Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-10-06 / 228. szám

lyiremriiáii, 1ISO, október 8. 9 Szerda XLI. évfolyam 4 228, ezám. SZASOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS WfcPtLftPJA •paMf^OTsKt Li"J»'.®MHHBSHM! Alapította JÖBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Ti ni m ni l H ^mmb mmu— SMriMttrtfeéf és ktedé+ihwW!: SaÉCHEKWUT Ö. &2ÁM. Telefon sztooo 133. Po*taot>e<tue S96C&­^^j^j^^an—é—— Felhívás Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közönségéhez A nemzeti hadseregnek vármegyénk szék­helyén állomásozó két ezrede részére Szabolcs­vármegye és Nyíregyháza város hazaíias lakos­sága egy-egy zászlót óhajt átadni, hogy kifeje­zésre jutassa azt a mérhetetlen szeretetét, nyu­godt bizalmát és egész lelkét eltöltő reményeit, melyeket a délceg, harci erényeiről hires ma­gyar katonához füz. A nemzeti hadsereg ami erős vérünk, őrizője a sötét, felhőterhes ma­gyar éjszakának, ók őrködnek álmunk felett s az ő dübörgő lépteik zajától ^várjuk pirkadni a magyar hajnalt. Engedve Szabolcsvármegye és Nyíregy­háza város közönsége meleg óhajtásának, hogy ezt a'két zászlót, melynek selymére a szabol­csi magyar nők fogják hímezni arany fonállal „Hungária" képét, közös áldozatkészséggel állít­suk elő, ezennel felszólítunk mindenkit, hogy hozzájárulásaikat Nyíregyháza város házipécz­tárához juttassák el­Nyiregyháza, 1920. okt. 3-án. Mikecz István, Dr. Bencs Kálmán, alispán. polgármester. A nagy munka megkezdődött Az egész nemzet örömmel üdvözli azt a korszakos munkát, c amit szeptember 29 én,­Szent Mihály napján törvényhozásunk hármas bizottsága megkezdett: ez a földreform. Uj epokat jelent e mii Magvarország ki­alakulásában s nemzeti életében, mert a löld­birtoklás egész területén szilárd egyensúlyt te­remt az eddigi omlatag közállapotok helyébe, melynek tarthatatlanságáról mindenki meg van győződve. Megszünteti az uj földreform az arányta­lan birtokmegoszlást mely útját állja az inten­zív gazdálkodásnak. Nem törődött népünk föld­éhségével, milliókat kényszeritett arra, hogy a faluból elköltözvén, a városi proletáriátust nö­veljék, vagy kivándoroljanak az országból. A falvak kiürültek, a városok túlságosan benépe­sedtek, az emigráció pedig a nemzet kárára óriási mérveket öltött. E sorvadás! folyamat a magyarság élet­erejét támadta meg s elpusztultunk volna, ha nem találunk honmentő szérumot. A földbir­toklás modern kódexe, egészséges elvei és erő­teljes végrehajtása lesz a gyógyitó balzsam, amitől a nemzet ismét talpra állhat s a teljes siker reményével folytathatja a létért való ne héz küzdelmet. A földbirtokreform axiómája, hogy azoké legyen a föld, akik azt megművelni tudják és akarják. Gondoskodik róla, hogy a magyar föld ne jusson idegen kézre, magyarok bírják azt és nekik teremjen, magyar legyen a magvető és arató. A földreform meg állapítja az egy kéz­ben bírható földtulajdon maximumát, a megél­hetést biztosító minimumot és igazságosan intézkedik, hogy a „nincstelenek" földhöz jus­sanak. Már a háború előtt forrtak és érlelődtek az eszmék ;ebben az irányban. Aktualitást a vUágháboru katasztrófális lezajlása adott nekik. A ránkszakadt szerencsétlenségek sürgőssé tet­ték a földreformot s előkészítették hozzá a közvéleményt. Ma nincs többé elvi ellentét a földreform szükségességéről sehol az ország­ban. Nemzeti közszükségnek tudja azt min­denki pártkülömbség nélkül. Két szakminisz­terünké : Rubinek Gyula és Nagyatádi Szabó Istváné az érdem és dicsőség, hogy e kor­szakos müvet egyesült erővel megalkották. A Teleki-kormány történeti cselekedete volt a re­formnak a nemzetgyűlés elé terjesztése s im­már a legszebb reményekkel lehetünk eltelve, hogy a kormány javaslatából még az idén tör­vény lesz. A nemzetgyűlés szakbizottságai (pénzügyi, földmivelésügyi, igazságügyi) együttesen vették tárgyalás alá a hatalmas opuszt. Az általános vita rövid volt, mert a súlypont' a részleteken nyugszik s a detailkérdések körül forog. Ki­emelte ezt az ülésen Nagyatádi Szabó föld­mivelésügyi miniszter is expozéjában, mely ezzel kapcsolatos: a falu kulturája, iskolája úthálózata, a tanyai telepítések, a tanyák köz- | sépekbe egyesítése, a földhitel, a gazdasági felszerelés, cselédkérdés, munkásbiztositás stb. kérdéseiben. Osztatlan tetszés kisérte a szakminiszter fejtegetéseit s az egyesült bizottságok