Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-25 / 95. szám

Syiregf'iiáza, 1920. április 25. * Vasárnap XLI. évfolyam • 95 izém BZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA iMlfl Előfizetési árak: helyben : ®gési évre ICO K, léi | évre 80 K, ntfredévre 40 K, egjr hónapra 15 K, I vidéken: Vié^'300, VtévrelQO, V4évr«50, lhóra2QK j Alapitotta JÓBA ELEK felelős szerkesztő Dr S. áZABÖ LASZLO Szerkesztőség és Kiadóhivatal i 8ZÉCHENYI-ŰT 9. SZÁM. VBLBTOM UAM 328. POSTACHKUUe _ Kéziratokat nem adunk vissza. Az egység és erö manifesz­tációja A Koron* nagytermében állok s a kép mely előttem van, rendkívüli. Zsúfolva van a nagyterem, ember ember hátán, a hőség majd­nem elviselhetetlen s az emberekre a fesaált, az odaadó fegyelem nyugalma fii. Szavak hang­zanak az emelvényről, az embert, aki beszél, ma látják először s mégis a szavak áhítatos csendet varázsolnak s a beszélő télé szegzett szomjas tekintet a hit és biiakodás nézése Mintha valamely láthatatlan nagy tengely köré tapadni, kristályosodni akarna ez a sok, egy­mástól az elmúlt évek forgó szelében messze sodródó lélek, s a láthatatlan kristályosodás tengelye a mindenek felé tornyosuló gondolat, a megcsonkított haza integritásának gondolata volna. Bárhol találkoznak, disharmonia támad közöttünk, vádolunk, számonkérünk, megbocsá­tani, hinni nem tudunk, pártok rongyára tép­jük a drága szövetet, a magyar közösséget. A pártszenved»ly öidöge gyújtja fel házainkat és szaporítja az ellenségek számát, hogy alkalmat és módot adjon egy másik ördögi icdalat fé­kevesztett tombolására, személyi érvényesü­lésre. a valakivé lenni akarásra. A szamom kavarodás hátterében aztán „özvegy fátyolá­ban" a magára hagyott basa sir. Itt, a Koronában ezen a Dvorccák Győző­előadáson, ugy éreztem, hogy finom szövő munka, az egybeszövődés mesteri munkája folyt. Ennek az együtt érzésnek, maleg és köz­vétlen lelki találkozásnak három motívumát fi­gyeltem mag Első motívuma az volt, hagy Dvoresák Gröző az elkülönítő belpolitikai szem­pontok fölött magasan külpolitikai eszmekör­ben mozgott. A külpalitika kidug előkelősége, begombolkorási, biionyps ködös magassága Magyarországon sohasem volt ismert, sobasem lehetett népsaarü, osztrák volt és aem adott soha irányító szempontokat a belpolitikai szer­vezkedésnek. Dvorcsákkal tegnap rendkívüli ér­deklődéssel jártuk be a külpolitika útjait, amelyre mintegy ihletve, a kalauz iránt érzett hálával lépett a mesterségesen tájékozatlanságban tar­tott közönség. A második összefonó motivuaa az volt, hogy feltárult alöttünk a nemzetisé­geinkkel való egyűttesség lehetésége, a valük közös érdek tudata. Megtudtok, hogy nemzeti­ségeink legértékesebb és legszélesebb rétegei­ben igen is él a magyar állameszme, Kiint ezeréves valóság, ós biologiai törvényszerűség. Megtudtuk, hogy lalkes vándorcsapatok járják he Európát és harcolnak a mi igazunkért. A harmadik összekapcsoló hatóerőt abban látom, hogy a Dvorosák által alénk tárt gazdag ta­pasztalati anyag, az ö látásai, érzései a kül­földről éppen ugy, mint a magyarságról feljo­gosítanak bennünket a legszebb reményre az erős, egységes virágsó Magyarország eljövete­lére ! Jól esett hallanunk Dvoresák Győiőmak, a magyar állam eszméhez hü tótság vezéré nek ajakáról: Rózsásnak látom a magyar jö­vőt, birom ennek a földnek és fiainak erőjé­ben. S ami a múltban, sajnos asak frázis ma­radt, a nagy