Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)
1920-10-05 / 227. szám
jtöÖOTDÉK 13S8, október 5 Kiss Roland és Kazimir Károly ellen mint tettestársak ellen egy rendbeli zsarolás büntette (3 havi fizetős felvétele) cimén. Kiss Roland és Schmied Mihály vádlottak mint felbujtói bűnrészesek ellen egy rendbeli zsarolás büntette (Kuharek Írógépének lefoglalása) cimén. Kazimir Károly és Schmied Mibály vádlottek mint tettestársak ellen égy rendbeli magánosok elleni erőszak büntette (a Buza téri gazdagyülés szétverése) cimén. Kiss Roland ellen egy rendbeli hatóság elleni erőszak büntette (Győry Kálmán letartóztatása) cimén. Ugyanezen vádlott ellen egy rendbeli zsarolás büntette (Fetács Ödön féle kiutalás) cimén. Ugyanezen vádlott ellen 3 rendbeli személyes szabadság megsértésének vétsége (dr. Mikecz László, Győry Kálmán, Antal József fogvatartása) cimén. Kazimir Károly és Schmied Mihály vádJo'.tak ellen egy rendbeli magánosok ellen erőszak büntette (Károlyi pártgyülés szétverése) cimén. Kiss Róland vádlott ellen 5 rendbeli izgatás büntette (Buza-téren, vármegyeház erkélyén, munkástanácsban, Fényeslitkén elmondott beszédek) cimén. Kazimir Károly vádlott ellen 5 rendbeli izgatás büntette (a munkástanácsban, Buzatéren, Zöldség-téren, vörös katonák temetésén elmondott beszéd ós egy a „Nyirvidék'-ben megjelent cikk) cimén. Beregi Sándor, Schmied Mihály ős Fazekas János ellen egy rendbeli orgazdaság büntette (direktori fizetős felvétele) cimén. Schmied Mihály ellen egy rendbeli izgatás büntette (Károlyi pártgyülésen mondott beszéd) cimén. Dr. Fekete Sándor vádlott ellen változatlanul fenntartotta. Petáca Ödön vádlott ellen egy rendbeli zsarolás büntette (6000 K kölcsön felvétele) cimén. Killer Rezső vádlott ellen 2 rendbeli zsarolás büntette (Kereskedők és Gazdák Köre helyiségőnek és vagyonának, továbbá Vrabecz Andor ékszereinek lefoglalása) cimén. Beregi Dezső ős Markovics Jenő vádlottak ellen mint bünsegédi bűnrészesek ellen egy rendbeli zsarolás büntette (az ékszerkészletek Budapestre való szállítása) eimén Sztempák Mária és Markovics Jenő vád1 lottak mint tettestársak ellen egy rendbeli sikkasztás büntette (kiutalások a népjóléti alapból) cimén. Sztempák Mária vádlott ellen egy rendbeli izgatás büntette (takamazi beszéd) cimén. Berecz Antal vádlott ellen egy rendbeli hatóság elleni erőszak (fegyverek kiosztásának megakadályozása) cimén. Ugyanezen vádlott ellen 12 rendbeli személyes szabadság megsértésének vétsége (Mikecz István és 11 társának letartóztatása) cimén. Lyachovits Sándor, Bökönyi Imre, Kovács Ferenc, Nyeste János vádlottak mint tettestársak ellen 2 rendbeli zsarolás büntette (2,426,739 K 5 fillérnek az állampénztárból való kiutalása, 4 millió korona értékű dohánynak elszállítása) cimén. Ugyanezen vádlottak ellen 2 rendbeli orgazdaság büntette (fizetésük felvétele s a fegyverek elszállítása) cimén. Ugyanezen vádlottak ellen 1 rendbeli hatóság elleni erőszak büntette (Mikecz István elmozdítása) és 12 rendbeli személyes szabadség megsértésének vétsége (Mikecz István és társainak letartóztatása) cimén. Ezenkívül Lyachovits Sándor, Bökönyi Imre és Nyeste János vádlottak ellen egy rendbeli orgazdaság büntette (menekülési segélyük felvétele) cimén Lyachovits Sándor vádlott ellen egy rendbeli hatósági tag elleni erőszak