Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-07 / 179. szám

Wylpegyhézai 1920. augusztus 7. * Szombat XLi. évfolyam * 179, szám. A mai nemzetgyűlés Budapest, aug. 6. (Saját tudósitínktól.) Rakovszky elnőb tíz órakor nyitja meg a gyűlést. Bemutatja a Move-nak a nemzetgyűléshez intézet átiratát, amely kéri annak törvénybe iktatását, hogy a nemzeti hadseregben sem tiszt sem legénység zsidó ne lehessen. Majd a lisztellátás kérdésének vitájára tértek át. Kerekes képviselő nem érti, hogy kerülhet egy métermazsa gabona szállítása 175 koronába ? Az ármegállapitó bizottság szemére veti, hogy nem tölti be hivatását. Országos szerv felállítása volna szükséges az ipar és kereskedelem ellenőrzésére. Határozati javaslatot terjeszt be, melyben kéri, hegy a fejadag tizenkétkilogramra emeltessék fel- A buza ötszáz korona legyen, de maximálják azonnal az iparcikkek árait. A szegény nép száz koronért kapja meg a gabonát. A differenciát fizessék a hadimilliomosok és azok a gazdagok, akiknek évi jövedelműk a hatszázezer koronát meghaladja. Kerekes indítványához többen hozzászólnak helyeslően. Temesváry Imre rámutat a vidéki és fővárosi malmok készül megállapodására, mely egységes irányárak közös megszabását célozza s igy nagy nyereséget igyekszik biztosítani. Felszélit ja a kormányt, hogy akadályozza meg ezt az alakulatot. Nagyatádi Szabó a felszólalókkal szemben a gazdák védelmére kél, akikkel szemben nem szabad tovább feszítenünk a húrt, mert egyszer csak kimondják a jelszót: Budapestnek semmit (Felkiáltások: ne Budapestnek, hanem az országnak szállítsanak ) A román megszállás minden súlya a gazdára nehezedett s a gazdaközönség az elmúlt hat év alatt hetven milliót áldozott. A kisgazdák helyzete korántsem olyan rózsás, amilyennek hirdetik. A vita lapzártakor tart. A Tisza-gyilkosság mai tárgyalása Budapest, aug. ő. Saját tudósítónktól. A Tisza-gyilkosság mai tárgyalásán a tanuk kihallgatása vette kezdetét. Gróf Tisza Istvánné, Almássy Denise grófnő, Dömötör László, a volt komornyik, a Roheim villa akkori női személyzete s a villa tulajdonosai, Rokeim Samu és Géza vannak. Augusztus l®-ére idézik be a polgári hatóságok őrizetében lévő Kéri Pált és Fényes Lászlót. Megdézik Pékár Gyulát és erre a napra kap beidézést Friedrich István is. Lukassichat 13-ára hívják meg tanúkihallgatásra. A tárgyalást fél tizkor nyitja meg Zoltán László ezredes, elnök. Első tanu gróf Tisza Istvánné lenne, de orvosi bizonyítványt mutat be, amely szerint már 1917. óta olyan súlyos idegbajban szenved, hogy a legcsekélyebb izgalom is végzetes következményekkel járna. A biróság eltekint kihallgatásától és Andrássy Denise grófnő kihallgatását rendeli el. Elmondja, hogy aznap délelőtt néhány ember ődöngött a Roheim villa környékén. Dömötör komornyik jelentette, hogy nyolc csendőr írzi a házat. Mindezt elmondta Tisza grófnak, aki azonban már mindenről tudott, olvasta a reggeli lapokat. Kérte hagyja el a villát, menjen biztosabb helyre s egyik közeli kórházat, majd az Erzsébet nőiskolát nevezte meg. Majd kérte, hogy nevezzen meg ő valakit, közelbe lakó ismerősei közül. Tisza gróf a^mondta,' hogy ezt a veszedelmet nem viszi senki házába. Ekkor a soffőr jött és jelentette, hogy