Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-20 / 163. szám

lylpígyh ázs, tS£0, Í_uSS»s £0. Kedd summa XLS. övfoi^sm 1B3 : Bxém. SSAfíOtOSVÁRMCOVS &S NYÍREGYHÁZA VAROS HIVATALOS MAP?LAPJA ^ííaatés! ápéki 4»r* !»Ó K, féi«vr« 'I© K, n<»oy»dávf» 40 K, hftnjupra »3 X, vfoMken 1 íWéaz évre 230 Kv félávr* HDO K, n$£jre<tóvre 80.K, Mn«pr« '%y»» «re 1 koronai <^.W-giBBftMBi^ir/iimMMWftW^ Atepttotta JÓBA KJSK »a»rtt«»ító- Dr. S. &3ABÖ UkSJCLO . SzarkoszíSaéfl ca kiadóhivatal: SZgCHENtt-ÜT 3. 3ZAM. Tilafon 130. Peataahwiuo Kéxkfttpkft iíoan w!aat» b^nentMud ;gy táborban Nem mi, har.pm ^ellenünk mindenki. Az egész világ.- Apró picinyke sziget, te szegény Csonka-Magvarorszásj!!! Tsrgernyi ellenség között, mi lesz veled ? Mi lesz veiünk ?! Ellenségünk már mindenki, 'aki nem ma­gyar. sőt egy táborban szövetkeznek velük már temérdeken olyanok is, ákik vérünkből való vér szerint hozzánk tartoznának. vagy akikrő' eddig botor jóhiszeműséggel hittük, feltettük, hogy egyek, testvérek vílütik ! Hazaárulók üvöltenek együtt a sakálokkal, a hiénákkal és fogcsikorgatva iesik, hogy mikor omlik ÖSSEO ez a megmaradt parányi ország is, hogy lecsaphassanak a hullákra is megtölt­hessék felosztott testünkből éhes gyomrukat ! Kezembe jutott az „Erdélyi munkás ' jul. 3 iki száma. # ' Vezé' oikket ir a , Fehér terror ellen". Magyar nyelven., Az ember elcsudálkozik, hogy ezen a Nyelven ilyeneket lehet irni A mi gyűlölet, elképzelhető Magyarország ellen, a mi aljas rágalom kigondolható Magyar­ország ellen, a mi hazugság nemtelen vád vilá 'gá szórható Magyarország ellen, az .ebben a cikkben mind-mind megtalálható zengzetes megver cyelven Mikor az ember elolvassa, megirtózik a tulajdon saját névé ől, a fajától, az édes szülő anyjának ajksiról eltanult ma­gyar szótól, a melyektől ennyi hazaárűlás ki­telik. Hogy , a magyar főurak és dzsentrikből alakult tiszti hsdsereg tömegmészárlás* irul az egész magyar nép pusztulását idézi elő.'" Hogy ..Erdély és Bánát s; érvszett mun­kásságának elől kell járni atban a nemzetközi küzdelemben; amellyel az pgész világ munkás­sága siet a ma^y^r munkások megmentésére." És így tovább. ,.Erdély és Báiiát Központi párt vezetősége és a Szakszervezeti tanács kimondta, hogy csatlakozik a szskazervezetek neruzetkö_zi szövetségének bojkottjáhete.A központi vezető­ség felhívja Erdély és a Bánat minden pos'á sát, vasutasát, hogy a Magyarországba irányí­tott árut, levelet, taviratot na .továbbítsák.'" Az i'y>:n hangcemben induló vezércikk szószé<• int id ,.d a., után a Nemzetközi Siövet • ségnek bojkott határozatát. Idézi és rnígáévá teszi t-7.- egész t'örmedvényt összes . gyalázatos huzadoi iíaiv .1, rágalmaival Hogy a jelenlegi „magyar állapotok messze felülmúlják a lnejdani cárizmucnak mi: don gaztettét " Ho^y mi=r ez év elején 50.C00 férfi és cő volt összefogdosva, hogy „a foglyokat a legraiinál'abb módon ki­nozz k," A ..tiszti bandák, áldozataikat megki xiozzák, azután agyonverik. Megskalpolják, kezei set. lábaikat eUörii, kényszeritik eket, hogy üiüiókeiket mekegjék, vagy emberi hust egye n-.k." és ehhez i ascnló ocsmányságokcak egész áradatát olvashatjuk a rágalmak köíölt. »Fér­jeket és atyákat felrségeik • és gyermekeik sze­meláttári kínoztak, asszonyokat és leányokat férjeik és siyáik szemeláttára becstelenitötték meg . . .