Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-11 / 207. szám

XLI. évfolyam * 207, szám. '^ftÉteOLOSVÁRMEGYE ÉS NYWBOYHAZA VÁROS HIVATALOS NAPfLAPÜA Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség ée klad.hlvaUI: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 136. Pestechoque 29566. Kéziratokat nero adunk vissza. Kiáltó szó a pus: -.ábsa a szavunk. Tudjak, le ezért oly­\ei mégis oaak megszólalunk és fújjak a ma­rtukét. Laasu viz partot mos: hátha a sok rekl: málásnak, nyöszörgésnek mégis esak losz i .amikor egy kis fogasat ja. kodnak néhány pótkocsiból? Vagy egy vonatról ? Miadezek nem olyan lehetetlen és meg­oldhatatlan dolgok, amelyeket egy kis jóakarat­tal, előrelátással, gondossággal megoldani nem külön | lehetne. De egyenesen a néphangulat elleni merényletnek tekintem, hogy hasonló esetekkel izgalomba hozzunk lappangó és alig-alig elcsi­tult népszeavedélyeket . . . „Yigyázat! Törékeny! — Szóló. — íme egy mindennapi és jelentéktelennek látazó példa: Nagyvásár volt városunkban. — A Nyíregyháza felé érkező vonatok zsutolva vol­tak ntasokkal, Én egy szomszédos állomásról indultam a vásáros néppel. Mikor a vonat a szomszédos állomásra berobogott, már alig le­hetett valakinek beszállani a III. osztályú ko­csikba, Az állomáson legaláhh 200—300 uj utas szorongott és várakozott. Megrohanták a III. osztályú kocsikat. Természetesen alig tn­dott elhelyezkedni folyosókon, lépcsőkön, ütkö­zőkön . . . jól értsük meg, a kocsik közötti ütközőkön, a fele. A másik fele ostromoln-' kezdte az I. II. osztályú kocsikat. A kalauzok ellenállottak és leparancsolták a IIÍ. oszt. je­gyekkel rendelkező utasokat, jóllehet az egyik ilyen kocsiban alig lézeDgett egy-két utas. Az ilyesmi természetesen nem megy ingerültség, szóváltás, káromkodás nélkül. Végre azután egy csomó mégis csak felkapasz­kodott és egyik-másik felülfizetéssel, a legtöbb azonban anélkül elfoglalta az I. II. oszt. kocsik folyosóját. A lelkek azonban feszültek voltak az izgalomtól, az ijjedségtöl, hogy lemaradnak a vásárról, gyűlölködéssel, szóval mind olyarf \ érzésekkel, amelyek a közhangulat nyugatidra/ épen nem üdvösek . . .' Hát kérdem: mitől jók az ilyes esetek/? Akikre tartozik, mért nem gondolkoznak (.s mért nem gondoskodnak a megelőzésről . . . / Például: miért adnak ki annyi III. osz­tályú jegyet, a mennyinek ellenében még álló helyet se tudnak nyújtani? Ha pedig már kiadták azokat a szánjon felüli jegyeket, mért engedik meg simán, hogy azok, akik nem tudnak elhelyezkedni a III. osztályon, birság nélkül fizethessenek feltol a magasabb kocsi-osztályra? Hiszen ha egyezer jegyet kaptak, mégis csak joguk van az utazás­hoz 1 És egyáltalán, üyen rendkívüli uspokoD, nyíregyházi nagy vásárkor mért nsm gondos­Dvorcsák Győző Nyíregyházára érkezik Vasárnap Debrecenben lesz — Három beszámoló — Haller és sokorópátkai Szabó Debrecenben Dvorcsák Győző, Nyíregyháza város nemzetgyűlési képviselője Páriá­ból Budapestre érkezett. Vasárnap Debrecenben Milotay, Prőhle és Ber­nolék képviselők beszámolót tartanak, melyre Haller István, sokorópátkai Szabó István minismerekkel s a kisérő számos nemzetgyűlési képviselő­vel Dvorcsák Győző w odaérkezik. Debrecenből Dvorcsák Győző héttőn jön Nyiregyházára, ahol szeretettel várják hivet a messze 4 útról és bizo­nyára eredményes misszióból kerületébe érkező képviselőt. A személyforgalom felvétele az nfihrt által elszállt teröle!tf! Budapest, szept. 