Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-11-07 / 255. szám

I tó f r ? r ! november 7 Nyiregyháza, november 6. Tisza István geszti sírjánál áldozott a napokban a vérző szívű magyarság őszinte szavú kegyelete. És innen a nagy mártír holtteteme mellől a gyászoló emlékezés tolmácsa, Kürthy Lajos báró a nagy tragédiát idézve a jelen sivárságára fájó szavakkal mutatott rá. A szavak, mikéntha a nagy geszti halott siri intelmei volnának, figyelmeztetnek, intenek, intenek önmagunkra ismerésre: multak a napok és multak az évek. A hazugságok és árulók szégyenletes uralma után, a kommunizmus léktelen és embertelen orgiáit, utóbb pedig az idegen megszállás szégyenét kellett elviselnie az országnak. A nemzet tűrt, szenvedett és vergődött; de régi energiáját nem tudta visszanyerni. S mikor végre mind e törtelem elvonult telettünk s megjött a leiszabadulás és vele a jobb jövő reménye, a kibontakozás lehetősége, a félrevezetett, erkölcseiben megromlott és agyongyötört nemzet még mindig nem tudta megtalálni önmagát s nem volt elég ereje és egyensúlya ahhoz, hogy bátran és határozottan a nemesebb életteltogás zsilipjén a jend és munka egyenes útjára lépjen, hanem ahelyet a túlzások, a szertelenségek és a pártharcok útvesztőjében tévelyeg ma is. — Hitem és meggyőződésem, hogy százszoros értelemben élet kérdése az országnak, hogy mihamarabb rátérjen a kibontakozás ösvényére s meggyőződésem az is, hogy ez az ösvény itt ezen a sírbolton vezet keresztül." A ködben, mely elhomályosítja a magyarság szemét, már fel-felvillan egy-egy igaz szó lámpása. És a töviskoszorus szivekben sarjad a remény: hátha kél a nap. Szabolcsiak küldöttsége a kormányzó előtt Nyíregyháza, november 6. A Nyirvidók tudósítójától. Szabolcsvármegye törvényhatóságának képviselői közül a mu't hót szombatján a vármepházán egybegyűlt értekezlet tuitározatának igfelelően többen küldöttség utján keresik fel kormányzót, a miniszterelnököt ós a belügy minisztert, hogy a vármegyei törvényhatóságok újjáalakítására vonatkozó törvényjavaslat tár gyában kifejtsék álláspontjukat. A kormányzó kabinetirodája utján tudatta a vármegye főispánjával, hogy a küldöttséget szombaton dél ben tizenkét órakor fogadja. Táviratban tudatta » miniszterelnök, hogy szombaton délelőtt tiz órakor fogadja a szabolcsvármegyeiek ?t, mig a belügyminiszter előtt tizenegy órakor jelennek meg. A küldöttség pénteken reggel ült vonatra s a következők vesznek részt benne : Mezőssy Béla dr. volt földmivelésügyi miniszter, dr. Ujfalussy Dezső, Kürthy Ferenc dombrádi főjegyző, aki a szabolcsi jegyzőket képviseli, ifj. Görötnbey Péter. Veres Ferenc, Németh János, László Albert, Szilágyi Menyhért, dr. Prok Gyula. Amerikai memorandum a magfar béke ellen „A trianoni békeszerződés lehetetlen és igazságtalan" — A vasárnapi munkaszünet a húsiparra is kiterjed. A kereskedelemügyi miniszter a husaemüeknek vasárnapokon és Szent István napjának délelőtt 10 ójáig való árusítását megengedő rendeletét a munkaadó és munkaválíaió érdakeltség részéről előterjesztett kérelem folytán hatályon kívül hulyezte és igy a vasárnapi munkaszünetet a húsiparra is visszaállította. — Gályái-verés a Sóstó erdőben. A város hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken a Sóstói erdőben galyat árvereztet. A galyárverés ezekben a napokon délelőtt 9 órakor kezdődik. Fizetés készpénzzel Singer Berthold, a chicagói egyetem rektora, több állam chicagói diplomáciai képviselője, a nemzetközi jog hires tudósa, az Amerikába elszármazott magyar, aki mai fényes pozíciójában sem feledkezett meg árva hazájáról, 1020 augusztus 5 én memorandumot intézett a washingtoni külügyminiszterhez és megrázó szavakkal, megdönthetetlen érvekkel mutatott rá a magyar békeszerződés igaz ssgtalanságaira. Ez a