Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-12 / 259. szám

*«v®«l»«r 12 flfölMgyh&za, aovaasber 9. Jíemzetem hallod f Mikkor az éjjel himes palástja Sötéten borul a székely földre, A hegyen kiáltás nyargal jégig, Vád sikoltás lövel az égig, Azután belevész az esti ködbe. Az oláh patrul torpanva megáll: Ki ordit igy a tűiébeP Mintha harci zaj kelne az éjbe, Amely ott iönn az égbolton jár. „Domnyezó ez talán a Draku ? ' Iledten vet magára keresztet, Nyul szive babonásan reszket. Bús Erdély lelke sirt tel zúgva S a Tiszántúlra által kiáltott : Meddig tart még rajtunk az átok? Meddig pihen még régi szablyátok? Már köszörülik nálunk a kaszát, Fölássa a nép elrejtett kardját. Alusztok magyarok odaát ? Nemzetem hallod? Bús Erdély kiált! Keztyüsnó Balog Margit. a szabad festő és rajziskola Nyíregyházán Rég óhajtott eszme valósult meg váro­sunkban a szabad festő és rajziskola megalaku­lásával Cslja ezen iskolának a szép és ne­mes dolog fejlesztése, hogy a tanulók lelkében felköltse a szép éa nemes szeretetét, továbbá, hogy az olyanoknak, kik hajlamot és tehetsé­get éreznek magukban a festészet iránt, fej­lessze azt bennők. Aki a festészettel akar, mint dilettáns is foglalkozik, soha sem elég­szik meg munkájával, mindig szebbet, jobbat akar alkotni, csakhogy sokszor hiányát érzi a szakszerű vezetésnek éa ilyenkor elkedvetlene­dik, unottan dobja el as ecsetet, pedig hs szak­szerű vezetésben volna része, tudna talán al­kotni is. Mert bizony az az oktatás, amibe az iskolai keretek között van részünk, kevés ahoz, hogy nagyobb dolgokat produkálhassunk. Az iskola az alapot adja meg, megtanit bennünket a minták lemásolására, meg egy kevés oktatást nyújt nektnk az összeállítót minták (ciendéíet) razjolására, de nagyobb dolgokat ilyen tudás­sal semmi esetre sem produkálhatunk. Ismét­lem, az iskola alapot ad, felkölti bennünk az ambíciót, megszeretteti velünk a festészetet, de tovább nem megy. A többi aztán a mi dolgunk keresni a módot, hogy az úgynevezett alaptu­dásunkat tovább fejlesszük. Ezt a célt szol­gálja tehát ez a szabad rajz és festő iskola az ő első célja mellett megadni a további utasí­tást, szakszerű vezetést adni, a tovább haladni akaróknak. Szalay Pál festőművész, rajzlanár kezdeményezésére alakult e* az iskola s mi szívesen pártoljuk ezt az iskolát azzal, hogy belépésre buzdítjuk azokat, kik alaptudásukat tovább akarjék fejleszteni. Do n?m csak ezek­nek szól a felhívás, hanem azoknak is, akik meg akarják tanulni ezt az igazán szép és ne­mes és a mellett szórakoztató művészetet. Iratkozzanak be minél többen ebbe az újonnan alakult festő és rajz iskolába, hogy ott majd együttesen, egyesült erővel tudjanak dolgozni és később alkotni is. Beiratkozni lehet minden kedden és szoml baton 2—5-ig a polgári fiúiskolában Szalay Pál festőművész, rajztanárnál, ahol a jelentke­zőknek a további utasítást is ö adja meg. Tan­díj havonként 60 korona. R-s. A finom főző és kenyérliszt mennyisége A kiutalások; szabályozása A közélelmezési miniszter értesítette az Áruforgalmi részvénytársaságot, hogy a liszt kiutalások diszpozícióinak megtételénél az egyes lisztfajtákból a következő arányban tör­ténik a kiutalás. A főzőliszt a kiutalásra ke­rülő lisztmsnByiség legfeljebb huszonői száza­lékát teheti ki. A finom ;tósstalisst'öt százalék a főzőliszt huszonöt pzázalnkban, mi§? a többi lisztmennyiség kiutalását ' kaityérliaztben kell eszközölni. 