büntette (Lakner Ödön elmozdítása) és 5 rendbeli zsarolás büntette (az autók elrekvirálása) cimén. Nyeste János vádlott ellen egy rendbeli lázadás büntette (ő volt parancsnoka a munkásőrségnek) cimén. A bíróság csütörtökön folytatja a tárgyalást, amikor a vádlottakat ismét kihallgatják a módosított vádakra. A perbeszédekre igy csak körülbelül egy hét múlva kerül a sor. A kisdkalmasottak a&gygyülés® A szabolcsvármegyei közalkalmazottak a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségében "Szabolcsvármagye közalkalmazottai az egész országban az elsők voltak az országos szervezkedes megindításában, Dr. Nagy Jőzsef tanitóképző-intézeti tanár, majd Dr. Zelenka Lajos kúriai biró elnöklete alatt Zoltán Gáspár, Klekner Károly, Rimaszombathy Géza kezdeméményezésére már tavaly megalakult a Szabolcsvármegyei Közalkalmazottak Szövetsége, mely egy országos szervezkedés megindítását tűzte ki céljául s erős ellentállással fogadta a forradalmi levegőjű, szociáldemokrata központ terrorisztikus beolvasztó kísérletét, mert a napi politikától távol kivánt maradni. A Szövetkezetet a diktatúra éppea józan magatartása miatt, feloszlatta, az oláh megszállás alatt azonban újra hathatósan működni kezd s a Tiszántúl felszabadulása után siet alapszabályának jóváhagyását kérni a belügyminisztertől. A jóváhagyás nem történt meg, mert közben Budapesten megindult az a központi organizálás, mely végre, éppen a szabolcsiak régi intenciójához hiven, a napi politika kikapcsolásával egységes, hatalmas táborba tömöríti az ország közalkalmazottak, Az uj alakulás neve: Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége, amelyuek csoportjai és szakkörei alakulnak s amelyet a szakköri csoport, törvényhatósági és központi választmányok igazgatnák. A közalmazottak vasárnap délelőtt tizenegy órakor a vármegyeháza nagytermében Rimaszomba'.hy Géza elnökletével nagygyűlést tartottak, mely kimondotta a várnagyéi szövetkezet feloszlását és a vármegyei közalkalmazottaknak a Közalkalmazottak Nemseti Szövetségéhez való csatlakozását. A nevezetes gyűlés emeikedett hangulatban folyt le ős legkiemelkedőbb ténye Dr. Erdős Bélának a Kansz ügyvezető tikárának nagyszabású beszéde volt, mely kiváló szociológiai ős históriai megvilágításban, hatásos szónoki erővel tárta fel a magyar közalkalmazottak társadalmi karakterisztikumát ós meggyőző erővel, hazafi lelkesedést keltve méltatta a közalkalmazottak összefogásában rejlő hatalmas erőt, mely az alkotmányos állam pillérjéül a közalkalmazottak szoeialis küzdelmének hatalmas fegyveréfii egyaránt alkalmas. Miután részletes és bizalmat ébresztő képben vázolta, Kansz eddigi eredményeit és nagyszabású terceit, a nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel mondotta ki a Kanszhaz való csatlakozását. A kérdéshez érdekes történeti visszapillántással, a vármegyei szövetség elnöke, Dr. Zelenka Lajos kúriai biró szólt hozzá, megvilágítva a szövetkezet idáig magtett útját, melyet a központ küldötte, Dr. Erdős Béla is meleg elismeréssel méltatott. Ezután megválasztották a szakcsoportok szervező bizottságát. A központi küldötteknek, Dr. Erdős Béla titkárnak és Weisz Konrádnak Zoltán Gáspár indítványára lelkes köszönetet mondtak ós elhatározták, hogy táviratban üdvözlik Horthy Miklós öfőméltóságát továbbá a Kansz vezetőségét. Ezzel