Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)
1920-07-29 / 171. szám
« %iregyháza, 1920. julius 29. * Csütörtök XLI. évfolyam c 171, szám. T flz egy táborról A Nyirvidék f. évi julius hó 20 ikí számában ,,Egy táborban 1 , nico alatt, egy szétmar cangolt Lavank sorsa 'elett kesergő magyar léleknek fájda'mas panaszhangjai szólalnak meg. E sorokban rejlő mély igazságok megremegtetik lelkünket s ugy érezzük, hogy nyíló virágok illatával együtt száll felónk az enyészet szellője, fülünkbe suttogva a kérlelhetetlen valót : .elhervasztom a bizakodók reményét. Ugy érezzük, hogy a suttogó szeilő tom boló viharba növekedik, megrázza lelkünket s riasztóan harsogja. „Egy táborba, mig nem késő! Háborog a világ. Egy lángoló tüztengert látunk magunk körül Gazdasági és társadalmi összeomlás előtt all a felvilág. A helyzet egy ideig óráig taitó fegyverszünetnek látszik, meiy lelett már is ott lebeg a háború sötét angyala s eilenallhatatiaa erővel kapaszkodik szegeny hazánk?: ak borult egére. E válságos helyzetben bármerre tekintünk, bárhova nékünk, sehol egy jó barátot, egy jóakarót nem találunk. Elhsgyatva mindenkitől, saját magunk erejére vagyunk utalva Szerencsétlen hazánk megfosztva a lót fenntartás feltételeitől, körülvéve a legadázabb, elleneink egymással szövetkező, minden piila natban életünkre törni kész ellenségek tenge révei, megtépázott hajóval bukdácsolunk a felkorbácsolt tenger sötét hullámain De nem szabad kishitüe&ké válni. A magyar Géniusz, ama csodatevő STIOIlem, mely e er év óta ní»gy válságok piilaoa tában rdndannyiszur megsuhogtatta szárnyát égő fejünk felett, nem hagy el bennünket Na feledjük, hogy faszitó erők a kiaok tüzében születnek, a azenvedéa kelti növeszti őket viligreugetőkke. Niccs a szenvedésnek olyan mélysége, ahonnét fel no emelhetne, nincs a bánatnak olyan hatalma, amelyet meg ne enyhíthetne, niucs a fájdalomnak olyan ttáborga^a, melyet meg ne csendesíthetné az istenbe vetett hit s u honfi bizalom. De meg kell értenünk, hogy a mi elkö vetkezendő nehez munkánknak sikere, a honliui lelkek egységében, s embertársaink iránt érzett, tettetés nélkül va'ó szeretetben rejlik, meiy honfitársak között a gondo !atnak ós érza lemnek egész világát közössé teszi. Tépjük ki tehát lelkünkből az ármánykodást, emberi gyűlölködést és az egymás megrontására való törekvést. Válságos idöban egyesülnünk ko:l a hon szeretetben, egymás megértésében z a becsületes lelkek összetaiátbozásábaii. Bűnhődjek az, ki szerencséilen sorsunk előidézésében, részes volt, de az ártatlannak báű'ódáia ne legyen. Keresztyén politikát. Ez pedig igazi krisztusi keresztyén politikát. Ez padig nera a gyűlöleten. de ;; szeretet tőrvényén alapul. Ki ezt nem akarja, nem jó hazafi. Tartsuk szem elítt, hogy a lelkek nemes derűjének, boldog békéjének, csodás munkaképességének titka az igazsag és szeretet. Az igazság, melynek szabadsaga csak egyetlen korlátot ismer: Az embertársak iránt való gyengéd kim&letet s a szereti t amelynek szolga sága nam lud a kortátokról, mindenkivel szemben kőtelező s más is bontogatja azokat a falakat, mely8ket önző, vagy elfogult emberek gyarlóságból, felekezeti, társadalmi, végy vagyoni tekintettői egymás köió omeln«k Értsük meg, hegy a mi élelünk mértéke erkölcsi mérték, ami haladásunk utja erkölcsi haladás, ami életünk értéke, küzdénink jutalma erkölcsi kircs Értsük meg, fcogy a bölcsesség csak akkor > értékes, ha világit a tudatlannak, a hatalom akkor tiszteletre méltó ba v< delmezőja^a gyen ginek, 3zolgajH az igazságnak. Értsük meg, hogy az önzé?nek minden nagy nyereségénél többet ér a szeretetnek pa rányi áldo?ata, mert ielkünkjf békességessé, életünket boldoggá, emlékezetünket áldottá ez teszi. A hazánk sorsa feletti bánat ne a tévelygésnek útvesztőjébe vezessen,ahol hitet s életét veszti el az ember, hanem az örökké való Istenhez, aki a teDg°rt partokkal, az embernek léikét hittel vette körül s e partok s e hit ellenallanak a felháborodott haboknak. A lélek háborúságává 1, de a lelkiismeret nyugalmával, a szív panaszával, de az öntudat békességével, álljunk tehát egy táborba. Sz. B. (iaá! Gaszton birálja a korraányprogra^moí