagy nem gátolják. Ez a viznm ezentúl minden határátlépésnél is lesz érvényes. A belépési vízumnál az illeték legfeljebb 10 arany frank lehet, as egyes államok azonban közvetlenül is megállapodhatnak arra nézve, hogy kölcsönösen olcsóbb illetéket számítanak fel. Az átmeneti vizűm szintén kivételes esetektől eltekintve, a belépési vizűm alapján fog megadatni. Az átmeneti vízum tartózkodásra nem jogosít, hanem csakis az illető országon való átutazásra. Sürgős esetekben az illető város főkapitánya, vagy aa ország fővárosában levő külügyminisztérium a szükséges néhány napi ottartózhodási engedélyt megadhatja. Az átmeneti vízumért legfeljebb 1 arany frankot lehet kérni, de ezt az összeget az egyes államok egymás között szintén mérsékelhetik. Férj és feleség, valamint a 15 éven aluli gyermekek kollektív útlevelet kaphatnak. A vámvizsgálatnál az internacionális forgalom megkönnyítésére ,,vámzárak" rendsza° rét hozzák be, mely szerint a már leólmozott és pénzügyőrök által megvizsgált csomagokat" többé nem nyitják föl és újból meg nem vizst gálják. Eddig sok nehézséget okozott az, hogy az egyes államokból csak bizonyos összeget volt szabad kivinni, igy Magyarországból például csak ötezer koronát, vagy ennek az összegnek megfelelő értéket (ékszereket, vagy értékpapírt) ami a mai magas menetdijak mellett, valamint a valutadifferenciák miatt igazán elenyészően csekély és sok tekintben hátráltatta az utazást. A konferencián abban állapodtak meg, hogy az átutazásoknát, illetőleg határátlépéseknél az illeté utas a belépő vámhivatalnál bemutatja azt az összeget (ékszert, értékpapírt stb.). amelyet magával visz, arról elismervényt {kérdés ennek alapján viheti megint ki a további határállomásra ugyanazokat az értékeket és papirokat. A jövőben tehát az értékkivitel korlátlan lesz, csak minden határállomáson igazolni kell, hogy a következő országba mennyit visz ki. A közvetlen vasúti jegyek kiadását illetőleg egyelőre még nem történt megállapodás, mert a mai viszonyok mellett a különböző vasúti rendszereket előbb alaposan tanulmányozni kellene, de remélhető, hogy a kormányok egymás között ebben a kérdésbenjs megfognak tudni egyezni. Az egyes államok kiküldöttei a konferencia határozatairól informálják kormányaikat, amelyek kötelesek három hónapon belül a népszövetségi irodát arról értesíteni, vájjon a határozatokhoz egészben vagy részben hozzájárulnak-e vagy pedig milyen mértékben kívánják a határozatok módosítását. A Comitee a beérkezett válaszokat azután a népszövetség központjához terjeszti, amely azután gondoskodni fog a határozatok végrehajtásáról, — Érdekes, hogy a konferencián a magyar megbízottak, nyújtották ba majdnem a legtöbb indítványt és azokat mind kivétel nélkül magáévá is tette a konferencia. Igy például indítványoztuk többek között azt, hogy a vámvizsgálat a robogó vonaton történjék és lehetőleg a két szomszédos állam összes ellenőrző közegeinek együttes közbenjöttóvel. Magyarország indítványozta Belgiummal és Romániával egyetemben, kogy a háború előtt fennálló expressz és gyorsvonatok újból megindittassanak. A konferencia magáévá tette az indítványokat, az utóbbinak a gyakorlati megvalósulása azonban attól függ, hogy az érdekelt államok rendelkeznek e megfelelő szénnel és alkalmas vasúti kocsikkal. Ha a fentemiitett három hónapi terminus lejár és a kormányok megtették észrevételeiket a Comitee határozataira, akkor remélni lehet, hoüy azok rövidesen meg is valósulnak és a gyakorlati életben érezni fogjuk a konferencia határozatainak eredményeit. Itt emiitjük meg egyúttal, hogy a Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara azzal a kéréssel fordult a Magyar Külkereskedelmi Szövetséghez, hogf hasson oda, hogy a Magyarország és Ausztria közötti forgalom minél könnyebben és simábban bonyolittassék le. A bécsi kamara ugyanis azt kívánja, hogy a jövőben álljanak ei mindenféle útlevéltől és elegendő legyen az úgynevezett „Azouossági igazolvány" is. Ha azonban ez nem volna lehetséges, akkor azt kéri a kamara, hogy a vizumok ugyanannyi időre állíttassanak ki, mint amilyen időre szól maga az útlevél. A Magyar Külkereskedelmi Szövetség örömmel fogadta a bécsi kamara átiratát és mint értesülünk, legközelebb hasonló fölterjesztést fog intézni a belügyi, külügyi és kereskedelemügyi kormányhoz. I II MIIIIII IIM—•IMIIBB LIUUUIIWIIIHIMM IHIIIIIIIIIIBI Mim I——I—tm lik kapnak tanulmányi ssabadi&got? A honvédelmi miniszter rendeletben közli azokat a feltételeket, amelyeknek fenaforgása esetében a tényleges szolgálatban álló hadköteteseknek megadható a tanulmányi szabadság kedvezménye. A miniszter a következőket rendeli el: 1. Tanulmányi szabadságban csak azok részesülnek, akik a háború alatt tényleges szolgálatot teljesítettek. Tanulmányi szabadságra tehát nincs igényük azoknak, akik a háborúban fel voltak mentve vagy a népfelkelői bemutatószemlén nyert alkalmatlanra osztályoz s folytán tényleges katonai szolgálatban nem is állottak. 