Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-07 / 152. szám

920. julius 7 lyen tartózkodó. Moslfovftz Menyhért ellen zsarolás büntette a vád. Simonics több izben mondott izgató beszédet. így még 1918 pszén Tiszalölkön, később JSíagyhalásziban, 1919 januárjában Demecserben izgatott az uPak, földbirtow kosok, grófok ellen. Március 12-én pedig Nyíregyházán, a Károlyi-párt alakuló gyűlésén kiáltott halált a polgári pártokra és ezeket az izgató szavakat használta: — Lámpavasra velük! Lámpa vasra Kleknerrel! Április hóban pedig két vörös katona temetésén mondott izgató beszédet. A magánosok elleni erőszakot is a Károlyi-párt alakuló gyűlésén követte pl, hol ott volt abban a terrorisztikusan fellépő csoportban, amelynek emberei a gyűlés résztvevőit botokkal, kövekkel inzultálták, menekülésre kényszeri tették, a szónok asztalát feldöntő tték. Mint a Tanácsköztársaság megbizottt ja, a Turáni Kör elnökségét a kör helyiségeinek átengedésére kényszeritette. Bitorolt hatalmi körét arra is felhasználta, hogy Valent Lajos és Bartseh Ottó ékszerészeket nagy értékek átadására kénysze- j ritette. Majd mint »kőzrendeszeti ellenőrző ' közeg< tehát ismét, mint a Tanácsköz tár*- ' saság szerve letartóztatta Antal Lajos asz- ; talosmestert és megláncolva a városházára ; hurcoltatta. Mezey Kálmán társával, Moskovits j Menyhérttel zsarolást követett el akkor, j amikor március 24-én a Turáni Körben i megjelenve, a kör elnökségét a helyiségek és később egyes értékek átadására kényszeritette. A vád részletezése után dr. Székely Farkas előbb Simonicsot, majd Mezeyt hallgatja ki. Simonics arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, ezzel a sziofizmával felel: — Három gyermekemmels feleségemmel szemben igen. Elnök figyelmezteti, hogy nincs joga Senki mást aposzftrofálni, a vádat hallotta, egyenes feleletet adjon, bünös-e? Állok elibe! — felel Simonics, aki minduntalan megóvást érdemel bizarr mondásaiért. A tiszalöki, nagyhalászi és demecseri beszédekre emlékszik, de tagadja az izgató kitételeket és azít álUtja, hogy ő az akkori kormánybiztosnak, dr. Murányi Lászlónak a pártvezetőséggel történt megállapodása folytán a felizgatott töme- gek leszerelésére utazott vidékre. Az voit az intenciója, hogy csillapítsa, vigasztalja, munkára késztesse a népet és Nagyhalászban sikerült is egy három napos sztrájkoi elfojtania. Nyíregyházán a Károlyi-párt alakuló gyűlésén mint hallgató volt jelen. Felszólalt ugyan, de tagadja az izgatást. A vörös katonák temetésén elhangzott beszédet felolvasta és ennek kézirata ma is meg van. I A Kár.olyi-párt gyűlésén keletkezett tumultust látta, így az asztal felborulását is, de része nem volt benne. A/Turáni-kör lefoglalásáról azt vallja, hogy azt Zsoldos Péter eszközölte a direktórium megbízásából, ő éppen csak vele volt. A Valent Lajos Órás üzletének leltározása szerinte akként történt, hogy Valent őt, mint hatósági közeget meg akarta vesztegetni. — Ezüst szelencéi, arany ékszert és ezüst órát adott neki. A szelencét zsebre dugta azl hitte, hogy cigaretta van benne, otthon nagy meglepetésére megtalálta az ékszereket. Az esetet bejelentette Bereginek és nehogy botrány legyen s annak az ő intim barátja, Valent áldozatául essék, ő mint hatósági küldött megjelent nála a kapott tárgyakat az üzletben levőkkel együtt leltárba foglalta. A Bartsch-üzlet leltároozása a partvezetőség rendeletére három héttel a román megszállás előtt abiból a célból történt, hogy aT. Trtékeket megmentsék a románoktól. A lellározott ékszereket lepecsételt csomagban vették ál és azonnal beszállították az