A mai nemzetgyűlés Budapest, julius 28 (Saját tudósítónktól) Rakovszky elnök tizenegy órakor nyitja meg a nemzetgyűlést. Az interpellációkat e^v órakor fogjak tárgyalni. Mikolényi a mentelmi bizottságról tesz jelentést, maid Gaál Qaszton szólal fel. Bizalommal van a kormány iránt, de , programmját több pontban éles birálat alá ) veszi. Az egészséges parlamenti harc szempontjából helyteleníti a pártok egybeolvadását. A miniszter exposéja nem elégíti ki.különösen mert a külügyi helyzet feltárásában nem volt őszinte s amit mondott, az nem feai mindenben a tényeket. Rosszalja, hogy a kipróbált nagyerejü politikusok kimáradíak a kormányból. Erős szavakkal kifogásolja a munkáskérdés megoldásának halogatását A munkások jogos követeléseit sü'gösen teljesíteni kell. A zsidókérdés mai kezelési formája nem tartható fent tovább. Rámutat arra, hogy a zsidókérdés miatt a zsidóság óriási kozmopolita pénzügyi hatalmát elfordítottuk magunktól s ha ez tovább is igy megv, tönkre jut országunk. Majd pontrólpontra kritika tárgyává teszi az exposét s azt ájánlja, hogy éljen a kormány hatalmával, de ugy, hogy a kecske is jóllakjon s $ káposzta is megmaradjon Patucsy Dénes örömmel üdvözli a miniszterelnök exposéját, mert az a keresztfny nemzeti eszmekör intézményes biztosítására törekszik, de több pontban helyesli Qaál szavait. A földbirtokreform nem agrárkérdés, de nemzeti kérdés, melynek megoldásától . nemzeti létünk függ. Lapzártakor Patacsy bes/éde folyik. Harc a magyar földért Vértanú magyarok Budapest, julius 28. (Saját tudósítónktól.) Sátoraljaújhelyről jelentik: Közvetlen az után, bogy az oláhok kivonultad Beregme?yéfcől, Feketeardó község retormá us és katholifeus lelkésze felszólította a lakosokat, hogy a bevonuló csekeket ásóval, kapával és kaszával verjék ki. A leihivásvak meg lett sz eredménye, amennyiben az elkeseredett akosság a cseheket töob községből kiverte. Váratlanul azonban egy oláh csapat támadta meg a lakosokat, mire formális harc fejlődött ki, melynek magyar részről is számos halottja ós ?ok sebesültje lett. Az oláhok ezután túszokat szedtek, s azokat elhurcolták magukkal ismeretlen heiyre. Az elesett magyarok vére, s az elhurooltak gyötrődése mindennél jobban szítja az irredentizmus tüzét, mely ha kitör a leikek. mélyéből az osztó igazsag lángpallosával fog szétütni a területrablók, a magyargyilkosok között. A vörösök akadályozzák a hadifogoly tisztek hazatérését Budapett. julius 28 (Saját tudósitónktói.) A hazatérő magyar tisztek elé a vörös katonak mind több kellemetlen akadályt gördítenek. Egy Ifkuckból érkező szállítmányt Omszkban feltartóztattak s napszámos munkára fogtak. Akiknek Om«zkból Pétervárra sikerült szökuiök, azok ott kerültek a vörös fogolytár sak kezébe, akik a tiszteket internálják. Csak a szerencsés szökii segít. Feloszlatták az oláh tisztviselők szakszervezeit Budapest juliu* 28 (Saját tudósitónktói.) Bukarest A Dimineata irja: A román mi; űiszterelnök feloszlatta a köztisztviselők ö:szeá' pzakszervezeteit, mer: azok aláássák az államhatalmat és megbéntják a hivatali munkát A feloszlató rendelet nagy nyugtalanságot élénk sztrájkmozgalma: keltett, Oláh tisztek lovagiassága Marosán Sándor román hadifogoly tisít Oroszqrszagben nóül vette egy C3érhósz kapitány leányát. Kétszázezer Bomanov rubel é« drága ruházatból álló hozományt kapott. Az olah tiszt most hazajött a fogságból, magány hozta ifjú hitvesét es kisgyermeküket is. A kolozsvári állomáson takópnel nagyta a fiatal asszonyt gyermefiestül együtt. A kétségbeesett asszony pansszra ment az olá^ hatóságokhoz, ahonnan durván kiutasították Végre is testben I lélekben összetörve Budapestre erkezett, ahol az antant miásziók segítségét kérte. Marosvásárhely lakosságát vérfagyasztó történet tartj* lázban. Mariníí-cu kapitány jegyben járt egy kereskedő, leányával, Rosenthal 1 Zsófával, ak'től utóbb minden áron szabadulni akart. Magához hiva'ta a ,Traj<in" szállóba, oit arcul verte, rugdosta, tipoi-ta, kardjával beleszúrt, aztán a másodiS emeletről az utcára vetette, ahol szörnyet balt. Majd nyugodtan és i kisétált a gyakorlótér e, ahol aztán letartózi tattak. Ara I korona