2. Tanulmányi szabadságra a fentemiitettek közül is csak azoknak van igényük, akik beigazolják, hogy tanulmányaikat a háborúban teljesített katonai szolgálatuk következtében voltak kénytelenek megszakítani. 8. Tanulmányi szabadságban az ország meg nem szállott területén működő kővetkező izkolák rendes tanulói részesíthetők: főgimnáziumok, reáliskolák, tanítóképzők, kereskedelmi iskolák, művészeti főiskolák, budapesti kertószeti tanintézet, áll. felső ipar és felső építőipar iskola tanulói, az egyetemek és akadémiák hallgatói, amennyiben látogatási bizonyitványnyal igazolják, hogy a tanévre be vannak irva, mint rondes tanulók vagy hallgatók, A látogatási bizonyítványban, azt is fel kell tüntetni, hogy a tanév mikor kezdődik s mikor nyer befejezést. A szabadság a tanév tartamára terjed. Azoknak, akik a 20 261 eln. sz, rendelettel a mult évben tanulmányi szabadságban már részesültek és a tanulmányi szabadság feltételének most is megfelelnek, a szabadságba toiyő tanévben is megadható. Érvényben maradnak a szigorlatra vagy államvizsgára kapott tanulmányi szabadságengedélyek is. Különleges tanfolyam elvégzésére, valamint külföldi iskolák látogatására adandó szabadság engedélyezését a honv. miniszter magának tartja fenn. — Értesítés. Az ingyen rendelő, szegény anyák és gyermekek részére e hó 19-án régi helyiségében Iskola utca 6. szám (feminista iroda) újra megnyílt, A rendelés d. u. fél 5 órakor kezdődik. Anya és gyermekvédelmi osztály. Levél a szerkesztőhoz Yettökla következő sorokat: Igen*tisztelt^szerkesztő ur 1 „A vármegyék számvevőségét az 1902. évi III. t. c. rendelkezése folytán ezelőtt 18 évvel helyezték a m. kir. Pénzügyigazgatóság mailé rendelt számvevőség (tehát nem az állampénztárakhoz csatolták). Ez a törvény és ez a rendszer ma is fenáll. Valódi tény csak az, hogy a menekült és beosztott tisztviselők és egyéb alkalmazottak — helyszűke miatt — nem lóvén elhelyezhetők a Pénzügyi palotában, a számvevőségi tisztviselők egy részét kényszerítő szükség és célszerűség okából és pedig a vármegyei és gyámpénztári számvevőségi ügyeket ellátó nsztály az alispán ur sziveszégéből a vármegyei szókház épületben nyert ideiglenes elhelyezést, mint m. kir. pü- számvevőségi Kirendeltség Borsy János II. oszt. pü szv. főtanácsossal az élén. Ugyanott láttatnak el az ungmegyei számvevőségi ügyek is. Azonban ugy ez, mint a szat már vármegyei alispán mellett Mátészalkán és a beregvármagyei alispán mellett Turpán elhelyezett pü. számv. kirendeltség, az én faiügyeletem alá van helyezve a Pénzügyminisztérium által. Tehát mélyebben rejlő ok nincs:" Nyiregvháza, 1920. november hó lf-éa. Kardos s. k. I. oszt. pénzügyi számvevőségi főtanácsos, számvevőségi főnök. A talyiga dücskő valamikor az otosi vámpénzzel volt egyenértékű. Tréfáskedvü emberek a vétel megkötésénél mint ráadást Ígérték a nemkevésbbé jókedvű eladónak: a taliga dücskőt meg az orosi vámpénzt. Jót kacagtak a tréfán, egymás tenyerébe csaptak, s azután ittak rá egy áldomást. Mindenki tudta, hogy az orosi vámpénz%épen annyit ér, mint a talyiga dücskő, tudniillik: semmit. A hatosos fuvart nem érteJ meg a dücskő, meg a huszkrajcáros fejszét, aminek éle kkicsorbult rajta. Azóta nagyot fordult a világ! A dücskő ma kincseket ér és milliomos az, akinek egy talyiga dücskője van. Az emberek megállnak az utcán\ és nem törődve a szép asszonyok bokáival, a dücskővel megrakott talyiga után küldenek epedő sóhajtást. Bennem is buzog valami, egy a dücsköhöz irandó Urai költemény tekintetében. Ha még egyszer házasodnék, csakis olyan nőt vennék el feleségül, akinek legalább két talyiga dücskője van. Az orosi vámpénzt elengedném. Tudniillik Orosra hajón szoktam járni. De ezt ne mondják el az orosiaknak!... — Házasság. Izsák Márton folyó hó 16-án tartotta esküvőjót DebreczenbeD, Funk Margit urleánnyal. — Elütött szekér. Hétfőn este fél hat órakor a Széchenyi uti rendőrszem észrevette, hogy a villanyos a 27. számú ház előtt megáll, majd rövid idő múlva folytatja útját. Kiderült, hogy a rendkívüli magállásra Bedeő Lajos nyírkarászi jegyző kocsisa szolgáltatott ;o ot, aki a szekeret, egyszerű falusi módra a sinek kőzött felejtette, miközben ő maga bement a házba. A feledékenységnek a két hátnlső kerék lett az ára, mert azok teljesen összetörtek, Egyéb baj nem történt. A gondatlan kocsis ellen megindult az eljárás.