Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-08 / 105. szám

Nyíregyháza, 1920. május 8. * Szombat XLS. évfolyam * 105 »zám Wwi.-.t'*^ CSEH 3L A végleges békeszerződést átnyújtották Versaillesben. Amit keseiü daccal, de a magyar jövőbe vetett elszánt tekintettel vártunk, az be is köyetkezett. A szövetségas és társult hatalmak a népszavazás elrendelésére vonatkozó igazságos kérelmünkre szégyennel teljes választ adtak: nem-mel feleltek! Rideg, lesújtó felelet, melynek hallatára inog bennünk talán az igazságba vetett hit is, de arcunk csak egy pillanatra borul el, mert szivünkben egy ezeréves lét tudata fesziti a bizalom érzését, a magyarok Istenébe vetett hit áhitatás és azt mondjuk egymásnak : Ne féljetek, kétségbeesésre nincs ckunk! Emelt tővel nézünk az igazságtalan ítélet elé, a könnvü lelkiismeretű biró : Európa szemébe. Ránk tekint a külföld, hogy lássa, mit tesz egy nemzet a történelmi válság megrendítő perceiben. Nos, ez a nemzet impozáns nyugalommal, erejének és igazságának tudatában, néma fájdalommal bár, de jajszó és kétségbeesett esdeklés nélkül mint egy ember áll. Egy gondolatban, egy érzésben forrunk hatalmas egységbe és nem aggódunk, nem passimistáskodunk! Összeszorított fogakkal, összeszorított kemény ököllel állunk, de azt sugiuk egymásnak^ óvatosan, hogy türelem, kitartás, — testvér, mert ez vezet el nagy céljainkhoz, mig türelmetlen, elhamarkodott, könnyelmű cselekvés most messze elsodorhatna bennünket azoktól. A magyar lelkek mindegyikében egy érzés zajlik ma és az egyesek érzéséből a nemzeti lélek méltósággal emelkedik a magasba. Teremtsük meg egymás között ezt a harmóniát, akkor aem kell sokáig várnunk arra, hogy reményeink valóra váljanak és elégtételt kapjunk a világ ítélőszéke előtt. Magyarország ezeréves területi integritásának gondolatát senki fel nem adta és nem adja fel soha. E hatalmas gondolat fel fogja rázni Európa nyugalmát, e hatalmas gendolat győzedelmesebb lesz százezer meg százezer szuronynál, mert győzelmét történeti és természeti törvények ereje kényszeríti ki! Elhangzott a válasz Versailiesből, de visszazúg rá a magyar lelkek erdeje: Soha! És ezt a zúgást, ezt a vihartvető nyugtalanságot el nem némiíja többé senki. (—) A békeszerződés ajminiszíei tanács előtt Ghillányi miniszter nyilatkozata \ Budapest, máju3 7. (Saját tudósi'.ósktól.) Ma volt az els5 minisztertanács, amelyen a fc'keszerződés elfogadásának lehetőségét tárgyalták. A legfőbb tanács elutasító válaszjegyzékét a kísérőlevéllel együtt Preznovsky rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter hozza. A minisztertanács csupán előzetes tanácskozást folytatott, miután a válaszjegyzék hivatalos szövege még ismeretlen. A tanácskozáson as aláírás, vagy az aláírás megtagadásínak lehetőségét vitatták. A minisztertanács álláspontja inkább az aláírás megtagadása felé hajlik. Simonyi Semadam Sándor miniszterelnök o a

