Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-25 / 193. szám

t^^ityháza; Í820. engutztits 25. • Szerda XLI. évfolyam * Í93

r szám. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA ?;5

r!zet(f-s! árak: helyben : egész évre 160 K, félévre §0 icgyadévre 40 K, agy hóAapra 15 K, vidéken : »-.-.. ósíz 'ívre 200 K, félévre 00 fc, negyedévre 50 K, tj-y nőnapra 20 K. — C^yes szám ar

a 1 korona. flá——aiá i i

n •

mm r-T nnii-nTrmianitr Alapította JÓBA ELE* Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szcrkt v:ösé$; es kiadóhivatal: V SZECHENYt-UT 3ZAM. Telefon szám 139. Postaci eque 295x6 Kéziratokat nem adunk Vissic. Névtelen levél jött megint a szerkasztőségbe. így szól: „1920 aug. 20. Igen tisztelt Főszerkesztő ur (Az iráshibákat kíméletből mellőzöm ) Olvastam az e héten irt cikkét é3 a mai költetné nyét, amelyben az igen tisztelt főszerkesztő ur igen uszítaná a szegényebb embereket a háborúra, amitől pedig már az urak elmosdottak, hogy őket a szegényebb ember többé megvédje. Van már esze mindenkinek és tudni fogjuk, hogy ha ugy jön a sor, ki ellen fordítsuk a fegyverünket, csak adják a kezünkbe. Uszítani könnyű, a legkönnyebb, ha volna kit. Volt szerencsénk látni az urakat a főszerkesztő urat is, hogy mindég a felmentési cédula után iuíkosták a világháborúban és mást is Vájjon vinné-e elől a förzerkesztő ur apisziaíát, vagy a szoknya alá huzcdaa mint a világháborúba. Elbujt s mindég hátul maradt. N." Hát igen tiszteit Névtelen, rósz helyre tetszett címezni a b. levelét. Mert a főszerkesztő ur nem futkosott a felmentési cédula után, hanem leszolgált a világháborúban 82 becsületes hónapot öreg népfelkelő létére és nem maradt hátul sem, mert amig a Kárpátokban keze-lába le nem fagyott, mindég igyekezett elől járni. Megmondhatják, akik vele voltak a polenai ütközet alatt a szolyvai hidfőnél, ahol az előtérben fekvő erdő éjszakai kikémlelésénél a 8 tagból álló őrjárat élén 50 lé pésre egyedül haladt ós a legénysége csak 50 lépésre követte. És megmondhatják akik a volóczi, almamezői, beszkidi harcokban résztvettek, hogy legfeljebb akkor maradt hátul, mikor visszavonulás volt és igy p. o. Almamezőnél ő volt az, t. i. nem a Névtelen, hanem a főszerkesztő ur, 'aki a rendületlenül visszavonuló csapatokat önkéntes vállalkozással 240 emberével fedezte és az üldőző oroszokat feltartóztatta és ugyancsak ő volt az, t. i. a főszerkesztő ur, aki a kiürített Volóczot 30 emberével utolsónak hagyta el az ellenség ágyutüzében. Á főszerkesztő urnák soha se jutott volna eszébe, hogy ezeket a szerény dolgokat igy nyilvánosan elmondja, mert legközelebbi hozzátartozóin kívül mindezekről senki nem tud, talán még feljebbvalói sem és nem szokása a dicsekedés olyan dolgokkal, amelyeket egyszerű kötelességteljesitésnek tekint. Hanem csak azért mondom itt el mégis, hogy lássa a t, Névtelen levelező és sok mások is, akik — sajnos — vele együtt gondolkoznak, hogy az urak se olyan pipogyák és gyávák, mint a ,.szegényebb emberek" képzelik és a legtöbb hadviselt ur épugy megtette kötelességét, mint a „főszerkesztő ur" habár nem is acsarkodnak a korcsmában és nem verik a mellüket a többi legény előtt. És vegye