Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-14 / 261. szám

•ff igyháni, IMO. nvunber 14. • Vuáraip XLi. évf«lf«m • 261, Mám. Jelentkezni kell az igazolásra Hirdetmény A ». kir. debreceni katonai körletparancsnokság III számú tiszti igazoló-bizottsága (Nyíregyháza, Iskola utca 7. szám, Agrár épület) az alant felsorolt tiszteket és tisztjelölteket ez uton értesiti, hogy igazolásuk végett („Véleményes jelentés"-t 1918. október hó 30-tól, a mai napig két tényleges tiszttel igazolva s kitöltve hozzák magukkal) haladéktalanul saját érdekükbe jelenjenek meg. Akik valamely polgári hatóság által igazolva lettek, azok a polgári katóság által kiállított igazolványt is hozzák magukkal. Algay Ödön npf. szds, dr. Ascher Kálmán aeredorvos, Auslander Mór thdgy, Ammerling B. Ede tahdgy, Bydeskuthy Sándor tényl. szds, • Besse ayői Miklós tfhdgy, Biáth Jenő thdgy. Bodnár János tkdprjőrv., Balogh László thdgy, dr. Belényesi Károly tahdgy, dr. Bozsán Endre tahdgy, Baksay László npf ahdgy, Bálás Iván fdgy, Burger Sándor tfdgy, dr. Bertha Jenő thdgy, Borzay Sándor tkdgy, Biró Lajos tahdgy, Braun József t. eür. hdgy, dr. Bornemisza Béla thdgy, Bakó Sándor npf. hdgy, Biró Lajos tahdgy, Balogh Béla ref. tábori lelkész, Barkóczy István thdgy, Baumgartner János fhdgy, Bajcsuk Mikály thdgy, Brüll Sándor thdgy, Balla (Bornsteia) Ferenc tart. állatorvos, Barna Miklós önk. őrm., Balogh István thdgy, Balla Ferenc npf. hdgy, Burger Samu tart. állatorvos, dr. Birtok L. Sándor thdgy, zeöledi Baksay Zoltán thdgy, Barzó Mihály e. é. önk. főtüzér, Balla János tahdgy, Borbás János thdgy, kiskunhalassy Bendek Ferenc tényl. fhdgy, 4r. Barna (Braun) Jenő tart. fhdgy. orvos, Bőhm Mór hdprj, Bende Antal tart. ahdgy, Benyó Bertalan hdprj. tizedes, Benyó József hdprj. őrm,, Cseh Károly thdgy, felsőcövi Cseresnyes Andor szds, Mindazon tisztek és tisztjelöltek, kik ezen felhívásnak eleget nem tesznek, igazolva nem lesznek. Nyíregyháza, 1920 november 4. Czibur László s. k., tábornok. Dr. Kállay Rudolf Lapzártakor kapjuk a vármegye széles köreiben mélységes gyászt jelentő hírt: Nagykállói id. dr. Kallay Rudolf udvari tanácsos, ny. kórházi igazgató főorvos, Szabolcsvármegye törvényhatóságnak és közigazgatási bizottságának tagja, hatvauhetedik életévében ma délben tizenkét órakor elhunyt. A megboldogult egyik büszke hajtása volt a Kállay család ősi törzsének. Magasba szárnyaló lelke egész erejével élt magasztos hivatásának, az orvosi tudománynak és gyakorlatnak, ahol mélyaéxes humanitását, ragyogó tisztaságú erkölcsi (elfogását a cselekvő szeretet tényeiben érvényesítette. Városának és vármegyéjének sorsát a legutolsó évekig fáradhatatlan kizremuakálásial viselte szivén, s a szeretetnél, mely öt szűkebb hazájához fűzte, csak az a forró veazalom volt nagyobb, melyet hazája és egyháza iránt érzett. A változó időkön át változatlan erejű honszeretet, faji öntudat és bátor keresztény hivatásának vezéri szószólója, minden önzetlen mozgalomnak készseges támogatója volt. Koporsójánál kegyeletes érzéssel és gyászai áll Nyíregyháza város ós Szabolcsvármegye közönségének nagy sokasága Temetése hétfőn, e hó 15-én délelőtt 11 órakor lesz a Dessewffy-tér 15. sz. gyászházból a róm. kath. vallás szertartása szerint Innen viszik utolsó útjára a nagykállói családi sírboltba, nagy őseinek nyugvóhelyére. Az engesgtelő szent mise áldozat a nyíregyházi róm. kath. templomban 16-án, a napkori, orosi, negykátlói kegyúri templomban 17-én de. 9 . órakor lesz. A békeszerződés ratifikációja Elfogadták a földreformjavaslatot — Solta József temetése Szabolcsvármegye felirata — A ratifikációs javaslat e őadó Friedrich István, Windischgrátz Lajos, Dvorcsák Győző, Lingauer Albin,JKutkafalvy Miklós és Czettler Jenő képviselők beszédei Budapest, nov. 11. Saját tudósítónktólA nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A földbirtokreforn javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Az elnök örömmel üdvözli a korszakalkotó re tormj avaslat törvényerőre emelkedését, {amely útjelző állomás Csonka-Magyarország fejlődésében. De egyúttal szomorn sziwei állapítja meg, hogy ezt a fejlődési állomást akkor éri el csak,amikor elveszítjük a békeszerződés által ellenségeinknek ítélt területeket. (Közbekiáltások : Soba 1) Olyanoknak juttat a reform földet CsonkaMagyarország testéből, akik eddig$nem tudtak