z újságírók kfcrdésére kijelentette, hogy semmiféle nyilatkozatot nem lehet, mert az hivatalos állásfoglalást jelentene. Miután a válasz szövege még ismeretlen, semmiféle nyilatkozattal elébe vágni nem lehet. Ghillányi báró földmivelésügyi miniszter a következő nyilatkozatot tette a válaszjegyzékről : Miután az elutasító válaszjegyzék tartalmáról hiányos jelentések érkeztek, arról határozott véleményt nem mondhatok. Az a tény azonban, hogy a szövetségesek határkiigazitásra, Ott, ahol az szükségesnek mutatkozik, bizottságot küldenek ki. azt a benyomást kelti, hogy azért némi engedményekre ;.zámithatunk s begy a feltételek enyhítésének lehetősége nincs véglegesen lezárva. A békeszerződés mostani formájában a magyar nemzet halálos ítélete. 15—20 esztendeig még elélhetünk valahogy, de ezen idő alatt teljesen tönkremegyünk és elszegényedünk. Az a véleményem, hogy az aláírás megtagadása volna az okosabb választás. Az elutasító válasz hatása Budapesten Incidens az Ébredő Magyarok felvonulásán Büdapest, májiis 7. (Saját tudósítónk) Az antánt elutasító jegyzéke Budapesten óriási elkeseredést és/ dacos büszkeséget váltott ki. A nemzetgyűlési pártok egyhangúlag elhatározták, hogy hétfőtől kezdve minden egyéb munkát és pártszemponjtot félretéve, kizárólag a nak foglalkozni. békeszerződés kérdés ével fogA Területvédő Liga kiálltványt adott ki, amelyben hangos és elkeseredett tiltakozást fejt ki a válaszjegyzék ellen. Legyünk büszkék és önérzetesek — mondja a kiáltvány — mert a magyar nemzet egészséges és élni ekaró, tehát céiját el kell, hogy érje. Az igazságot keresztre feszitették, ezután csak a megváltó feltámadás jöhet. Tegnap délután Budapesten tiltakozó népgyűlés volt, ezek között az Ébredő Magyarok Egyesületének fe vonulása volt a legheyesebben tiltakozó. Az egyesületből mintegy 400 főből álló tömeg a Váci-utcára a Területvédő Liga helyisége elé vonult, ahol a szónokok erélyesen tiltakoztak az igazságtalan béke aláírása ellen. A kivonult rendőrség a tömeget feloszlásra szólította fel s mikor ennek nem akartak engedelmeskedni, a rendőrség a tüntetést vezető ügyvezető elnököt letartóztatta. A letartóztatás ellen tiltakozó ifjak elnöküket csakhamar kiszabadították. A történtek hírére kivonult a műegyetemi ifjak karhatalmi csoportja, közrefogta a rendőröket és kényszeritette őket, hogy a tüntetésben annak befejeztéig vegyenek részt. A tiltakozó gyűlésen Szabó Dezső iró, az ifjúság vezére beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a megalázó békeszerződést becsületes magyar ember soha alá nem Írhatja. A tegnapi napon nagy tiltakozó gyűlést tartott az egyetemi ifjúság is a Területvédő Liga helyisége előtt, követelve, hogy a kormáDy tagadja meg a halálos ítéletnek, a békeszerződésnek aláírását. 4 csehek osztják a magyarok földjét Budapest, máj. 7. Í

A cseh kormány a magyarság ellenállásának letörése céljából kényszer parcellázást , rendelt el. így elrendelte Károlyi Lajos gróf | egyik ezerholda3 birtokának felosztását. A birtokot cseh legionáriusok között osztják fel. & városi szakosztályod Illése A városi szakosztályok kedden délután három órakor tartották ülésüket Dr. Bsncs Kálmán polpármesier elnöklete alatt. Az ülésnek több jetentős tárgya volt. így foglalkoztak a szakosztályok a most szervezendő Munkáskönyvtár ügyével. Ennek a ré gen életszükségletnek érzett, de sajnos, nagy nemzeti szerencsétlenségünkre elhanyagolt mozgalomnak élén Oláh Dániel volt munkásminiszter áll. A cél az, hogy a magyar munkásság tárgyilagos oktatása, értékes szellemi és erkölcsi kulturjavakban való részesítése, így nemzeti irányban való ujjánevelése érdekében nagyszabású munkás könyvtárt állítsanak fel a fővárosban s később ennek fiókjaiként a vidéki városokban is. A könyvtárvállalat felvilágosító iratokat, könyveket fog kiadni, folyóiratokat, lapokat fog megindítani, hogy hatását kiterjessze a magyar munkáslélek egész területére. Az anyagi és erkölcsi feltételekről a Munkáskönyvtár Egyesület fog gondoskodni, melynek zászlaja alá az egész nagy magyar társadalom tömörülni kíván. A szakosztályok a mozgalom nagy jelentőségét méltányolva, a polgármester indítványán elhatározták, hogy a városnak alapító tagként való belépését fogják javasolni. A szakosztályok foglalkoztak a Sóstóra vezető kőut építése kérdésével is. Ennek a régen óhajtott útnak építése most, hogy az államépitészeti hivatal a minisztériumtól már Előfizetési árak: helyben: egész évre 160 K, fél | AlapHotta JÖBA ELEK I ÚTTSZTm '' nn

ér/°ií^ 1 w* «-»—« «* s. ÍZABO LASZLO * * vidéken: '/íévre 200,VjévrelOO, V^evreöO, lhora20K J üéiuatokst nem adunk vissza. 6ZABOLCSVÁRMEGVE ÉS mmEGYHÁZA VÁBQ® HIVATALOS NAPILAPJA Ara 1 korona