Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-05 / 177. szám

1920. augusztus 5. 11 ilittli|iütt tiuok „Tálasz P. Gy. urnák" ilyen cimü cikkére, mely a Nyíregyházi Déliujság mult hó 29 iki számában jelent meg. Cikkiró ur cikkében le­kicsinylően nyilatkozik a mészárosságról, miat iparról. Szerinte ez nem is ipar, legfeljebb lokális foglalkozás; könnyen elsajátítható, nem igényel semminemű képességet ós szorgalmat, könnyen meg lehet belőle gazdagodni és leg­kellemesebb gondűző sport Továbbá szemre­hányással illeti a helybeli ipartestületet, —• hogy a szegődtetésnél megjelent két érettségi­zett fiatalembernek miért nem harsogta a fülébe, hogy az önök előképzettsége nem vért­fakasztó szadisztikus gyönyört okozó éles k^s használatára utasítja, — de ha már nemzeti érdekeket óhajtanak nemes elhatározásukkal szolgálni — ám induljanak ambíciót, ^versen­gést, magasabb lelkivágyat fakasztó pályára : teszem azt gombkötőnek. Itt folytatólag az igen tisztelt cikkiró ur, fölemlíti, hogy gomb­áruért 1914-ben tizenegy millió korona mant ki, de eázel szemben egy darab gombot se* szállítottunk ki. Ökör pedig elevenen ment ki mind, s szerinte az ökrök feldolgozása sehol a világon nem szorul magyar érettségizett ifjakra. Mindezekre vonatkzólag az igen tisztelt cikk­iró urnák, a következőkben vagyok bátor vála­szolni. Mindazonáltal, hogy uraságod három év­tizeden keresztül fanatikus hittel csüggött azon meggyőződésén és nem tartotta bajnak azt, hogy erőszakos meneteléssel Magyarországot ipari álammá átalakítani nem kívánatos ezzel szemben b. cikkében mégis felpanaszolja, hogy a fentjelzett évben tizenegy millió korona ér­tékű gombárut importáltunk; ökreinket ellen­ben mind élő állapotban exportáltuk. Bocsás­son meg nekem az igen tisztelt cikkíró ur, ha ezen két ellentétes tételét szembe állítom egy­mással, akkor azt az igazságos kevetkeztetést vonhatom le megamnak, hogy ez uraságod részéről következetlenség. Azt koncedálom, hogy ezen általános következetlenség talán cikkiró úrra nézve nem baj, de az általános nagy közérdekre nézve baj. Szembe merek a cikkiró urnák azon állí­tásával helyezkedni, hogy a mészárosság nem ipar. A mászárosság, igen tisztelt cikkiró ur bec3es engedelmével, tisztes ős ipara hazánk­nak. A nemes céhek idejében remekelni kellett belőle — bár most is ugy lenne. — Sok hasz­nát látná a közegészségügy. De képesítéshez kötött iparnak minősiti a mészáros illetve húsipart, a már modern de sajnos nagyon hézagos ipartörvényünk is. mely lényeges ie formot igényel: a kontárok kiküszö- ( bölése stb. A tisztelt cikkiró urnák azon nézete sem helytálló, hogy a húsipar nem nemzetközi jelentőségű (— bár a fejlődés során azzá lehet —) annak miveléséhez semminémü kiválóság nem szükséges, szorosan véve lokális foglalkozás és ha igen tisztelt cikkiió ur ily nézőpontból bí­rálja meg a húsipar jelentőségét és értékét, akkor sajnálattal kell kijelentenem, hogy sosem foglalkozott ezen iparág jelentőségével és ér­tékével, Hogyha az igen tisztelt cikkiró ur, mielőtt ckkével a nyilvánosság elő lépett ala­posabban érdeklődött volna ezen iparág fejlő­dése iránt, akkor azt láthatta volna, hogy a mészárosság húsiparrá fejlődött, még a háborús évek előtti időkben, különösen nagyobb ipari városainkban. És azt is láthatta volna, hogy hazánkban viruló fejlődésben levő húsipar van, mely magába foglalja a mészáros, hentes, szalámi különféle kolbász áruk, felvágottak, csemegéáruk és konzervek gyártását. A magyar szalámi, kolbászáru, szalonna és zsír, európai export árunk volt. És mindezeket a cikkíró ur, nem figyelte meg. Mindezek után még csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy a modern húsipar alapos elsajátításához, illetve megtanu­lásához, hosszú fáradságos évek és alapos tapasztalatok kellenek, párosulva erős fizikum­mal. Miután pedig a husiparos nem csak ipa­ros, hanem kereskedő is, ennélfogva nagyobb mérvű intelligenciát igényel. Nincs oka a tisztelt cikkiró urnák, a két érettségizett fiatal ember sorsán aggódni, akik Ön szerint gyorsan és gondnélkül akarnak meg­gazdagodni. Ha a két fiatal ember hosszú fá­radságos munka árán jól megtanulja mestersé­gét, épen olyan tisztes polgárává válhat hazá­jának, mint a többi gombkötö. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a husiparosok között szép számmal vannak iskolázott, sőt végzett emberek. Ezt nem dicsekvés képen emütemjel a t. cikkiró urnák, aki szerint a husiparosok gyorsan és gond nélkül gazdagodnak meg. Higyje el a cikkiró ur, hogy városunkban közel hatvan husiparos van és ezek között alig i ötnek-hatnak van számbavehető vagyona; a többi csak tengődik. Még «sak annyit az igen tisztelt eikkíró urnák, ne nehezteljen ipartestületünk tényke­dése miatt azért, mert híven és beoaületesen a régi hagyományoknak megfelelően teljesítette hivatását és nem harsogta a két érettségizett fiatalember fülébe, hogy ne legyetek mészáro­sok, hanem gombkötők. Úgyis mint a nyíregyházi husiparosok egyesületének elnöke, úgyis mint a nyíregyházi ipartestület tisztikarának szerény tagja vagyok, kitűnő tisztelettel: Barth Antal, Hadviseltek szövetségének ünnepélye Értekezlet a vármegyeházán A Hadviseltek Országos Gazdasági Szö­vetsége, az általa indított gyermek akciót, mely az egész ország területére kiterjedő impo­zást mozgalommá alakult, ugy helyben mint az akció központját képező nagyobb városokban, egy egy ünnepéllyel óhajtja megkoronázni. Nyíregyházán ezen ünnepély, a gyermekek érdekében kitejtett messzemenő tényleges éj eredményes munkásságnak méltó befejezésekép, a Hadviseltek Szövetsége által, f. hó 7-ére és 8 ára volt tervezve. Tegnap délelőtt a vár­megyeháza kistermében, az ünnepély megbe­szélése végett, Jármy Béla főispán elnöklete alatt értekezletet tartottak. Az értekezleten jelen voltak a következők: Mikecz István alispán, Rakovszky István ezredes, Peterdy ezredes, Gedaly Henrik püspök, Geduly Henrikné, Éaekes János kanonok, dr. Bartók Jenő, dr. Berstein Béla, Bancs Kál­mánné, Klár Berta, Papp Ernő, a Hadviseltek 0. G. Sz. képviseletében Papp Ernőné, dr. Prok Gyula, Tóth László, dr. Vietórisz József, dr. VietórÍ3z István stb. A főispán nyitja meg az értekezletet és közvetlen meleg szavakban üdvözli a megjelen­teket, majd felszólítására a Hadviseltek Szövet­ségének képviselője, Papp Einő ismerteti a rendezendő ünnepély célját és progr&mmját A Hadviseltek Szövetsége, a minden időkre emlékezetes gyermekakció céljaira ren­dezendő két napos ünnepéllyel, nem csak anyagi, hanem erkölcsi siker eléróset tűzte ki céljául. A két siker elérése egyformán fonlo3, mert amíg az anyagi siker lehetővé teszi az akció eddigi színvonalon való tartását, ilietve növelését, addig az erkölcsi siker az ünnepélyt támogatók lelkében a kötelességteljesítés, a tá­mogatottaknál a róluk való gondoskodás a velük való törődés tudatát támasztva, elősegíti a társadalom széthult rétegeinek ujabb egye­sítését. Az ünnepély rendező bizottságnak elnökéül sikerült megnyerni Jármy Béla fő­ispánt. A bizottság többi tagjai Geduly Hen­rikné, Bencs Kálmánné, Klár Berta, Papp Ernőné, Mikecz István alispán, Bencs Kálmán polgármester és Peterdy ezredes. Majd az ün­nepély programmját ismerteti Papp Ernő. Az ünnepélyen a kormány is képviselteti magát. A főispán indítványozza az ünnepély sike­rének érdekében annak elhalasztását, mert három napot nem tart elegendőnek a szüksé ges előkészületek megtételéhez. Ha az ünne^ pély folyó hó 7 én és 8 áa lenne megtartva, ugy nem tudja annak sikerét biztosítani és ajánlja az ünnepély f. hó 28-án és 29-én való megtartását. Többek hozzászólása után, az értekezlet megállapodik abban, hogy az ünnepély f. hő 28 án és 29-én lesz megtartva, mely időpont összeesik a gyerekek nyaralásának befejezé­sével­Az értekezlet befejezéséül, a főispán biz­tosítja a Hadviseltek Szövetségének képvise­lőjét ugy a maga, mint a megjelentek legmesz­szabbmenő támogatásáról, hogy az ünnepély a nemes célnak megtelelő ugy anyagi, mint er­kölcsi sikert meghozza. — Valamennyi állami és községi elemi iskolának. A V. K. M. 1919. okt. 9 ón kelt 185.132 számú rendelete alapján tudomás ós miheztartás véget értesítem áll. ős közs. elemi iskolai helyi hatóságait, hogy 1919—20. tanév­től ifjúsági ós tanítói könyvtári költségvetéseket