100 dolláros bankjegy cgg Amerikából küldött swetterbe bevarrva Monkftcs, nov 11. Alkalmi tudósítóktól. Munkácsot swetter városnak is lehetne ne­vezni, mert úgyszólván az egész városban min­denkin swetter van. A pénzügyigazgatóság min­den tisztviselőjén, a rendőrségen stb., minden­kin, kezdve a legalacsonyabb rangún, fel a legmagasabb úrig, mindenki swettert hord. Az amerikai segélyakció a múltkor elkövetett bak­lövéséért (Kossey-osztás) — ugy látszik — av­val akarja a várost megnyugtatni, hogy min­denkinek aweítert ad. A munkácsi Sugár-utcán a grófi magtárban van az osztások központja. Hetekkel ezelőtt indult meg az amerikai ruha­osstás és azóta majdnem éjjel-nappal állnak s várnak, a várják legtöbbször a ruhát. Szombaton korán reggel kezdődött az osztás. Mintegy 50—60 szegény asszony áldo­gált a magas létralépcső előtt. Az osztás meg­kezdődött. a swetterek vándoroltak egyenkint a raktárból a szegény asszonyok kezébe. Mihelyt megkapták, mindjárt fel is próbálták s bírál­gatták, milyen minőség s hogy áll, jó erősen A színtársulat és a városi mozgó Betbien-Bruckner társulata Nyíregyházán A városi szakosztályok tegnap délután foglalkoztak a városi szinház kérdésével, mely Bethlen-Bruckner színtársulatának megjelenése­kor aktuálissá lett. A város természetesen készséges őrömmel fogadta a téli szini szezont ígérő igazgató társulatát. A társulat befogadása és a városi színházban működő mozgó szinház ideiglenes kiküszöbölése azonban azokkal a nehézségekkel jár, amelyet tötbféle szerződés okoz a városnak. Három ilyen szerződés is van, igy a Jakabovns Adolffal, a ssini kerület választmányával ós Kiss Árpáddal kötött szer­ződések. A két utóbbi tárgytalan, mert a kul­tuszminiszter művészeti 'államtitkára engedélyt, sőt utasítást ad a Bethlen-Bruckner társulat téli szezonnyitására Nagyobb fejtörést okoz a városnak a Jakabovits féle szerződés, mely a városi színházat a mozgó színház számára fog­lalja le. Minthogy azonban a színtársulat helye természetesen s színházban van s a mozié nem okvetlenül ott s Jakabevits is hajlandó a szerződéstől eltekinteni, ha mosielöadásukra a Korona nagytermét kapja meg, a szakosztályok azt a döntést javasolják a városi képviselő­testületnek, hogy utasítsa Jákob oviisot a Ko­rona bérlőjével való tárgyatásra. A kérdés békés megoldását nehezíti azonban az a körül­mény is, hogy a szini direktor a mozinak a Koronában való elhelyezkedése etlen is óvást emel A társulat egyébként nagyban készülődik a szezon csütörtöki megnyitására, melyet min­denképpen komoly sikerűnek tervez. A szín társulat hölgy és férfi tagjai pedig egyelőre súlyos lakásgonddal sétálják be Nyíregyháza kanyargós utcáit s panaszkodnak a város drágaságára, ami Pápa alán kellemetlenül lepte meg Thália papjait. — Haláleset Részvéttel adunk hirt arról a gyászesetről, amely a Klár- családot sújtotta, Klár László tartalékos huszírhadnagy huszonhat éves korában Budapesten a Bálint-Szanatórium­ban f. hó 9-én elhunyt. — Helyreigazítás. Az öngyilkos Czirják János, akiről tegnapi számunkban megemlékez­tünk, illetékes helyről nyert információnk sze­rint nem volt ezidőszerisit Korbán Ferenc te­metkezési vállalatának alkalmazottja, mert a vállalattól már egy és fél évvel ezelőtt ki­lépett. — Ellenforradalom Csehország [német vidékein. Prágából jelentik: A cseh politikai hatóságok 20 gyanúsnak talált idegent utasítot­tak Starnbergből. Valamennyien osztrák állam­polgárok, kik propagandát űztek Délmorva­ország német vidékeinek Csehországtól való el­szakadása érdekében. A délmorvaországi né­met forradalomnak okt. 28 án? kellett volna ki­törni, de a terveket elárulták. Az elnyomott németség cazafias mozgalma Csehország egyéb részein is nspról napra ierjsd, a déli német lakta vidéken egyre szélesebb körben tarjed a l&koaság forradalmi haagul&ta. Neustadlban a lakosság elpusztította a cseh iskolákat. végigtapogatva egymást. Egyszer esak az egyik érzi, hogy tapintása alatt valami ropoj a svat* terbe bevarrva. Érzi, hogy papír. Kibontják s egy színes, idegen nyelvű felírása papír jön M a swetter felhajtásából. Mutogatják egymásnak, kérdik, hogy mi lehet az; egy