Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-07-31 / 173. szám

s jfisarmöE 1920. julius 31 A politika uj eseményei R birtokreform — R ház folyosójáról — R mai nemzetgyűlés Budapest, julius 30. Saját tudósítónktól. A birtokreform részleteit feldolgozó bizott­ság ma délelőtt folytatja tanácskozásait, ame­lyek még ma" befejeződnek. A reformjavaslat rövid időn belül a nemzetgyűlés elő jut, bár •lőbb a pénzügyi javaslatok kerülnek sorra, amelyekkel kapcsolatban a politikai államtitkár- ! ságok megszüntetése tárgyalás alá ker dl. A ház folyosóin ma szokatlan élénkség ] van. Izgalommal Tárják a mai nap minden­asetre igen jelentős eseményeit, Bottlik József sürgő* interpellációját, amelyet a legutóbbi za­vargások tárgyában intéz a kormányhoz. Bott­lik ugyanis mintegy husz harminc perces be­szédében nem fog megelégedni azzal, bogy a nyomozások erélyes lefolytatásáts ürgeti, hanem rá fog mutatni a gyakori rendbontások moz­gató rugóira, amelyek kiküszöbölése nélkül a rend soha helyre nem állhat. Megütközéssel tárgyalják a folyosón a lisztárakat is. Általános a vélemény, hogy a tisztviselők és munkások az 500 kor. búzaára­kat sem tudják megfizetni. Megígérték, hogy a kormány az ár egyhatodát átvállalja, d« ennek *3ak ugy volna értelme, ha a fejkvótát is fel­emelné, mert a szűk ellátású és a szabad for­galom lisztjére rászoruló közalkalmazott és munkás az ott felszállt magas árat képtelen lesz megfizetni. A nemzetgyűlés szombaton nem tart ülést. Javasolni fogják, hogy ülései nyolc órásak le­gyenek. Rakovszky tizenegy órakor nyitja meg a gyűlést. Az elnöki bejelentések utáu Csizmadia Sándor szólal fel személyes kérdésben. Drozdy Győzővel polemizálva kijelenti, hogy ö nem csapta be a szociáldemokrata pártot, szociálisla maradt, de nemzeti érzéssel. Giesswain Sándor szólal tel ezután. Elfogadja a miniszterelnök expozéját A nemzeti haladás s a haza boldo­gulása érdekében a szociális tennivalókat kell szem előtt tartanunk Szociális berendezkedésre, intézményekre van szükség a munkásság érde­kében. Szükségesnek tartja a munkásbiztositó pénztárak reorganizálását, de n teljes államo­sítást helytelenítené. Beszéde lapzártakor tart. Nagy robbanás a Skoda­gyárban Budapest, julius 30. Saját tudósítónktól. Bécsből jelentik: Prágából érkezett jelentés szerint a Skoda-müvek muníció osztályának nagy pavilonjában, ahol nehéz lövegeket ké­szitnek, óriási robbanás történt, melynek husz halott és tizennyolc súlyos sebesült áldozata van. Lemberget nem fenyegeti veszély Budapest, jul. 30 Saját tudósítóktól. A Neue Freie Presse beavatott körökből ny6rt értesülései alapján megállapítja, hogy a lengyel legfőbb katonai parancsnokság minden szüksé­ges előintézkedést megtett, hogy az ellenséget, ha az a galíciai határig merészkedne, onnan visszaverjék. Lemberget nem fenyegeti veszély. A fővárosi iskolák államosítása Budapest, julius 30. Saját tudósítónktól. A fővárosi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat a napokban kerül a nemzet­gyűlés elé. Ez alkalommal a „Magyar tanító" megszólaltatja a nevesebb politikusokat, akik mind az államosítás ellen nyilatkoznak. Take Jonescu balsejtelmei Budapest, jul. 30. (Saját tudósítónktól.) Bukarestről jelentik, A Viitorul-ban Take Jonescu feltűnést keltő cikket ir a magyar békéről. Lehetetlen, írja Take Jonescu, hogy a világsajtó egyre a magyar békerevizióját emle­geti, mikor annak ratifikálása sem történt még meg. Ha a szövtí cégesek megvonják támoga­tásukat Romániától, 'nem lehetetlen, hogy . Magyarország meg fo^ji tagadni a báke reví­zióját. A mai tőzsde hirei 1 Budapest, julius 30. (Saját tudósítónktól.) Valuta: márka 451, dollár 167, Napoleon 630, rubel 319, szokol 348, kor. drnár 902. Hi történik Felsőmagyarországon Átsurrant felvidéki hirek Nyíregyháza, julius 30. (Alkalmi tudósítónktól.) Két jellemző letartóztatás Bodony község református tanítóját, mert mostoha fia a magyar nemzeti hadseregben szolgál, három napi határidővel a városból csa­ládjával együtt kiutasították. A poroskői cseh körjegyzőt botrányos panamái miatt letartóztatták. Ki, Amerikába A »Slo?