tudomásul a t. Névtelen azt is, hogy az „urak" is tanultak valamit a féktelenkedő és garázdálkodó veres uralom alatt ós többé nem fogják olyan egykedvűséggel nézni a névtelenek acsarkodását és térhódítását, mist ahogy először tették. Akkor is csak azért tették s ez nekem szent meggyőződésem, mert nem képzelték, hogy a józan és hazáját szerető magyar ember odáig fog sülyedni és hazájáról ugy meg tud feledkezni, mint ahogy a névtelenek megfeledkeztek. Azt hittük, hogy csak ideig-óráig tartó mámoros állapotról lesz szó. Egy kis Katzenjammerről, amit Eem is csodáltunk volna egy 4 és félévig tartó dáridó után s azt hittük, hogy néhány heti virtuskodás után megint lecsilapodik és rendes kerékvágásba jut minden forrongás és dologhoz, munkához lát mindenki, aki 4 és fél év alatt a harctéren mulasztotta drága idejét. Ám a virtuskodó névtelenek vért ssagol; íak és ha már nem volt ellenség, — pedig 1 dehogy nem volt, — hat testvér-vért akartak inni és felfordították az országot és szégyenbe, gyalázatba juttattak árva nemzetünket Ez, — hiszem az egy élő igaz Istent, még egyszer megismétlődni nem fog 1 Tudják meg, hogy mind ott leszünk ! És még egy olyan rendetlenséget nem engedünk. Mi becsületben élni és halni akarunk. Mi dolgozni -akarunk Mi az országot újra talpra állititani akarjuk. Mi rendet, fegyelmet és biztonságot akarunk. És meg fogjuk látni, hogy ! ki, vagy kik azok a névtelenek, akik még min- J dég acsarkodnak és még mindég ellenünk törnek, ahelyett hogy arra gondolnának, hogy a csorbát kiköszörüljék és a haza ellenségeit kiseperjék. Meg fogjuk látni és hisszük, hogy már nagyon kevesen lehetnek akik még az eddigiekből se értették meg, hogy a magyar a magyarra van utalva, hogy itt mindenkinek testvérként kell egymást szeretni? és mindenkinek kéz a kézben össze ke 1 fogni és közakarattal, egybelángoló lelkesedéssel meg keii menteni az ezeresztendős szép Magyarországot. Sasi Szabó László. Az orosz offenzíva első magyar áldozata Bolseviki kozákok agyonlőtték Kovács Tibor főhadnagyot Budapest, aug. 24. Saját tudósítónktól. Gróf Csekonicstól, varsói követünktől szűkszavú távirat érkezett a külügyminisztériumba, amely tudatja, hogy Kovács Tibor főhadnagyot, a proskurvi hadifogoly fogadó állomás parancs nokát julius 6 án hajnalban Czawiy-Ostrov vasúti állomáson bolseviki kozákok fejbelőtték. Csekonics gróf hozzáfűzte még, hogy a közelebbi adatok beszerzése folyamatban van s a tárgyi iratokat fel fogja terjeszteni. Ezeket az adatokat most külön futár hozta Varsóból Budapestre. Kitűnik, hogy a hős magyar főhadnagy halálát tisztiszolgájának árulása okozta. Mikor Varsó kiürítését elrendelték, a proskurovi haditogoly togadó állomás is indulni készült. Az utolsó vonat julius 5-én este 7 órakor indult Proskurovbúl, erről azonban Kovács Tibor lemaradt, mert tisztiszolgája Rózsa István, szándékosan későn vitte ki poggyászát az állomásra. Az állomásfőnök azonban egy különvonatot bocsátott a magyar tiszt rendelkezésére. Ez a vonat julius 5 ike és 6-ika közötti éjjel indult el. Több lengyel é^ ukrán katona ölt fel rá s ezen jött Kovács Tibor titkárnője Schenk Szabina is. Hajnali három órakor Czarny Ostrov állomás