memorandum természetesen — hiszen a béke ratifikálásaiéi csak napok választanak el — elkésett attól, hogy diplomáciai eredménye legyen. De fontos és jelentős cselekedet volt, mert szerzőjének neve és súlya, érveinek igazsága és szavainak lendülete érezhető hatással volt az araerikai közvéleményre. . Nem mulaszthajuk el, hogy mai szűkös kereteink között — sajnos, csak' folytatásos részletekben — e nagyszerű munkát meg ne ismertessük. Mai számunkban a memorandum bevezető részét közöljük az alábbi fordításban : A magyar békeszerződés Bevezetésül e memorandumhoz, amelyet lelkiismeretem parancsszavára készítettem, hangsúlyoznom kell, hogy nem abban a tisztségemben fordulok Önhöz, amelyet Spanyolország, Nicaragua, Costa Gica és Salvador kormányai adományoztak nekem. Szerencsés vagyok, hogy ezeket az államokat mint koncul, illetve főkonzul képviselem Chicagóban és ugyanitt kollegáim bizalma a „Pan-American Consular Association" elnöki állásával tisztelt meg. Hadd mellőzem azonban ezúttal e hivatali méltóságot és hadd kérjem Önt is, hogy hallgassa meg védőiratomat nemcsak mint államférfiú és mint olyan képviselője államunknak, akinek feladata, hogy a nemzetközi problémákat minden tekintetben óvatosan és*diplomatikusan mérlegelje ; hadd beszéljek itt mint egy amerikai — "amerikai polgártársához, hadd védelmezzek meg egy népet, amely — anélkül hogy köze lenne ahhoz, amit előzőkormánya tett — ma egy büntetés súlya alatt szenved, msly súlyosabban és keményebben nehezedik rá, mint azok a csapások, amelyekkel a Biblia istentagadó népei sújtattak. Hadai beszéljek a magyar népről. A borzalmak öt esztendeje,'amely alatt Európa egét'a rombolás tűzvésze borította el, elhomályosította látásunkat és jóllehet két éve már, hogy bűneik a feledésbe száműzték az ellenséges uralkodókat — még ma sem akarja látni szemünk az uj világosságot, amelynek békés fényéhez pedig egykoron hozzászoktunk Egy olyan katasztrófát, amely öt rettenetes esztendő jármában tartotta a világot, egy kettőre nem fejezhet be pár ember — függetlenül attól, hogy jól választották-e meg őket, — akik mint népeik megbízottai igyekeznek a régi világot visszaállítani, igazságot és büntetést osztani, bástyát emelni az ilyen szörnyűségek visszatérése ellen Ez a célja — igy szeretné hinni Ön is velem együtt — azoknak a szerződéseknek, amelyeket kormányunk a velünk szövetséges államok kormányaival együtt kötött a legyőzött államok kormá nyaival. ,,Igazság és Büntetés." Igazság, amely uj irányelvek szerint átformálja a világot, megszünteti azt a berendezkedést, amelyet középkori gondolkodású modern uralkodók cézári ambíciója kényszeritett a lebilincselt Európára. Büntetés, amely figyelmeztesse az uj államokat, hogy minden kísérletet a terjeszkedésre háborúval ver le nem egy másik nép haragja, hanem egy egész világ haragja. De, Istenemre, Magyarország osztály- í része nem volt az igazság, csak a bünte- I tés, büntetés a végsőkig, kivégzés. I A történelemnek erről a részéről, amelyet most készítünk, fogok Önhöz szólani ebben a nyilatkozatban. Miért épen Magyarország népét jelölték ki arra, hogy feláldozzák, hogy megfosszák attól a reménytől ia, amelyet minden már legyőzött nemzetnek fentartottak ? Olyan tényezője volt Magyarország a civilizáció lángbaboritásának, hogy részekre kellett szaki • tani, amelyeken más legyőzött népek folytatják életüket. Olyan csekély, olyan jelentéktelen része volt Magyarországnak a világtörténelemben, hogy nem is igényelleti a jogot hozzá, hogy politikai tényező marad lásson ? A világot újjáépítő munkának ezen a szögén a hasonló kérdések százai függnek és nincs egyetlen felelet sem, amely igazolhatná ennek- a nemzetnek a feldarabolását. Igen, ha a mi kardunk lenne a suly az igazság mérlegén, ha Brennusként mi is a „Vae victis !" barbár jelszava által vezettetnénk magunkat, — akkor, de csakis akkor, el kellene hallgatni a kérd«zóknek. De mi nem azért fSptünk be a háborúba, hogy megsemmisítsünk; mi azért avatkoztunk be, hogy megállítsuk a rombolást. Csak Magyarország' esetében kölcBŐnöz tűk oda kezünket egy nemzet elpusztításához és segítettünk egy nép meg fojtásában, amelynek sorsa, történelme egyetlen korszakában sem volt irigylésre méltó, s amely Európa népének legjobbjaival együtt fontos szerepet játszott a mi saját hazánk felvirágoztatásában. Hadd appelláljak Önhöz egyedül ebből az okból, de a humanitás elve alapján is, mint amerikai polgár, a Magyarországgal kötött szerződés azon intézkedéseinek ujabb megfontolása érdekében, amelyeknek végzetes bizonyossággal Magyarország teljes megsemmisüléséhez kell vezetniök ! Igyekszem, hogy e memorandumom a lehetőségig rövid legyen. Tudom, hogy a könyörgő, aki hallgatója türelmét túlságosan igénybeveszi, ^hiába érvel. De szükségesnek látom, hogy e kérdést különböző szempontokból megtárgyaljam és különösen, hogy mások írásaira és kijelentéseire hivatkozzam inkább, mint ;a saját véleményemre, még ha ez többet is jelentene, mint azoknak a szerzőknek a megerősítését, akiket idézek. Hogy helye's munkát végezzek, legjobbnak gondoltam, ha e védőiratot négy összefüggő részre osztom. Az elsőben röviden visszapillantok annak az országnak a történelmi fejlődésére, amely egészen mostanig Magyarország volt, hogy bebizonyítsam, hogy azok a területek, amelyeket most leszakítottak róla, részei voltak évszázadok óta. A másodikban beszámolok arról a szerepről, amelyet Magyarország játszott e háború élőid izésé ben és a háború alatt is, ebből folyólag természetesen hivatkozni fogok tárgyalásomban azoknak az országoknak a részességére, amelyek most Magyarország legnagyobb részét bekebelezték. A harmadikban idézni fogom Önnek egyeneslelkü férfiak kijelentéseit, akik hangoztatják aggodalmukat Magyarország gazdasági megfojtása miatt, akik képtelennek tartják ez országot, hogy meghosszabbithassa életét, mely a biztos éhenpusztulással egyenlő. TÉs végül mint a nemzetközi jog tanára, hadd mutassak rá, hogy annak az elvnek a szempontjából, amelynek alapján Amerika köztársaságai a nemzetek jogát elbírálják, ezt a szerződést a mag* igazi képében lehetetlennek, sőt igazságtalannak kell tartani. — Követendő példa. A Cipészmesterek Szövetkezete f. év okt. hó 31 ón tartott iparhatósági ülésén szegénysorsu gyermekek részére 10 pár cipőt ajánlott fel akként, hogy micden felekezetnél 2—2 pár cipő kerül kiosztásra. Az anyagot a szövetkezet adja, a cipők elkészi é sét az igazgatósági tagol* vállalták díjmentesen magukra —• Bethlen Brucknerék színtársulata teljes felszerelésével érkezett meg A zenekar hétfőn este jön s a nagyszabísu bemutató előadás kedden e3te les', E mord Boítaad gyö nijönyörü Sasíiókjával, amelyben a kiválóan felszerelt társulat egész pompajáb n mutatkozik be Nyíregyháza publikumának. — Eljegyzés. Fedor Júlia Nyiregyháza ós Makkár László Nyírtass jegyesek. — Magyarország birtokai. A földbirtok reform előadói javaslata szerint NagymagysrországoQ mintegy 1,280.000 törpebirtokos 1,240.000 hektár területen gazdálkodott, mig 3468 nagybirtokos az egész mezőgazdasági területek majdnem egyharmad részét fogtaita el. Csonkamagyarországon 870 nagybirtokos 1 mil( lió 600 ezer hektár terület felatt rendelkezik, ; a megmaradt 428000 törpebi; tokosnak még f egyharmad része sem jut a szántóföldekből, mint amancyi van a nagybirtokosoknak. A gépkocsik es motorkerekpárok kötelező bejelentésének határidejét, valamint azoknak uj 'orgaloai eogedéilyel és rendszámmal való ellátásának tárgyában kiadott rendeletében megállapított határidőt nov. 1 tői jan. 1- ig hosszabbította meg.