egyelőre ne terjesszenek be. A beiratási dija­kat 1919-20 tanévtől kezdve az 1918-19.. évi ebbeli pénzmaradvánnyal együtt gyümöl­csözőleg kezeljék. Kir. tanf. szabadságon Fábry Ignác. Kir. s. tartelügyelő. Ihgsnrták ai Uj Életveszélyes szúrt sebbal szállították be tegnap ifj. Póta Gáspárt az Erzsébet korházba. Az egyébként rovott multu egyént Rubovszky József szúrta meg. Vasárnap délután a Gazdakörben rende­zett 'táncmulatságon szólalkozott össze a két fiatalember. Az összeszólalkozásia Póta szol­gáltatott okot azzal, hogy Rubovszkyt aki né­hány ismerősének társaságában beszélgetett a táncteremben, duryán megsértette. A táncmu­latság folyamán a két haragos állandóan figye­lemmel kísérte egymást, majd amikor Rubovszky néhány lány társaságában a táncmulatság után hazafelé indult, Póta és barátai követték. A két társaság egymás nyomában haladt és köz­ben Póta állandóan szidalmakkal illette Ru­bovszkyt. Végre az Uj utcában, körülbelül a 20-ik számú ház tájékán, Póta késsel kezében rátámadt haragosára, mire az ugyancsak kést rántott ós — amint ázt a letartóztatott Ru­bovszky előadja, védekezés közben megszúrta Pótat. A késeiéi után Rubovszky elfutott Szántó vizsgáló biró tegnap délelőtt hall­gatta ki az Erzsébet korházban Pótát, akinek állapota életveszélyes. Rubovszkyt a rendőrség letartóztatta ós őrizetbe vette. HÍREK Kofa néni, tudja-e, hogy kelmed is luxusadót -tog fizetni ? 1 No nem azért a luxusért, hogy a nagyságákkal gorombáskodik, de egy uj kedv­telésért. Kelmed ugylátszik képtárt rendez be otthon és ez már luxus a mai világban. Azt láttam ugyanis, hogy becéző szeretettel gyűj­tögeti a szép vasalt két, öt tíz stb. koronás bankjegyeket. Csak olyanokat méltóztat el­fogadni, melyekről finom szakavatottsaggal megállapitandja, hogy ez — jó pénz. Ha ba van repedve, ha ki van lukadva, ha sápadt, va2? köhög egy kicsit az az istenverte bankó, kelmed vesékig ható elmés kifejezéssel kap­csolatban, hogy ugy mondjam, undorral uta­sítja vissza. Ha nincs neki beragasztva az az izéje, amit kelmed nem szenvedhet, akkor azt mondja, hogy ha be volna ragasztva, elfogadná, de igy iszonyú míg rá is gondolni kérem stb. Ha be van neki ragasztva, akkor meg azt méltóztatik mondani, hogy ha nem volna beragasztva elfogadná ésigytovább. Nem elég, hogy kelmed egy félkörtényire becsüli vatutánkat. mert hisz egy egész körté­ért két koronát követel, még azzal is tetézi bűnét,- hogy annak a bankóknak gyüretlen, biztos elegánciájunak kell lenni. Viszont visszaadásnál kelmed a noteszéből roggyant bankókat szed elő A háborúban az ezüst koronások meg piculák vándoroltak a kelmed gyűjteményébe, most az egészséges jancsi­bankók. Eddig még nem koppintottak a kör­mire, de az emberek türelméből immár az utolsó csepp is kiszáradt. Tessék elfogadni azt a bankót, ugy is keserves azt kiadni, akár sima, akár ráncos, mint a kelmed hara­gos orcája! — Eljegyzés. Blau Ignácz eljegyezte Gelb­mán Rózsikát. (Minden külön értesítés helyet.) — Uj rendőrfogalmazó. Gável Ernő volt forróencsencsi beosztott szolgabírót a belügy­miniszter a nyíregyházi államrendőrsőghez fo­galmazóvá nevezte ki. Az uj államrendőrségi fogalmazó hivatalát tegnap foglalta el. — Felkérem a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnázium növendékeit, hogy könyvszükség­letüket naponta d u 2—5-ig az ifjúsági könyv­tár helyiségében legkésőbb augusztus 10-ig je­lentsék be. Péter Károly. — Hymen. Orbán András és Stoller Gizike augusztus 5-én d. u. 6 órakor tartják esküvőjüket az ág. hitv. ev. templomban. Tanuk lesznek Bartba Jenő volt államtitkár és Lukács „Béla tanítóképző tanár­— A tűzoltó egyesület augusztus 20 iki sóstói mulatságának kabaréjáu fellépnek: Vietórisz Lenke, Pataky Magda, Kazár Emma, Timarovszky Irén, Zeke László, Márföldy József, Belánszky István, Varga Sándor, Palumbi Gá­bor és Lajos, Laufer Guci, Gaszper István, Balla Endre, Katona Béla, Szakács Lajos és neje, Szmolár Pál. Konferál Király Imre. — Az eddigi sóstói kabarék sziavonalát felülmúló műsor főpróbáit tartják már a tűzoltók Pataky László tűz. egy. titkár vezetése alatt. \

Next

/
Thumbnails
Contents