a nagyjelentőségű gyűlés végétért, meghozván a régóhajtott egységet, mely, mint Dr. Erdős mondotta, nem politizál, de puszta létével állampolitikai jelentőségű. Felboncolták az agyonvert kerülőt Valamennyi bordája össze volt törve Nyíregyháza, okt. 4. (Saját tudósítójától.) Szombaton délután boncolták föl Vágő Albertet, a Oyurján János által agyonvert sánta kerülőt az alvégi temető halottas kamrájában. A boncolásnál jelen voltak; Zoltán Béla vizsgálóbiróhelyettes, Dr. Kontby Gyula törvényszéki orvos ős Dr. Demjén József városi orvos. A borzalmasan összevert hullának egész háta egyetlen fekete vőraláfutás, ami arra mutat, hogy a szerencsétlen kerülőnek rengeteg ütést kellett elszenvednie- A boncolásnál kiderült, hogy az ütések következtében Vágó Albert valamennyi oldalbordája összetörött. A vadállatias kegyetlenséggel összevert kerülő holttestét a hatóság fogja eltemettetni, mert a szerencsétlennek hozzátartozóit nincs. Halálos végti ugrás Elgázolta a kisvonat Nyíregyháza, okt. 4. (Saját tudósítónktól.) Szombaton este fél kilenc óra tájban a vasúti állomás előtt egy 35 őv körüli munkáskülsejü férfi akart felugrani a Dombrád felé induló mozgó vonatra. Az ugrás azonban nem sikerült, a férfi egy szempilantás alatt a kerekek alá került, amelyek mellkasát összezúzták, jobb lábát pedig tőből levágták, dacára annak, hogy a körülállók kiabálására a vonatvezető a vonatot azonnal megállította. A mentőket rögtön értesítették telefonon, azok pár perc alatt meg is jelentek, s az Erzsébet közkórházba szállították a szerencsétlenül járt munkást, aki azonban még útközben meghalt. I A rendőri nyomozás megindult, hogy a baleset körülményeit megállapítsa, de az elhalt munkás személyazonosságát még nem sikerfiit megállapítani, mert zsebeiben semmiféle iratot nem találtak. A nyomozás. Ma reggelre sikerült a rendőrségnek kiderítenie, hogy az elgázolt ember Józsa Gyula Kállai-utca 38 sz. alatti lakos, aki feleségőt és két gyermeket hagyott itt. A „városi téglagyárban dolgozott, mint munkás. A törvényszéki boncolást ma délután ejtik meg s utána a vizsgálóbíró megadja az engedélyt a baleset áldozatának eltemetésére— A vadonlakó. A vagonlakók nyomán a lakó-típus uj válfajjal szaporodott: a vadonlakóval. Az eszme Boro3 Imréé, akit alaposan bepálinkázva talált meg Balázs András temetőőr az egyik kazalban. A testén fityegő foszlányok, a ruha néven ismert felhámbőr csökevény maradványai. Miután ilyen állapotban hűvösre kerülni meglehetősen káro3 az egészségre, a rendőrség megfelelő módon fog gondoskodni arról, hogy Boros Imre ne pálinkázhasson be s bogy testére emberhez méltó öltözet kerüljön. — Halálozás. Özv. Tőrök Ferencnő, Orsovszky Gyulánő nevelőanyja, kilencvenhatodik évében meghalt Vasárnap délután temették a Kossuth-utcai gyászházból az ismerősök részvéte mellett. — Szerencsétlenség a pályatesten Bicskei Mihály pósta és távírda felvigyázó, vagonlakó a napokban több munkással egy p4lyakocsin Nyirmadáról Nyíregyházára hajtatott. Útközben elzsibbadt lába a kerekek alá került. Nyíregyházán mentőkocsi várta és baszállitotta az Erzsébet kórházba. IPffei Ln07tiÍm07nUQtQlf M' é s W** flanellek, IlUI KUo£iUISlo£llfGiyi barchfvttBkp vásznak, siffonok, zefirek, karloEiQk, váliftendoif nagy viiaszté^ban érkeztek a FEUER Mik női divatáruházába, Városházpalota.