10. (Saját ti " '"'tdnkíól.) Az Erdélytől elválasztó dema. -'ós vo­nalat ezideig egyáltalán nem, vagy p t- csak hosszas utánjárással sze ott útlevéllel léphet­tük át. E kínos helyzet /re megszűnik. Az oláh demarkációs vonalat <= tul átléphetjük éspedig útlevéllel és a kijelölt ikeléai ponto­kon: Lökösházá- Szegeden vagy Biharkeresz­tesen. ki utazásnak Jugyanazok a félté .elei, mint az Ausztriába vagy a Felvidékre való utazásnál. A magyar hatósa^ok utle .lét a Budapesten e célból letelepülő román nizott­ság láttamozza és ez a vízum jogosít fel a demarkációs vonal átlépésére. Hasonló rendel­tetéssel a magyar kormány is bizottságot küld • Bukarestbe. Revidiálják az összes határokat Brdaccat, szept. 10. (Saját tudósitónktól.) Züri< - A Bud. Tud. jelenti Párisból. Politikai kó aen ugy vélik, hogy a jóvátéli bizottságok kérdésében Franciaország állápontja fog érvényesülni. A jóvátételi bizottságnak az összes hatá­rokat revidiálnia kell. A Genfbe tervezet kon­ferencia halasztást szenved. A jóvátételi bizott­ságban személyváltozások is lesznek. A mai nemzetgyűlés Budapest, szept. 10. (Saját tudósitónktól.) A mai nemzetgyűlést tizenegy órakor nyi­totta njeg Rakovszky elnök. Hencz Károly be­teg, h'it heti szabadságot kap. 'Az elnöki elő­terjesztések után Fangler Béla és Frühwirth sűr^s interpellációra kérnek és kapnak enge­délyt. Fangler az igazságügyminiszt kérdi meg, hogy van-e tudomása, arról, hogy Heltai Vik­tor, a forradalmi városbiztos megszökött vizs­g4iati fogságából s külföldre menekült a bün­tető igazságszolgáltatás elől? Frühvirth pedig aát kérdi, van-e a kormánynak tudomása arról, hogy a lakossag téli fűtőanyag nélkül áll sőt a fizetéses embereknek még a mindennapi főzés­hez sincs fájok ? Van e tudomása továbhá ár­tól, hogy Budapest környékének tisztviselői az előirt 2 mázsa fötőanyagot sem kapják meg. Sándor Pál szólal aztán fel ős Gál Gaszton tegnapi beszédét a nagy beszédek közé sorolja. Dicséri a kisgazdapárt fegyelmét. Védi Nagy­atádi Szabót a forradalmi felelőség vádja ellen. Koráayit is dicséri, aki ilyen nehéz közgazda­sági helyzetben vállalta el pénzügyünk rende­zését. Szeretné azonban tudni, hogy vájjon a kimatatott deficitet honnan fogja fedezni, mikor köztudomásu, hogy a külföldi bankok kölcsö­neire semmi kilátásunk nincsen. Az a vélemé­nye, hogy adminisztrációnk leegyszerűsítésével kellene segíteni. Sok miniszterünk van. Mai helyzetünkben elég volna öt miniszter is. Azután kereskedelmünk fejlődéséről beszél. — Rámutat, hogy a nyolcvanas évek német nyelvű kereskedelmét kereskedőink tették magyarrá. — Méltatja a tőzsdét, mely derekasan betöltötte hivatását. Szót emel a kartelek ellen. A bankok 2'/» ot adnak a be­tétre, de ők 6 1/*—7%-ot kérnek a kölcsön után. Tarthatatlan helyzetnek mondja, hogy külföldiek néhány garassal vagyont szerezhes­senek Magyarországon. Felhívja a nemzetgyű­lés figyelmét a kereskedelmi pálya támoga­tására. Beszéde lapzártakor tart. Eljárás Dietz és Szentkirályi rendőrfőkapitányok ellen Budapest, szept. 10. (Saját tudósítónktól.) A Nap írja: A Tisza-gyilkosság ügyében lefolytatott vizsgálat adatai az államrendőrsé­get arra indították, högy eljárást indítson Szent­királyi Béla és Dietz Károly volt rendőrfőkapi­tány ellen hivatalommal való visszaélés miatt, mert a Tisza gróf őrzésére küldött két detek­tívet visszarendelték és a gyilkosság ügyében nem indították meg kellő eréllyel a nyo­mozást. A kir. ügyészség a rendőrség adatait nem találta elegendőnek az eljárás lefolytatására. Ma Dobó Istvánt védik Budapest, szept. 10. (Saját tudósítónktól.) A Tisza-gyilkosság mai tárgyalásán dr. Lévay Tibor, lobó védője beszél. Katonáink hősiességét méltatja, boncolja a forradalmi napot eseményeit. A w forradalom nemzeti volt és destruktív ellenes. Hibáztatja Károlyi roko­nait, akik tudták, hogy szellemi képességei korlátoltak és megakadályozhatták volna, hogy hazája ügyébe a döntő napokban beavatkozzék. Ara E bopona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents