Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)
1920-04-29 / 98. szám
JSÍYÍRVIDÉK. 1920. április f» Gondolatok Erdély elválaszthatatlan Magyarországtól. Amellett mindenekelőtt szól e tőidnek természeti fekvése. Magyarország területe Európa egyik legjobban határolt földrajzi egysége. Északon, keleten és délkeleteu a Kárpátok gerincei keritik körül. A Szamos s a Maros egyaránt a legmagyarabb folyóba a Tiszába ömlenek. Ez ael a természeti fekvéssel, geográfiái alakulattal szorosan összefügg Magyarország gazdasági egysége is. Ez oly hatalmas érv az elválaszt hatatlanság mellett, amelyet figyelmen kivül hagyni nem lehet. A faji és történelmi jogokon kivül nekünk Erdély hozzánktartozandósága gazdasági létkérdés is. Ha igaz az, hogy a legtöbb háború gazdasági okokra vezethető vissza agy Erdély elszakítása esetében az emiitett gazdasági háborús ok reánk nézve fennállana és előbb-utóbb a háborút ismét lángra lobbantaná. A felületes szemlélő könnyen abba a hibába eshetik, hogy azt mondja, hogy bele kell törődnünk a látszólag megváltozhatatlanba és meg kell várnunk, amig az európai konstelláció ugy alakul, hogy külső segítséggel visszaszerezzük azt a földet, amelyet elveszítenünk sohasem, semmi körülmények között, egy percre sem szabad. Mint földművelő ország — mondják a kishitűek — keservesen ugyan, de megél Magyarország Erdély nélkül is addig, amig ez a kedvező alkalom bekövetkezik. E2t hinni azonban súlyos tévedés. Ennek az országnak ugyan is létalapja Erdély. A mezőgazdaság sikeres folytatásához szükség van mezőgazdasági gépekre, szükség van szénre, vasra, sóra, szükség van az erdélyi ma-hatenyésztésre. Amenynyíre ismerjük az entente lapokból a megállapított határokat, a nekünk megmaradó területeken mindezek hiányzanak, már pedig ezek nélkül, még a magyar mezőgazdaság is csődbe jut. Ha tehát békét és oly helyzetet akarunk, hogy Európa keletén történelmi hivatásunknak továbbra is betölthessük, amint azt egy évezreden át tettük, akkor bennünket nem szabad és nem lehet Erdélyt az anyaországtól elszakítani. Ha Európa testén fekély volt Ausztria, a mint az antant lapokból állandóan olvastuk, akkor a világ népeinek még kevésbbé szabad ma egy Ausztria helyett hármat teremtenie. Nem oly naivak a békét diktáló hatalmasságok, hogy ne lássák he, hogy Magyarország szétdarabolásával ezt csinálják. Igen találó megegyezést tett egy entente tiszt a mostani középeurópai helyzetre. Eddig a Balkán a délkeleti Kárpátokig, illetve a déli Dunáig terjed, most azonban a Balkán Danzigig ér. Ez — sajnos — igy van és nem előny az európai békére miért is embsri szempontból Magyarország egységes lenntartása, a Bal kánnak határt szab. ahol annak tényleges határvonala húzódik Magyarország szétdaraoolása ujabb konfliktusok csirárát hordozná magában. Küzdjünk tehát az egységes és oszthatatlan Magyarországért, mert ezzel megmentjük és megtartjuk a mindannyiunknak oly drága és hosszantartó bekét. — Köszönetnyilvánítások Haas Ignác ur a rokkantak egyesületének harmincnyolc mázsa burgonyát ajándékozott. Fogadja a rokkantak köszönetét. Fogadják a budapesti Tevéi hálás köszö netét mindazok, kik a vasárnapi ünnepély sikerében hazafias ügybuzgalommal közreműködtek, igy elsősorban a kat. és polg. hatóságok, rendezők, szállá3tadók, valamint a prop anyag elárusitását végző leányegyleti hölgyek és pedig: K!ár Berta 1. e. elnök, Kellner Ilonka alelnök, Sasi Szabó Klárika, Veréb Márta, Adorján Blanka, Csengery Lili, Geduly Baba, Geduly Gyöngyi, Nádassy Edith, Kollner Ica, Kovács Micike, Halka Erzsike, Hauer Irén, Prok Judit, Prok Magda, Kellner Rózsika, Ritly Irénke, Szentimrey Teréz, Kellner Jucika, Klár Rózsika, Szentimrey Lulu, Nyíregyháza, 1920. április 26. A Tevéi mb. Lórencz István. HÍREK Keresztény egyesülés párti képviselők belépése a kisgazdapártba A kisgazdapárt abszolút többságben A keresztény egyesülés pártjának néhány képviselő tagja tárgyalásokat foytat a kisgazdapárt vezetőivel abból a célból, hogy a párthoz csatlakozzanak. Értesüléseink szerint ezek a tárgyalások döntő stádiumba érkeztek. Nincsen kizárva, hogy ezek a képviselők, számszerint tíz tizenketten már a holnapi vagy holnaputáni napon bejelentik a keresztény egyesülés pártja vezetőségének