* Nem lehet ezt uador néikül ei se olvasni. Hiszen nem mondjuk, hogy egyes esetek ben nem fordultak elő atrocitások és felelőtlen elemek a megtorlás, a brsszu első lihegő per­ceiben nam feledkeztek rn?g emberi coivoltuk­ról. Tudjuk és -elítéljük mi magunk is. De megéri jük, hogy r- ok után, amiket a polgári f.-.rsadaíom aeháay hónappal azelőtt elszenve­dett éa azután a tuírh-jteílen romlás után, amibe •egéi-s. ezeresztendős orsr^unk, nemze­tnek a vörös őrület következtében jutott, ez el se maradható'. . Bezz:g nem volt akkor senki a civilizált Európában, aki feljajdult, aki fel­szisszent, megbotránkozott volna a vörös ter­rornak hallatlan kegyetlenségei miatt, amelyere a fenti id'ízütek valóban ráillettek .., De most, ! hogy az elkerülhetetlen és emberileg érthető • reakciónak a során néhány magánbos?zuből i származó megtorlás tényleg történt, most be.a­I zeg üvült az egész sakálhad és össaelog ellen­j ségeinkkei az egész világnak prolatáriátusa és i egy táborban van velük az elszakított részek­j nek „magyav'-munkássága is . . . i, Vpijoa magyarok ezek ? Lshet őket ,Magyarok" nak tekinteni? Vagv miféle pokol­• fajzat lehet ? ' i Nincs itt beösmerés. Ninci itt megbánás. A belátásnak legkisebb mértéke, amely azt Slifctélná, „ib-'s cu'ps, mea resxi:r.a calpa . . mi voltunk az ezeréves, szép Magyarországira!: a megrontói ... a mi vörös őrületünknek pa­roxismusában roppantak össze az ezeresztendős pillérek . . . megváltó munkánkat a nemzet­> élet válságos perceiben türelmetlen és féktelen ; eszi őszökkel, bűnös könyoimüséggel &kkor haj­| tottuk végre, am;kor kü'öaben is az élet-halál : küzdelem agóniájában vergődött az ország . . . ; belátjuk, hopy egy kis kitartással, türelemmel, békés eszközökkel, a maggyőzísneif, az igsz 3fjgnak eszme erejével többre mehettünk volna anélkül, hogy előbb a vtírös lángodnak mindent martalékul íqliet volna dobni, a mi szent ér­tík»3 és fennmaradásra érdemes volt . . . D látjuk, hogy tévedtünk, hogy íétkeztück ős an­nak követsözínényeit néma megadással és nyu­godt méltósággal elviseljük . . Ez szimpatikus volna . . . Ebből a fel­fogásból uj lehetőségek felé lehetne indulni a meíráríé^nek", a kisngesztelődésnek, a kölcsönös be.c£üló3nek a jegyében ... » De az a kérlelhetetlen gyülölst, amely az „Erdélyi Munkás" hasábjain még most is lán­gol, acüeiy egy táborba hajtja ottani ,,ma­gyar" munkásságot az ország ellenségeivel, amely még most is kíéheztetésre itéli azt a nemzetet, amely egy rettentő álomnak letargiá­jából felocsúdva coo3t kezdi uj életre dörzsölni zsibbadt tagjait és az életösztön első lélegzet­vétele után ingatag léptekkel mo3t kezdi járni újjászületésének első lépéseit ... az a kérlel­hetetlen gyűlölet és az alja3 ráfogásoknsk. rá­galmaknak hezudozásoknak az az áradata, amely ezeken a hasábokon ellenünk fel van halmozva . . . csak mélyebbre ássa az ürt, amely bennenket elválaszt és mindjobban elha­tárolja az ellenséges táborokat ... Ők