OsztrákMagyar Bankba. Erőszakot ebben az esetben Sem használt. Antal Lajos letartóztatását elismeri, valamint azl is. hogy itt teljesen önállóan járt el. A letartóztatás előzménye az, hogy Antal egyik tanoncát nem akarta felszabadítani. mire ennek bátyja nála, mint városi biztosnál panaszt tett. <3 levelet irt Antalnak, de az Összetépte a levelet és nem teljesítette meghagyásait. Kiss Roland, akinek az esetről jelentést tett, kinevezte őt ipartestületi biztosnak, hogy ebben a kérdésben hatásosabban intézr kedhessék. Megidézte Antalt azonnalra, de az nem jötl. Erre Lakatos kapitánytól karhatalmat kért és letartóztatta Antall, akit láncra verve hoztak eléje,. Néhány perc múlva szabadon engedte. Minthogy Simonics ellen az is vád tárgyát képezi, hogy 1919. ápr. 26-án Budapestre menekülvén ott naponként 30 K 'menekülési segélyt vett fel, mint a Tanácsköztársaság szerve, Simonics annak megállapítását kéri, hogy ő nem menekült el, hanem rokonaihoz utazoth és ott rekedt. A napi 30 K segélyt még a Wekerle-kormány rendelkezésére alakult szerv fizette részben családjának. A védekezés után Simonics a kir. ügyész és védő kérdéseire felel ingerülten, kevés tisztelettudással. Utána Mezey Kálmánt hallgatja ki az elnök. Mezey a Turáni Kör lefoglalásánál vallomása szerint, mint néző vett részt s a lefoglaló iratot, mint tanú irta alá. A lefoglalást Zsoldos Péter eszközölte. A tanuk kihallgatása már lapzártakor veszi kezdetét. Dr. Vietorisz József igazgató lemondása. Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgató nyugdíjba távozása után az ág. ev. főgimnázium élére dr. Vietorisz József került. Most, midőn értesülünk igazgatói tisztéről lemondani készül, meg kell állapitanunk, hogy dr. Vietorisz József várni egy eszerte közbecsülésben és szeretetben álló, vezetésre hivatott személyisége a nevelő feladatok végzése szempontjából legválságosabb időkben ideáljaihoz hü ragaszkodással állt a főgimnázium élén s a középiskolát rázkódástól óvó energiával vitte át zajló évek hullámain. Az intézet éléről való távozását őszinte sajnálattal veszik hirül a tanítás és nevelés ügyének barátai, neveltjei egyaránt. Vigaszunkra vttn azonban az a körülmény, hogy "ör. Vietorisz József igazgatói tisztéről való lemondása után is tanára marad a fŐgün

5náziumnak. üj tervek a gazdák szöveikezetélieo v Tejszövetkezet készül Nyíregyháza, julius 6. (Saját tudósítónktól) A Gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezete életrevalóságának, fejlődése ujabb tanúbizonyságának adta kétségbevonhatatlan jeleit azon a népes közgyűlésen, amelyet a Gazda Otthonban az elmúlt vasárnapra hivott Össze. A gyűlésen a gazdák élén a viruló szövetkezet vezetői, Kovács András elnök, dr. Simkó Endre, Paulusz Márton, Eördögh Lajos könyvelő jelentek meg. A legtöbb tárgy Eszíegár Tivadar Hangya-központi ellenőr jelentése volt azokról a szakvizsgála

1tokról, amelyet mint szövetkezeti központi küldött a gazdák szövetkezetében tett. Az átvizsgálás májusban történt s ezen a közgyűlésen Esztegár a már összeállítóit mérleg eredményéről számolhatott be. A szövetkezet kedvező helyzetét és legjobb kilátásait igazoló mérleg megTelelő nyereséggel zárul. A kimutatott nyers feleslegből a közgyűlés határozata értelmében 9000 K-t 5 százalékos osztalék cimén fizetnek ki a szövetkezet tagjainak, 25 százalékot tartalékalapra irnak. 