hozzájutni. Ezután elnök bejelenti, hogy a meggyilkolt Soltra Józsel rendőr temetése hétfőn délelőtt lesz^az államrendőrség Mosonyi-utcai palotájából. A koporsón el fogják heiyezni & nemzetgyűlés koszorúját is a jogrendért hőshalált halt rendőr végtisztességére. A nemzet, gyűlés tagjai felállással fejezik ki az egész ország gyászát. Majd felolvassák Szabolcs és Fejér vármegyék feliratát a ratifikálás elleni tiltakozás tárgyában. Ezután az elnök szünetet rendel. Szünet után a folyosóról beözönlőnek a képviselők. Valamennyiükön fekete rnha van'és a meghatottság tükröződ k vissza arcukról. Huszár Károly képviselő, a külügyi bizottság előadója halotti csendben lép föl az elnöki emelvényre, hogy felolvassa a bizottságnak a békeszerződés beiktatásról készített javaslatát. Sápadtan és reszkető hangon mondja a. következőket : Kegyetlen és szomorú kötelességet kell teljesítenem, amikor a külügyi bizottságnak a békeszerződés becikkelyezéséről szóló javaslatát a tisztelt Nemzetgyűlés elé terjesztem. A nemzetgyűlés a mai napon a trianoni békeszerződés törvéaybeiktatását elhatározza és annak ratifikálásához beleegyezését adja. Afbékeszerződés valótlan alapokra van építve, gigazságtalan és az általános emberi érdekeken is csorbát üt. Yeltaképea nem szerződés, hanem egyoldalú idegen akaratnak ránk erőszakolása. Epe* ezért a nemzetgyűlés csak kényszerfutján járul hozzá. Ez az elhatározás azonban nem lehet kötelező azokra a területekre, amelyek nem képviseltethetik magukat a nemzetgyűlésen. Az ország jelenlegi kényszerhelyzetében nem ajánlhat mást, minthogy a nemzetgyűlés járuljon hozzá a ratifikálásához. Beszédét a következő imádsággal zárja: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, [Hiszek^ egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország^ feltámadásában. Amen! A nemzetgyűlés tagjai az [utolsó szavaknál valamennyien felálltak és felemelték karjaikat mintha esküdnének. Huszár Károly roskadozó léptekkel hagyta el az emelvényt. Ezután Balla Aladár a közjogi bizottság előadója olvasta fel szomorú hangon a bizottság javaslatát, majd Jármy József a közgazdasági bizottság előadója a kényszerhelyzetre való utalással terjeszti a nemzetgyűlés elé bizottsáságáuak javaslatát. Friedrich István az utolsó csepp vérig való élethalál harcot hirdeti az égbekiáltó igazságtalanság ellen. Szerinte a nemzetgyűlés nem is hivatott szerv a ratifikálásra. A szünetelő fő. rendibáz és királyi hatalom nélkül a ratifikáló törvénynek nincs szankciója. A javaslatot nem fogadja el. Windischgrátz Lajos herceg szerint Magyarország ezeréves alkotmányának halálos ítéletét írja most alá a nemzetgyűlés. Szent hite, hogy az ország fel fog támadni. Ezután a mult politikájáról beszél és arról, hogy a kormánynak széles néprétegekre kell támaszkodnia. Az utolsó csép vérig, az utolsó garasig kell küzdeni az integráns Magyarország visszaállításáért, mert enélkül rend és nyugalom nem lesz soha. A javaslatot nem fogadja el. Dvorcsák Győző: Arról van szó, hogy önmagunk adjuk meg magunknak a kegyelemdöfést. A tótság ennél a cselekedetnél nem fog asszisztálni. A magyarság és a tótség történelme azonos, s Rákóczi, Tbőköly, Branyiszkó népe ökölbeszorított kezekkel várja a pillanatot, hogy rásújtson azokra, akik magyar testvéreitől elszakították. Mint a tótság meghatalmazottja, nem fogadjs el a javaslatot. A beszéd után a folyosón könnyes szemekkel fogadta az üdvözléseket^ Lingauer Albin a nyugatmagyarországi aémetek, vendek és horvátok nevében tiltakozik a javaslat ellen és azt nem fogadja el. Kutkafalvy Miklós: A rutén nép kongresszuson döntött hovatartozandósága felől és azt kívánja, hagyják meg őt Magyarország impériuma alatt és erre vonatkozólag* népszavazást kért. Tiltakozik a rutének nevében a Magyarországtól való erőszakos elszakítás ellen és a javaslatot nem fogadja el. Czettler Jenő szerint a békeszerződés ratifikálása a ránk kényszeritett önvédelmi háborn befejezése. Teleki Pál miniszterelnök tiltakozik az ellen, hogy különbséget tegyenek a ratifikálás kérdésében kormányt támogató és nem támogató pártok között. Azt hiszi nincs senki a nemzetgyűlésben, aki a törvényjavaslatot őszintén ajánlaná'elfogadásra. A ratifikálásért elsősorban ő viseli a felelőséget. Mindazonáltal a kényszerhelyzet elől kitérni nem lehetett. A miniszterelnök beszéde lapzártakor még tart. Skrm 2 It«pok«