Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-01 / 174. szám

Hylregyháza, 1320, augusztus 1. " Vasárnap XLI. évfolyam * 174. Szám. mt í Befejezték a kormány programmról folyó vitát Ezrei a rossz magyar szóval fejezik ki Rzt. ha valaki, vagy valami, másokkal vagy roásssl szembea, a b ztos győzelem reményével kel versenyre. ügy ilyen versenyről ad számot ogy gazdaságpolitikai hetilap, amikór a Magyar Fémés Lámpaárugjár r. t, romániai megrendeléséről számol be. Ez zz iparvállalat nyilvános ajánlati versenyen vett részt és a .sok-sok millióra rugó munkát elnyerte azért, mert a „magyar koroaa állasánál fogva, a tcjbbi kül

:öldi ajanlattal szemben fölényesen veraenykepes volt.'

1 A gyárnak ez a vállalkozása, „sok mii lióra rugó hasznot to« a vállalatnak biztosítani." Ez a ,.Hírek ' között szerényen meghe zódó hiradás, bizonyítéka annak, hogy a háborút vesztett országok, a győztesekkel szem bon Tersenyre tudnak kelni ós e versenyben győztesek lesznek. Szinte törvényszerűnek mond hatjuk ezt, ha vesztes országok történelmére gondolunk. Tudjuk, hogy a francia-porosz háborn, a fraicciákat lesújtotta gazdasagílag, inig a néma teket felem lte A háborút követőleg Francia országban olcsóság következett be, mig a német pénzbőség áremelkedéssel j irt A francia iparcikkek „versenyképesen" jelentek meg a német piacon, igy is nagy ryereségat biztosítottak a :ranciákc»k ugy, hogy később, FraLeiaország vált Európa bankárjává. Dácia, ez a kis agrárállam, amely még agrárvamok nélkül is élt és a behozataltól nem felt, a Schleswig-holsteini háború után teljeseu leromlott gazdasagával es uyomoruságaval energikusan megküzdve, „ . .. k nyugati riiagipari álamok sorából messze kimagasló modern agrárállam" má lett, melynek parasztnépének „ ... müveiiségi foka jó*al fölülmúlja Angliát, Franciaországét és Németországét.'" Munkavai, helyes észjárással es tanulassai vált versenyKépessé, mert tudott afcarni nemeset és jót : a gazt, a szemetet nem tűrte meg maga között Most mi is leverten, uj őletet kell, hogy kezdjünk. Nagy a pénzbőségünk, de pénzünket mgyon al«C8oayra becsünk a zürichi börz^sek. innen ví,n, hogy — amim városunk képviselője is mondja, — Magyarországon a iegol csúbb az élet. Ügyes export import politikával ez az o'csóeág renntsrtnató, ha a kapzsiság és a pénzvágy mint behő tllen<ég, nem válik rákfenéjévé országunknak éj illetve, ha ez a nyavalya ha kell tüzzel-vassal kiirtható lesz. A belső olcsóságot, az okosan vezetett és az állam kezében zartott külkereskedelem fan&tart hatja. Erről már régebben szólotturk itt. Ha pedig itthon a megélhe'és olcsóbb lesz, mint a külföldön, iparunkat pedig arra nivóra emeljük, amelyen az, a hazai yiszoníok között is a legmagasabb fokot mutathatja. akkor .versenyképes* lesz országunk a külföldön ps akkor elébe kerülhetünk jólétben és ttdán minden egyebebben is, a ma még büszkélkedő é3 gőgö* elienségeinkoö*. Ehhez azonban elazáct akaraterő kell, & munkának komoly akarása, de emeíiett a szükséges munkaalkalmaknak biztosítása is. Mert ha nem igyekszünk a kereseti viszonyokat ja vitani, akkor nem iehet itt koarioiy munkáról szó, skkor cem lehet jólétet biztosiam és akkor hiába minden törekvés, ame^y ennek az orszagnak nyomorúságát — talán csak szóval és ígérettel, —• gyógyitsni kívánja Az ország gazdasági versenyképességét a munka akarása és a munkaalkalmak megtrremtés« keltheti életr* 1 PiSij-er János. Budapest, juiius 31. Saját tudósítónktól. Rakovszky elnök pontban 10 órakor nyitja meg a gyűlést. Az elnöki jelentések során javaslatot tesz, hogy a következő gyűléseken gyülésenkint egy egy indítványt indokoljanak a képviselők A mentelmi ügyek során Kerekes Mihály és Wágner Károly msntelmi jogát rágalmazás és becsületsértés miatt felfüggesztik. Drozdy esetében nem állapítják meg a mentelmi jog sérelmét, mert az őt nem képviselői minőségében érte Milcsevics János szólal fel, aki kifejti, hogy a zsidókérdést nem lehet zavargásokkal megoldani. Védi a hazafias zsidóságot, mely becsületes és » bolsevizmus előkészítésében éppen olyan kevés szerepe volt, mint a keresztény munkásságnak. A szociális alkotások terére nemcsak a munkásság, de a k)z érdekében is sürgősen kell térni. Védelmébe veszi a munkásságot. A magyar munkás igenis szereti hazáját A megszállott területekről érkező levelek tanusitjak ezt, telve vannak Magyarország iránt ér/.ett vágyódással. Bcdor György k.fogásoija, ho*y a gazdákra sok helyt tu'sögosan nagy buzakentingenset róttak ki. A fa'e joggal követeli, ho^y az 'parcikíek árát is szállítsák le. Visszautasítja Csizmadia Sándornak azt az állítását, mintha a munkásság egyedüli képviselője volna Budaházy László szemére veti a kormánynak, hogy programmjában megfeledkezik a népoktatásról, pedig az is van olyan fontos, mint az egyetemi kérdés. Rámutat a közalkalmazottak válságára, akik képtelenek megvásárolni a búzát. Megütközéssel látja, hogy a kormány nem Ígérte meg a zsidókérdés radikális intézményes megoldását. Avsrf'y Elek felolvas egy levelet, amelyet a Nemzeti Újságban irt vezércikkre kapott visszhangul A levél tele van gyalázkodással s olyan kitételeket tartalmaz, hogy elnök a felolvasót rendre utasítja. Ujváry Géza helyes adópolitikát sürget. Az adózókat kategóriákba kell sorozni és más adózás alá keli hogy essék az aki a háborúba* juíott jogosulatlan vagyonhoz, mint a becsületes termelő. A háborús vagyon nyolcvan százalékát ei kell venni. Készletei képet tár fel a lakásmizériáról s követeli a háztulajdonosokat korlátozó intézkedések hatályon kivtil he lyezését, mert igy nincs kedve senkinek háaépitésre. A zsidókérdésben ajánl egy megoldási módot. Mondja ki a törvény, hogy zsidó férfi csak keresztény nőt vehessen el, zs dóleány pedig csak keresztény férfihoz mehessen nőül. Elnök figyelmezteti, hogy maradjon komoly Ezt a legkomolyabban javasolom, mondja, rendeljék el, f ogy ezután minden születendő gyermeket meg kell keresitelni. Igy biztosan felszívjuk a zsidóságot. Elnök a kormányprogram m teletti vitát befejezettnek nyilvánítja, majd zárt ülést rendel e