500 K-t pedig a Nyirvidékben közzéleendő megosztás szerint szegények segélyezésére adomá nyoznak. Esztegár ellenőrnek az a terve, hogy rövid időn belül tejszövetkezetet állit fel és ennek érdekében kérte a Gazdaszövetkezet tagjait, hogy alaptőkéjökel legalább százezer koronával emeljék fel. Esztegár tervének nagy közélelmezési jelentőségét nyomban felismerve, a gazdák készséggel hozzájárullak a javaslathoz és a közgyűlés kimondotta az alaptőke emeléséi. Végül Esztegár ellenőr elismeréssel és a szövetkezeti ügy nevében meleg köszönetlel adózott a gazdák fent megnevezett vezetőinek buzgó szövetkezeti működésükért. úgyszintén a szövetkezet tagjainak is akiket lelkesítő szavakban hívott fel a szövetkezeli eszme kettőzött támogatására. • A „TTlagyarországi TTCunkások Rokkant- és n^ugdij-Cgylete" nyíregyházi 150. számú fiókpénztárának választmánya f. hó 4-én délután 3 órakor megtartott ülésén, a inult havi választmányi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése es a mult havi számadások előterjesztése után elfogadta azt a jelentést, a melyei áz 1919. évről szólólag, a f. hó 11-én délután 3 órakor a városi- kézbesítő hivatal helyiségében megtartandó évi közgyűlés elé kíván terjeszteni. Az évi jelentés részletesen beszámol, az egyletre is szomorú 1919-es esztendőről. Elmondja, hogy a választmányi üléseket titokban kellett legnagyobbrészt megtartania, mert az oláhok engedélyt nem adtak; a befolyt tagsági 'dijakat is igy kellett beszedni, egy ideig az elnök lakásán őrizni és csak amikor a f ehérpénzeket is cl Fogadták kamatozatlan betétként a pénzintézetek, akkor helyezték el egy helybeli pénzintézetnél addig, arnig az Budapestre "lett küldhető, ami azonban már csak az 1920. évben köveikezeit be. Köszönetet mondott a választmány a »Szabolcsi Hitelbank« igazgatóságának, az 1918—1919. üzleteredményből, a külön segélyezési alap részére küldött 50 korona adományért, mely után még a "központtól érkezett iratoknak elintézésével az'ütés végett éri. Valóban helyes lenne, *ha eme szociális célt szolgáló rokkant és nyugdijegyleibe minél többen iratkoznának be. Hiszen ez az egylet akkor, ha magába fogadhatná a munkálkodó társadalomnak, a munkásságnak, tisztviselői karnak^ az önállóan dolgozóknak minden vonalon működő tagjait, alapja lehetne az országos rokkant és nyugdíj ellátásnak, amely ről már oly gyakran volt szó hazánkban, de amely már a nyugati államokban sok helyütt megvalósítást is talált. Remélhető mert hiszen a jelenlkezések ujabban'ismét megindulnak, hogy az egylet tagjainak száma erős gyarapodást nyer. P- JKilenc fosztogató a törvényszék előtt. A nagyhalászi rablás. A törvényszéken folyó hó 3-án és 4-én tárgyalt nagyhaiászi fosztogatók bűntettével, az Í918. november havi fosztogatások tárgyalásai vettek kezdetüket. A harctérről hazaözönlő hadsereg elzülöttei közül kilencen állottak a törvényszék előli mint vádlottak: Babilovies János, 'Oláh Dániel, fiatalkooru Bocival István', Kovács Kincses György, Tábori László, Tóth Kis János, Tóth János, Fabó János és Lévay Sándor nagyhalászi lakosok. Dr. Lakatos Gábor kir. ügyész rablás és súlyos testi sértés bűntettével vádolta fentieket és Lévai ellen, még a szándékos emberölés kisérlelének büntette cimén is emelt vádat. A leszerelt és harctérről hazatérő katonák 1918 nov. havában Zeligfreund Bernát nagyhalászi kereskedőnek, lakásába törtek be és behatolva a konyhahelyiségbe. a kereskedőt felszólították boltjának és raktárának felnvitására. Majd amikor Zeligfreund megtagadta kérésük teljesitéB&t, feltörték a helyiségeket és az értékes dolgok összeszedése után, minden más tárgyat: bu'orokat, ajtókat, ablakokat o'ssze'iörtek. A foszlogatas közben Zeligfreundot és feleségét oldalfegyverükkel bántalmazva, súlyos sérüléseket ejtettek a kereskedő fején és feleségének karján.