közelében kisiklott a vonat. Három kocsi összetört. Ugyanakkor a vonatot bolseviki kozákok támadták meg, akiket a lengyei katonák puskatüzzel fogadtak. Az egyenlőtlen haró a iengyel és orosz katonák elnémitásával végződött. A kozákok közre fogták Kovács Tibort ós kivégezték. Schenk Szabinát is agyon akarták lőni, de megkegyelmeztek neki és öt napi fogság után szabadon engedték. E jelentés alapján a magyar külügyminiszter táviratban kereste meg Nansent, a nemzetközi vöröskeresztegylet moszkvai megbízottját és az ő utján elégtételt kér az orosz szovjetkormánytól. Eddig válasz nem érkezett. A Tisza-gyilkosság tárgyalása mai Nyiregyháza, aug. 24. (Saját tudósítónktól.) A Tisza gyilkosság tárgjálása előreláthatóan e hó végevei befejeződik, ugy, hogy a bíróság terve szerint szeptember 8-án megtörténhetik az ítélet kihirdetése is. A mai tárgyalás csekély érdeklődés mellett fél tízkor vette kezdetét. Megnyitása után Sztupka hadbíró jelentést t8sz Strausz István volt számvevőszéki elnök tanuként történendő kihallgatásának akadályairól. Strausz vallomása és a számvevőszéki akták feltárása csakis a titoktartás esküje alól való feloldás után lehetséges. Amennyiben a hadbíróság súlyt helyez annak megállapítására, hogy a Károlyi kormány honnan vette az eltékozolt pénzt, intézkedjék az iránt, hogy Strausz felhatalmazást kapjon az iratok beterjesztésére és vallomástétetre. Ha pedig ezek az iratok nyilvánosságra hozhatók nem lennének, rendelje el a bíróság a zárt tárgyalást. Törők védó, aki Dr. Strauszt István védője is volt bejelenti, hogy Strausz nálb járt és kijelentette, hogy kesz vallani, ha a feloldó intézkedés személyére nézve megérkezik. A bíróság határozathozatalra vonul vissza ós felrendeli Strausznak tanuként való kibailgattatását és elhatározza, hogy lépéseket tesz, hogy a tanú oldassék fel a titoktartás kötelezetsége alól, mert vallomása fontos adatokat szolgáltat a bűncselekmény feltárásahoz. A mai tárgyalás első tanuja báró somorjai Lukassich Géza. Tisza meggyilkolásának előzményeiről és lefolyásáról sem közvetlen, sem közvetett tudomása nincs. Arról, hogy élete ellen merénylet készült sem akkor, sem ma nem tud semmit. Ezután elmondja az Astória-szállóbeli élményeit. A forradalom napjaiban addig, mig az fizikailag lehetséges volt, ott maradt helyén a Millitár-Kommandóban. 3l-én délután fél négykor lakására akart menői. Erről lebeszélték és ekkor a nemzeti tanács védelme alá helyezte magát s az Astóriába ment, ahová négy óra előtt érkezett meg. A kihallgatása lapzártakor tart. joffre Belgrádban Budapest, aug. 24- Saját tudósítónktól. Zágráb. Joffre generalissimust Belgrádba várják. Az orosz főhadiszállás elhagyta Brest-Litowskot Budapest, auguszt. 24 Saját tudósítónktól. , Varsó. Az oroszok főhadiszállásukat BrestLitowskból Kobrinba helyezték vissza. A moszkvai katonai párt a végsőkig való harc mellett Budapest, aug. 24. Saját tudósítónktól. Koppenhágából jelentik: A Robotnik c. lengyel lap irja, hogy Lenin és Csicserin teljesen a katonai párt kezébe kerültek s ez a párt, amelyben cári tábornokok a legszólsősé gesebb elemekkel vannak együtt, a végsőkig való harcot követeli. Jti*a I korona \