1. Lengyelországot már most kell segitei^ Budapest jul'us 31 (Saját tudósítónktól.) Parisból jelentik : A Temps amellett foglal állást, hogy nm kell bevárni a fegyverszüneti tárgyalásokat, hanem már most se^iteni kell Lengyelországot, mert az oroszok a késedelmet íelhusznalva, erőt gyűjtenek és az első alkalommal rávetik maguk* t Wrangel seregére, hogy zavartalanul folytassák előnyomu ásákat n j ugat felé. Az antánt segitőcsapatok útban vannak Budapest, juiius 31. (Saját tudősitónktól.) Londonból jelentik: A szövetségesek haditanácsa megadta a jeli az antant csapatok indulására. Az argol csapatok Danzigon és Rigán át, a fratcák Németországon, az olaszok Ausztrián és Csehországon át sietnek a lengyelek segítségére. A daozigi kikötőben számos antani hajó horgonyoz, amelyekből nagy rnenynyiségü hadianyagot raknak ki Lengyelország számára. Jugoszláv—Osztrák kompenzációs szerződés Budapest, juiius 81. {Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik: A Szerb-Osztrák kompenzációs egyezséget megkötötték. Jugoszlávia 1500 waggon búzát szállít 212 dicárért, továbbá 4000 wagüon tengerit 200 dinárért métermáí zsájával. A szerb sajtó támadja a kormányt az s egyezményért s követeli hegy Ausztria 1500 í lokomotivot és 2000 vasúti koecit szállitíon. Bukarest viz alatt Budapest, juiius 31 (Saját tudósítónktól. A napok óta tartó esőzések miatt Bukarest több kerülete viz alá került. i A szovjetkormány békeajánlata Romániához Budapest, juiius 31 (Saját tudósítónktól.) A szovjetkormáoy újra beket ajánlott Romániának, Talószinü, hogy Románia a londoni konferenciáig nem is tárgyai az oroszok- ** kai, hogy szabad keze maradjon. Egy konzervgyár lángokban i Budapest, juiius 31. (Saját tudósítónktól.) Budapesten ma reggel kigyulladt az Ex-Msior konzervgyár. A gyár számos épülete lángokban áll. A tűzoltás tart. A csipiii forradalmi törvényszék tagjait kivégezték Budapest, jul. 31 Saját tudósítóktól. A K8cskemé!hy Gyula táblabíró elnökletével a esepeli forradalmi törvénysyszék tagjainak ügyében hozott halálos iíéletel, minthogy a kegyelmi kérést vissz ;utasították, Gold Hermm hóhér ma hajtotfa régre a három elitélten. Hz oláii királyt Erdély királyává koronázzák Budapest, juiius 31. Ssját tudósítónktól. Kolozsvárról jelentik: Ferdinánd romáa király erdélyi királlyá koronáztatja magát. Coanda tábornok vezetésével egy két tagu bizottság készíti elő a koronázást, amelynek idejét éí helyét még nam állapították meg, ds Gyulafehérvárt ós Tordát emlegetik. Ara I feoroaa \