már egy táborban vannak . . . Szóló. I Az uj kormány esküt tesz Szerdán mutatkozik be a nemzetgyűlésen ; Budapest, *ju-ius .19 Saját tudósítónktól. Teleky Pál grúí a kabinetalakitási kisér leten sikerrel járt Az erre vonatkozó tárgya-' lások már vesám p délután befejeződtek s ha a külügyi és kereskedelmi tárca betöltése ideig­lenes is, Te'eki akciója sík resnea mondható. Küldetésének fredményéröl m.:. számol be a í kormái yzó előtt, aki ez wj kormányt még ma kinevezi. Az eskütétel holnap, a nemzetgyűlé­sen való bemutatkozás szerdán lesz, \z uj kor­mány a kövttksző : olcök Teleky, külügy": ideig­lenesen Teleky, hadügy Sréter István, álkm­titíáríi Mtíkó Zoltán, beltig 1' Fordíii^ndy Gyula, államtitkára G mtös, főidnJvelésügy Rubinek, kereskedelem idiiglenesen Rub :nek, államtit­kára Lip'ák. igazságügy Tomcsanyi Pál Vilmos, kultusz Haller, kösélelm^zés nagyatádi Szabó, t pénzügy: Korányi, népjóléti' Bená-d Ágoston, * államtiíbára Patacsy. nemzeti kisebbségek Bleyer, V kisgazda sokorópátkai Szabó. A kormány megalakításában csupán a belügyi és igazságügyi tárcák betöltésében okozta' a pártszempontok nehézséget Teleky ! nek. Kü'önösp.n a belügyi tárca betöltésénél f ragaszkodott Teleky ahboz, hogy itt elsősorban a szaktekintély fo#ja irányítani. Több jelöltje i volt Gömbös, Bethlen stb. A kisgazdapárti : politikus k azenb? n ragaszkodtak a belügyi ' tálcához így lett Ferdinándy belügyminiszter, m Jg ennek a kisgazdapártnak idott enged^.;-ny­nr ;k tejében a volt "keresztény egyesü!é?párti politikusok jelöltje, Tomcsányi Pál Vilmos ke­rült az igazságügy élére. Itéíet a Stromfeld-ügyben Kái évi és kilenc havi fogház — 6bsszti rangját és kitüntetéseit Budapest, julius 19 (Saját tudósítónktól) Stromfeld Auráinak, a vörös hadsereg volt. ve­zérkari főnökének bünperéhen ma hozott íté­letet a budapesti hadoíztálybiró^ág. As ítélet kihirdetésről nagyszámú érdeklő kö'önség volt jelen. Stromfeld nyugodt volt és feszes 1 tartás­Babérkoszorú a Duna huilámairá* Budapest, julius 19 (Saját tudósítónktól) A More a meggyilkolt Ferr? Oszkár éa tiszt­társaiaak emlékóra julius 22 ín (nagyszabású emlékünnepet rendsz, amelyen Z:.draveez tá­bori "püspök mond beszédet. Az ünneplök ez­| után a Petőfi téren a M. F. T. T, hajíján a müegjötemhez xnsnnok, ahol Pékár Gyula ba­bérkoszorút bcc3át a Dana hullámaiba, afco^ a banditák a vértanukat a vízbe dobták. ban hallgatta meg az ítéletet, moly fe'ség árulásban bűnösnek mondja ki, két évi é3 ki­lenc hónapi fogházzal, ezredesi rangjának és összes kitüntetéseinek elvesztésével sújtja. Vizs­gálati fogságából három hónipot tud be a biróság. &tr& ? köPona / A külföldi honosoknak jelent­kezniük kell Budapest, junius 19. Sajít tudósítónktól. A bclügyniinisíter elrendaita, hogy a köl­földi honosodnak ö szeir s céljából tizenöté rspon beiül jslec kezniök kell tz allamcendör-l ségnél ijletve a tö-iégi je?y: őknől. A jelent-^ kezés az ezután érkezőkre is hötélező A jelent j késés díja'200 korona. Jelentkezésre nem kcfl telezettéi a íuráiyi csalid tegjai, a konrányz« környezete és az exterritoriabtást élvező ide-® genek.

Next

/
Thumbnails
Contents