ák„ cimü cseh lap elpanaszolja, hogy utóbbi időben ijesztő módon nő az Ameri­kába kivándorlók száma. A kivándorlók közül a legtöbben nők és gyermekek, akik soha többé vissza nem térnek. Az ok a következő: Az amerikai szlovákok a „felszabadulás* hirére hazajöttek. Látva azonban az otthoni állapoto­kat, vissza mentek újra Amerikába, hogy onnan soha többé haza ne jöjjenek. Az Amerikában élő szlovák apa, hallva a nyomorról, mely ott­hon dul a nép között, megveszi dollárért a hajójegyet, elküldi feleségének és kihívja magá­hoz gyermekestől együtt. A kivándorlás legin­kább Kelet-Szlovenszkó felől áramlik, mert ott több száz falu áll elégve és legnagyobb a liszt­hiány. Cseh—Lengyel viszály A szepesi határterületen, ahol népszava zás folyik, véres összeütközések vannak lengyel agitátorok és cseh legionáriusok kőzött. Napon­kint lövöldöznek a Dunajec mentén. A lengye lek julius elején megölték a nedeci bírót, akit Szepesófaluban nagy részvéttel temettek el, a cseh kormány, a francia -őrség jelenlétében. A temetésről a falvakba térő résztvevőket a len­gyelek támadták meg. Magyar kisgazdák hangja Az .Ungmegyei magyar kisgazdapárt" harmincíagu küldöttsége megjelent Zsatkovics ruszinkói kormányzó előtt, ahol szónokuk, baák Imre vajáni ref. lelkész tolmácsolta a magyar kÍ3kasdák sérelmeit. „ Vegye tudomásul kor­mányzó ur, hogy a rabszolga kort mi megelé­geltük és többé nem türjük 140--150 koronás áron a rekvirálást, meg fogjuk akadályozni. Igazságtalanság volt é3 ma is az, hogy mig a mi terményünkkel tömték Csehországot ós Prágát, addig a megye felső része éhhalállal küzd. Első sorban Ungmegyét lássák el!" Zsas­kovies meghökkent a gazdák fellépésétől ós megígérte, hogy ügyükben ankétot hív össze. Ahogy itt történt a Buza-téren Poprádon, a féktelen felvidéki izgatás hatása alatt valóságos terroríiuk módjára viselkedő su­hancok megrohanták a Szepesmegyei Gazdák Egyesületének gyűlését és több gazdát véresre •ertek. A cseh katonaság passzíve viselkedett s a rend helyreállítását meg se kísérelte. A munkásság vezetői később természetesen „fele lőtlen elemek" garázdálkodásának szerették feltüntetni az eseményeket, a gazdák viszont hangoztatják, hogy ilyen terrort türai nem fognak. Már sírnak a tsehek A „Venkov" legutóbbi száma sötét sai­nekkel megrajzolt cikkben foglalkozik a sxlo­venszkóí állapotokkal, ahol — úgymond — az utóbbi időben jelentŐ3 mozgalmak és válto­zások játszódnak le. Nemcsak a nemzeti prog­rtmm, hanem a cseh-szlovák köztársaság léte ellen is frontot vettek. Legutóbb Pozsonyban a magyar ker. szocialisták egy nyilvános gyűlésen harcot hirdettek a cseh-szlovák köztársaság el­len. a szónokok a cseh szlovák államot a zsar­nokság uralmának jellemezték és ezzel szem­ben dicsérték Magyarországot. Bomlás a mi javunkra A nyitrai szocialisták jul. 4-iki kongresz­szusukon kimondották, hogy csak azt a felsőbb ­séget ismerik el, amelyet ők választanak. Ki­mondották, hogy a munkásság maga akar zsu­pánt választani. Kapitány János nyitrai munkás ezeket mondta: A megyében a magyar uralom alait jobbak voltak a viszonyok, mint ma. Kívánjak, hogy az elbocsátott, régi hivatalnokokat vegyék vissza a szolgálatba. Kívánjuk, hogy iskoláink­ban magyarul tanítsanak, hogy gyermekeinket ne kelljen Érsekújvárra küldeni. Másként a gyűlés a nemrég tartott kassai és galgóci szocialista gyűlések moszkvai han­gulatában megdöbbentő példáját mutatta a cseh-szlovák társadalmi rend felborulásának. Megírják a tanácsköztársaság történetét „História est magister vitae" latin köz­mondás örök igazságának érvényesülését latjak abban^ hogy A minisztertanács méltányolta annak fontosságát, hogy az elmúlt bolseviki rémuralom története mindan vonatkozásban ki­derítve, annak idején hiteles adatok alapján Írassék meg és e gyászos emlékű mozgalom szociálpolitikai tanulságai, a magyar nemzet konszolidációja és jövőjének biztosítása érde­kében értékesitessenek. A történet megírásához szükséges minden irányban kiterjedő adatgyűj­tés megszervezését a minisztertanács kormány­feladatnak nyilvánította és ezen mankálatoknak az általa elfogadott irányelvek szerint való megindításával és végrehajtásával a belügy­minisztert bízta meg. A nagyszabású históriai munkálatok elvégzésére a belügyminiszter szik­emberekből bizottságot nevezett bi, melynek elnöke: dr. Csánky Bazsö h államtitkár, az Országos Levéltár főigazgatója és előadója: dr. Ilosvay Bálint belügyminiszteri tanácsos. Az összegyűjtött és megfelelően rendezett anyagot, az Országos Levéltárban fogják elhelyezni. A belügyminiszter az adatgyűjtő bizottság támogatására hívja fel a vármegye közönségét és azon reményének ad kifejezést, hogy a vár­megye hazafias érzésű közönsége méltányolni fogja ezen munkának jelentőségét és ,hozzá*fog járulni ahhoz, hogy a munkálat minél előbb teljesebb és tökéletesebb legyen és igy bizto­sítva legyen annak sikere a nemzet, az emberi­ség és a tudomány számára. Az alispán megkeresése folytán Bencs Kálmán dr- polgármestes a helybeli adatgyűj­téssel dr. Walter Géza városi tanácsost bízta meg, aki közvetlen tapasztalásból ismeri az itt lejátszódott eseményeket. Az adatgyűjtő bizott­ság tarvezeteket állított össze és kérdő iveket bocsátott ki, melyek a megfelelő kitöltés után augusztus l-ig lesznek a polgármerter utján az alispánhoz beterjesztve.

Next

/
Thumbnails
Contents