ki se mehetnének, mert katonák zárták el az utcákat. Konrád Péter házmestert, aki indulóban volt a házból, Tisza gróf megkérte, hogy két levelét vigye magával. Az egyik Lukassich, a másik gróf Hadik címére szólt. Az elsőben azt irta, hogy hívják, bármikor is készséggel áll sokat szenvedett nemzete segítségére. Konrád a leveleket tárcájába akarta tenni. Tisza figyelmeztette, hogy kérdőre fogják vonni, hiszen az ő házából megy ki, tegye inkább az inge alá. Bármit szívesen megteszek a méltóságos urnák — mondta. Ekkor Sándor János volt belügyminiszter jött be, Gyalog érkezett, nagyon izgatott volt. Ott léte alatt nagy lármát hallottak. Több katona nyomult a villába. Ők eléjük mentek. A szalonba egy hosszú esőköpenyes alak lépett be. A köpenyeg alatt uniformis lehetett. Nervozus, ittas hangon dadogva moadta: — Pár szót szeretnék négyszemközt beszélni a kegyelmes úrral. Tiszánál revolver volt. Még reggel mondta, hogy meg van töltve s ha látja, hogy segítségére lesz, lőni fog vele. Rá is szólt Gartnerre, — mert ő volt köpenyes alak — gondolja meg mit tesz. mart ha revolverhez kell nyúlnia, nem fog hibázni. Nem akarom én bántani a kegyelmes urat — mondotta — és beszélgetni kezdtek, de hogy mit, azt nem értette. Távozása után elmondta Tisza, hogy Gártner mit beszélt. Azt kérdezte, hogy nem rejtegeti e ő itt az ő üldözőjét, Huzlicska hadbírót. Mikor ezt Tisza elmondotta, hozzátette, hogy ebbea a mesében nem hisz. . Most aztán egy civil jött be a szobába, aki azt mondotta, hogy neki bizalmas összeköttetése van a telefvnközponttal és elárulna egy-két jelszót. Mondott két nagyon hasonló kifejezést. Ezután nyolc-tiz perc múlva közeledő lövéseket hallottunk. Pár percre rá élesen csengettek. Dömötör komornyik sirva jön be s arra kéri Tiszát, hogy ugorjék ki az ablakon. Kik azok ? — kérdi Tisza. Nyolc katona — mondotta sirva Dömötör — halálra keresik a kegyelmes urat. Tisza ekkor megveregette a komornyik vállát és igy szólt hozzá : — köszönöm, hűséges voltál hozzám, áldjon meg az Isten, — Majd, mintegy magának igy szólt: — nem ugrom én soha, ahogyan éltem, ugy meg is halok. Dömötör kiment. Tisza gróf kitárta a belső szobába nyiló ajtót s a hall ajtajában négy katona állt sorban. Hárman lövésre készen tartották fegyverüket. Középen állt Dobó, jobbról egy 20—22 éves szőke, kékszemű fiatalember, balról egy magas barna, akit nem ismert fel. Ez lehetett Pogány. A negyedik Sztanykovszky volt, aki hátul álft. — Mit akarnak, szólt hozzájuk Tisza. Egyszerre felelték, hogy őt keresik. Majd kérdezték tőle, mi van a kezében. — Az enyémben revolver, a tiétekben puska, válaszolt Tisza. — Tegye le szóltak. Habozott, majd végigjáratta szemét a katonákon s letette a revolvert, Ekkor Dobó egyenkint szólított fel bennünket, hogy távozzunk, mikor látták, hogy nem megyünk, ránk szóltak, hogy álljunk félre legalább. Majd Tiszától azt kérdezték, hogy ki az okozója a háborúnak, a sok bajnak, vérnek ? Tisza azt válaszolta: — nem tudom, én nem. Dobó szólt ekkor : nyolc éves katona vagyok, négyszer sebesültem, feleségem hűtlen lett, ki tehet minderről ? Álljanak odébb ! — A fegyverek csöve emelkedett. — ön az oka mindennek. — Most visssa fizetünk — mondta tovább