egyhan­gúan elfogadták a reformjavaslatot általános­ságban. A részletes tárgyalás e hó derekán fog megindulni s bizhatunk benne, hogy az is a korszakol feladathoz méltó teljesítmény lesz. Megsemmisült az oroszok deli hadserege Harmincötezer ember kapitulált Budapest, okt. 4. (Saját tudósítónktól.) Varsóból jelentik. Az oroszok déli hadserege Wrangel csapásai alatt végkép megsemmisült. Harmincötezer ember kapitulált Wrangel tábor­noknak. Forrongás a Felvidéken Zsolnán megtámadták a cseheket Budapest, okt. 5. (Saját tudósítónktól) Bécs. A Reichspost jelenti Prágából. A prágai cseh kormány izgalommal várja a Fel­vidékről érkező ujabb és ujabb forrongás hírét. A forrogások egyik városról a másikra terjed­nek. Tegnap Zsolna szervezett munkásai kerül­tek a hatóságokkal ellentétbe. Megrohanták a községházát, kiüldözték a cseh tisztviselőket és azok családjait. A zavargás helyére érkező cseh katonaság brutális eszközökkel teremtett rendet. A munkások vezérét hat tót munkással együtt Illavára szállították. A forrongások köz­vetlen oka az, hogy a csehek a vasúti műhely vezetőjévé egy cseh mérnököt neveztek ki s a régi tót mühelymérnököt mellőzték. Izgalmas vita a népbiztosok perének főtárgyalásán A védők elhagyták a tárgyalási termet Budapest, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) A népbiztosok mai tárgyalásán kínos in­cidens keltett általános izgalmat. Tanúkihallga­tás folyik Ágoston Péter bűnügyében, mikor az egyik tanúhoz Ágoston több kérdést intézett, majd vallomásához ingerült hangon megjegy­zéseket fűzött. A tárgyalást vezető elnök figyel­meztette a vádlottat, hogy kérdéseket joggal intézhet a tanúhoz, de megjegyzésektől tartóz­kodjék, mert különben kénytelen lesz megbün­tetni. Erre dr. Kiss Jenő, Ágoston védője fel­ugrik és kijelenti, hogy a vádlottnak perrend­szerü joga van megjegyzéseket fűzni a vallo­másokhoz. Elnök erre tanácsi határozatot kér a védő kizárására. Dr. Kiss Ernő összecsoma­golja aktáit és szó nélkül elhagyja a termet. Dr. Székely Aladár védő is követi. Dr. Béres Béla védő marad egyedül bent, aki feláll és kijelenti a következőket: — Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a törvény értelmében tény­leg joga van a vádlottnak észrevételeket tenni a tanúvallomásra. Ezért őt felelősségre vonni nem lehet. Ezután dr. Béres is elhagyja a ter­met. A teremben most már nem maradt védő. Aczél főügyész indítványt tesz, hogy a törvény­szék a jelen volt védőkkel szemben, akik állan­dóan zavarják a tárgyalás menetét, valamint azokkal szemben, akik állandóan távol marad- i nak a tárgyalástól, hozzon határozatot. A dön­tést ebben az ügyben a biróság még ma ki­hirdeti. A mai tőzsde hirei Érkezett d. u. két órakor. Irányzat szilárd. Zürichi korona-jegyzés : 1-85. Napoleon 980, dollár 333, márka 530, lei 628, gszokol 422, korona-dinár 1040, font 1085. U francia kormány tiltakozása egy osztrák nemzetgyűlési hatá­rozat ell?n Nyíregyháza, okt. 5. (Saját tudósítónktól.) Genf. A Neue Freie Presse jelenti. A francia kormány elhatározta, hogy tiltakozni fog az osztrák kormánynál az osztrák nemzetgyű­lés azon határozata miatt, mely Németország­hoz leendő csatlakozás kérdésében népszava­zás döntését kéri. A francia kormánynak az az álláspontja, hogy itt a népszavazás felvetése ellenkezik a saint-germaini békeszerződés 88. cikkelyével, mely a szóban levő kérdésben megmásíthatatlan elvi döntést tartalmaz. A francia kormány nyomatékosan köve­teli, hogy az osztrák nemzetgyűlés határozata feltétlenül semmisittessék meg. A Felvidéken tartózkodó kül­földiek ellenőrzése Ötezer politikai menekültet kiutasítottak Budapest, okt. 5. Saját tudósítónktól. Prága. A Cseszko Szlovo jelenti: A cseh nemzeti szocialista párt naggyülésén határoza­tot hoztak, hogy felszólítják a kormányt a Fel­vidéken tartózkodó külföldiek ellenőrzésére. Hír szerint az idegenek iratainak felülvizsgálása ma már kezdetét is vette. Egyik magyar lap azt a hírt közli, hogy Ötezer politikai menekül­tet kiutasítottak a Felvidékről. Ausztria szövetség-állam Uj alkotmányt kap Bécs. Az osztrák hivatalos lap közli az 1920. október 1-iki törvényt, amely szerint az osztrák köztársaság szövetségállammá lesz. Egyszersmind közli azt az 1920. okt. 1-iki tör­vényt, mely a szövetség-állam alkotmányára való átmenetről intézkedik. Ara 2 korona

Next

/
Thumbnails
Contents