kilépésüket és egyben kérni fogják felvételüket a kisgazdapártba. Azok között a képviselők kőzött, akik .ebben a mozgalomban résztvesznek, ott vannak Kenéz, Gyömrey, Tarányi, Reischl, Drexler és állítólag Lipták Pál is. Ha ezek a képviselők valóban csatlakoznak a kisgazdapárthoz, ez körülbelül nyolcvan főre fog gyarapodni, a keresztény egyesülés pártjának körülbelül ötven főre leapadt táborával szemben, ami majdnem az abszolút többséget jelenti. Értesüléseink szerint azért a kisgazdapárt a békeszerződés aláírása előtt nem vállalkozik egyedül kormányzásra, bár nincsen kivárva az, hogy bizonyos rekonstrukciók a kormány összetételében aktuálissá válnak. Felkérjük a Törekvés Sport Egylet tagjait. hogy f. hó 29 én, csü'örtökön d. u. 6 órakor az egylet helyiségében (Kiss-tér 10.) megjelenni szíveskedjenek Vezetőség. A „Nyirvidék" egyesszámának ára 1 korona. A mai naptól kezdve a „Nyirvidék" egyes lappéldányainak ára ismét 1 korona. Sikerült ugyaais időközben kisebb formájú s ennélfogva olcsóbb papirost beszereznünk, ennek az árához arányitjuk tehát az egyes számok eladásinak árát is. Reméljük, hogy mire papirkészletünk elfogy, már olcsóbb papiroshoz tudunk jutni, mert az általános árenaelkedés szükségképen maga után voBja a hírlapok árának emelkedését is. — A városi gőz és kádfürdő e hó 28 án szerdán reggeltől nyitvá van. A polgári lakosság szerdán és csütörtökön csak'a kádfürdőt használhatja. Pénteken és szombaton a kádfürdő egész nap, gőzfürdő csak déli 12 óráig vehető igénybe a polgári lakosság által. I. oszt. kádjegy 16 kor. Lepedő-jegy 2 kor. II. oszt. kádjegy 14 kor. Lepedő-jegy 2 kor. Fürdési idő öltözködéssel együtt a kádfürdőnél háromnegyed óra, minden további egynegyed óra 5 kor. jegy váltására kötelez. Kádfürdőnél igen ajánlatos lepedő hozatala, mivel a fürdő nem rendelkezik elegendő fehérneművel. — Doktorrá avatás. Tomasovszky Lajost (Béla fia) f. hó 24 én a budapesti magyar kir. tudományegyetemen orvos doktorrá avatták. — Eljegyzés. Auspitz Jenő eljegyezte Grüner Rózsikát Nyirbogdányból. (Minden külön értesítés helyett.) — Iparművészeti tanfolyam Sztani kóczy István iparművész és Vári-Vojtovics i Zoltán festőművész 2 hónapra terjedő iparművészeti tanfolyamot nyitnak. A tanfolyamon a „batik", „bandaoa" és „intik" néven ismert selyemfestést, bőrdomboritást, üveg és porcellán festést, művészeti hímzést, továbbá a „tarzák"-nak nevezett faégetést ós üvegmaratást fogják tanítani. A művészek által készített és tervezett tárgyak megtekinthetők a Bartsch Gusztáv ékszerüzletenek kirakatában. A tanítás s?ombat és vasárnap kivételével minden délután 4-6 óra közötti időben történik. Beiratkozni a Vári Vojtovic3 Zoltán képkiállitásán lehet a gör. kath püspöki palotában délelőtt 9 -12 és délu án 3—6 óra között. Havi tandíj 150 korona, be ratási díj 10 korona. Sztankóczy István már Munkácson és Ungváron is rendezett ilyen tanfolyamot nagy sikerrel s remélhető, hogy a nyíregyházi eredmény sem fog az ottaniak mögé kerülni. — Lesz-e „Turui" pénznemünk? A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága gróf Klebergsberg Kunó elnöklete alatt ülést tartott, melyen napi* rend előtt Iklódi-Szabó János előadó szóvátette, hogy a közönség körében nyugtalanító ' hirek szállonganak arra vonatkozóan, hogy a • felülbélyegzés alatt levő osztrák-magyar bankjegyeket a pén? ügy miniszter legközelebb egy davalváciéval kapcsolatban az uj magyar pénznemmel, a Turullal kívánja kicserélni, ami már észrevehető árdrágulást idézett elő és a pénzüzérkedésnek nyitott nagy utat. Kéri ebben a tárgyban a miniszter megnyugtató kijelentését. Báró Korányi pénzügyminiszter a legkomolyabban kijelenti, hogy az ilyen híresztelések kizárólag machinációra vezethetők vissza s a kormánynak nem szándéka bárminemű, ehhez hasonló kormányintézkedés keresztülvitele. — Az Érdekes Újság legutóbbi száma fényképfelvételeket közöl a kormányzó nyíregyházi ós debreceni útjairól. — Hátasló felszerelés felajánlása a nemzeti hadseregnek. A nemzeti hadseregnek nagyobbszámu hátasló felszerelésre (lovaglószerszám) van szüksége. A hadsereg felhívja mindazokat tényleges, szolgálatonkivüli, tartalékos és népföikelő tiszteket, akiknek felesleges hátasló felszerelésük van, hogy azt ár-