Dobó, — Ütött a végsí •ra. — Erre Tisza neki ugrott, én is oda léptem, s ebben a pillanatban eldördültek a fegyverek. Mondola : Hány lövés lehetett ? Andrássy grófnő : Négy-hat lövést hallottam, aztán eszméletem veszteltem." Mikor magamhoz tértem, már aem volt ott senki. Vallomása lapzártakor folyik. A bojkott beszüntetése Budapest, aug. 6. Saját tudósítónktól. A szakszervezetek elnöksége hivatalos nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy bár a magyarországi helyzet egyes részletkérdésben ma sem kielégítő, a bojkottot Magyarország ellen beszüntetik. Az Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik a bojkottal, amelyről megállapítja, hogy kudarccal végződött. A polgári lapok ujjongva fogadták a bojkott beszüntetésének hírét. A mai tőzsde hírei Budapest, aug. 6. (Saját tudósítónktól.) Érkezett délután 2 órakor. Lei 428, márka 446, dollár 183, Napoleon 695, lira 1000, rubel 809, szokol 345. Kölcsönt kapak a kisiparosok A kereskedelmi kamara ismételten közbenjárt a Mrmánynál aziránt, hogy az arra érdemes tisztességes, megbízható és törekvő kis-, közép- és kézmüiparosok, ha arra rászorulnak, az állam részéről megfelelő anyagi támogatásban részesittessenek. Ebben az irányban jelentős lépést jelent a kereskedelemügyi Minister a kamarákhoz intézett leirata, mely arról értesít, hogy a pénsügyminiszter az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét (Budapest, V„ Nádor-utca 22.) felhatalmazta a kis-, közép és kézmüiparosság részére, bizonyos feltételek betartása mellett előlegek nyújtására. A részletes feltételeket tartalmazó idevonatkozó miniszteri leirat szerint a m. kir. pénzügyminiszter az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét a kis-, közép- ós kézmüiparosság pénztári elismervŐDyei ellenében csupán méltányos és sürgős esetekben előlegek nyújtására hatalmazta fel a kivetkező feltételek mellett: 1. Az előlegek fedezetéül cíupán azok a Pénztári Elismervények vehetők tekintetbe, amelyek a kölcsöntkérő k

;s-, közép- vagy kézműiparos nevére vannak kiállítva. 2. Az előlegek a Pénztári Elismérvények névértékének 60%-ig terjedő, de 10,00® koronát meg nem haladó összeg erejéig folyósithatók. 3. Az előlegek csupán a) nyers anyag, félgyártmány és munkabérek fedezetéra legfeljebb 6 havi visszafizetésre, b) gép és szerszámszerzésre illetve műhely helyreállítása eéljából 3—5 évi visszafizetés mellett folyósíthatók. 4. A legfeljebb 6 havi visszafizetésre adott előlegeknél fedezetként váltót, a hosszabb lejáratú előlegeknél pedig kötelezvényt állithat ki az adós. 5. Az előlegek biztosítására a Pénztári Elismervényeken kívül egyéb biztosítékot az adóstól követelni nem szabad. 6. Az I. 0. K. Sz. az előleget *saját szakipari szövetkezeti és az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó gazdasági ős ipari hitelszövetkezetek utján fogja folyósítani. 7. Az I. 0. K. Sz. a folyósított előlegek ellenében legfeljebb 6 százalék kamatot követeibet az adóstól8. Az előlegek folyósításának előmozdítása céljából a magyar királyi központi állampénztár az I. 0. K. Sz. nak legfeljebb 3 millió K ig terjedhető előleget nyújt. Á kölcsönről közelebbi felvilágosítást az ipartestület elnöksége ad. Ara I korona