nagy 100-as van rajta. Végre egy amerikát járt kisüti, hogy az bizony egy százdolláros! Lármázott, kiabált mindenki, mindenki a nagy szerencséről be' szélt és mindenki . . . bontogatni kezdte a swetterjét, hátha abban is van egy ezázdollá­ros' vagy legalább is egy dolláros! Százszor i* végigtapogattak egy-egy swettert, de már s^nki sem talált ... A ro3sz nyelvek azt is mond­ják, hogy a szétosztók maguk is végigmotoztak minden swettert, mielőtt kiosztották volna. Valami gazdag amerikai dáma — taláa heceből — varrta bele a swetterbe a 100 dol­láros bankjegyet, » nem is gondolta milyen jót tett egy szegény s véletlenül magyar asszonnyal. 1 Azóta még nagyobb a swetter láz az i egész városban. A debreceni téglagyári rob­banás áldozatának temetése Debreczec, november 11. A téglagyári robbanás áldozatát, Klein Hermann közvitézt tegnap temették el a katonai kórház halottas kamrájából katonai pompa mel­lett. Délután 3 óra tájban kezdett gyülekezni a szerescaétlenül járt katona rokonsága és a közönség a kórház ravatalozó házának udva­rán. Megjelentek a gyászoló szü!ők,ÍKlein Her­mann ifjú felesége és köt bajtársa is, akik a robbanás alkalmával könnyebb sebst kaptak. A ravatal m llett félszázadnyi katonaság állott sorfalat. A rCvid szertartás végeztével a holttestet gyászkocsira tetté « éa a katonai zenekar gyász­indulója mellett kísérte a gyászoló C3alád és egy félszázad katbnaság az izraelita temetőbe, ahol a gyászének után örök nyugalomra helyez­ték a tragikus módon elhunyt katonát. Sírjára százada nevében helyeztek kossorut. — Elhunyt orvos. De Lefkovits Evn$ a kiváló szakképzettségű általánosan kedveit kórházi orvos ma délelőtt gyógykezelés közbsn szerzett inf;Ciálá3 követksztében elhunyt. A hivatás hősi halottjának koporsójánál meg­illetődve, tisztelő gyászszal s a hozzátartozók iránt mély részvéttel állunk­' — Egy szegedi mérnök találmánya. A Szegedi Uj Nemzedék irja: Buócz Karoly vá­rosi mérnök jelentős taÍÉImánnyal járult a téli fűtés nehéz kérdésének megoldásához. A talál­mány & höérték praktikusabb kihasználásán alapszik, s jelentősége abban áll, hogy a készü­lék alkalmazása kb. 50 százalék fűtőanyagot takarít meg a háztartásnak. A készülék egy 65 cm. magas henger, amelynek belsejében esö­veken át közeledik a szoba levegője. A hen­ger a kályha csövébe van belekapcsolva ;s igy a füst, mely a kályhából rövid utoa jut a ké­ménybe, a heügerbsn alkalmazott csöveken nagyobb területet melegit meg, mint a készü­lék alkalmazása nélkül. A szerkezet előnye különösen a cserép'xályháknál érezhető, ahol a csőbe szerelt henger, mint egy második kályha, azonnal érezteti melegét, bolott a cserépkály­hák átmelegedése tudvalevőleg igen hossza időt vesz igénybe. A praktikus kályha pótló gyári előállítása megindult és Szeged város tanácsa a közhivatalok és intézeték fűtéséhez valószínűleg be fog szerezni kellő számú ilyen készüléket. » — A szerb .kultura 1'. Pasics volt szerb miniszterelnököt Újvidék városa díszpolgárává választotta. A beiktatásn il általános feltűnést keltett a gyönyörű kivitelű díszpolgári oklevél, amely disznóbőrbe vésve a város címerét ós a látképét ábrázolja. Az okmány története a kö­vetkező: Újvidék városa évekkel ezelőtt dísz­polgárává választotta Kossuth Ferencet és egy szabadkai iparművésszel díszpolgári oklevelet feszíttetett Az oklevél Újvidéken maradt ói most ebbe helyezték Pasics díszpolgárrá nyil­vánításáról szóló kéziratot. — A rendőrségen átvehatő lopott tár­gyak Tia drb. fehér vászon lepedő, hat d?b. különféle abrosz, tirjnhái törülköző, öt drb. lábravaló, két női- egy férfiing, egy szines asztal ágyterítő tekinthető m -?g a m. kir. államrendőrség dötektiv osztályánál. A tárgyak mind lopott ho mik, s igazolt tulajdonosaik át­vehetik.

Next

/
Thumbnails
Contents