jóslat valóra fog válni, Magyar­ország nem volt, hanem lesz! Az arő és egység manfesztáoiója volt a tegnap> gyűlés. Szviezsényi min. tanácsos subtilis látás­sal mérlegelte ezt az intenzitást s az impon­terábiliákban a megmérhetetlen, snlytaian, do ellecálhatatlaaul tova áradó lelki energiákban, melyről iincns szavakban kifejeaést adott, mi is hiszünk s az igazság és erkölcs győzelmét mi is ettől várjuk! Dvoresák Győző előadása Magyarország jövendőjéről Nyíregyháza közönségének szine-java gyűlt egybe pénteken délután a lorona szálló nagy­termében, annak a rendkívül érdekes és ma minden más kérdésnél alkalomszerűbb előadás­nak meghallgatására, amelyet Dvoresák Gyöaö iró és lapszerkesztő, a magyar klasszikus iro­dalom pompás tollú müford:tója tartott Magyar­ország jövendő jobb sorsának előkésritéséről. Ma nemcsak az egész ország, hsnem úgyszól­ván az egész világ érdeklődése odairányul az olasz franci Riviéra bájos (tengerparti üdülőhe­lyére, San Remoba, ahol a magyarság önren­delkezési jogának létföltételeit készül a ssövet­ségas és társult nyugati hatalmak (Intente) békekongrtszosa agy minden emberi műveltsé­get megcsúfoló és mindan 6si népjogot éf nemzetközi jojbiztositékotimegtagadó prokrustes szerződésbe belenyomoritani. Magyarországnak eaer esztendőnél hosszabb idejl baosületas er­kölcsi és örökbecsű művelődési munkástágának vitathatatlan érdemei mellett gonosz, gúnyos, •inikus érzéketlenléggel áll szembon a politikai lurépának az a félrevezetett közvéleménye, amelyet a osebek, románok és szerbek évtize­deken át kifejtett magyar ellenes rágalmazó és gyalázkodó diplomáciai aknamunkájukkal kialakítottak ellenünk. Ennél a poentnél kapcsolódott bele Dvoresák Győző rendkívül érdekes előadása a magyarság es tótság mai sorsdöntő f helyzeté­nek ismertetésébe. Kimondotta, hogy az ellen­ségeink Franciaországban, Sehweizban, Olasz­országban, Angliában az évek folyamán akkora ellenszenvet ébresztettek fal irántunk, amellyel szinte reménytelenek látszott a mi sziszifuszi kizdelmünk. Különösen a csehek dolgoztak ellenünk teljes erővel A külföldön mtjdminden jelentősebb újságban megbízottaik voltak, akik egymásután helyezték el rólunk a legazemér­metlenebb rágalmazó Írásokat. Rengeteg száma kémszervesettel dolgoztak, tsak a kicsiny j Schveizban is több mint 300 kémük dolgozott i ellenink. Még a volt német szövetségesünk is rutul megcsalt minket, mert amint asóta beiga- i zolódott, a németek a háború folyamán titkos egyezséget kötöttek a csehekkel arra, hogy ha ők, a németek megnyerik a háborút, a tótság­iakta Felvidéket odaítélik a cecheknek. Harag futott végig a hazafias nyíregyházi közönség soraiban, amikor az előadó ezt a reichidautsch árulást leleplezte. Azután áttért Bvoresák Győző a hazafias magyar tétság ideális szabadságküadolraének, cseh ellenes forradalmi mozgalmának ismerte-* tésére- Még 1118. novemberében és decem­berében, a csehek első betörése idejében a tótság legkiválóbb vezetői sietve megalakították a tót forradalmi bizottságot s hogy mennél szabadabban és eredményesebben küsdhossenek a csehek ellen, áttelepítették a működésűket Varsóba, ahol a 'magyar és tótbarát lengyelség vesetöi magának Pilsudsky Jézsof államfőnek személyes közreműködésével mindjárt kezdettől fogva hathatós támogatásban részesiti őket. A békeszerződésnek küszöbön lévő átadá­sával kapcsolatban azt a nevezetes kijelentést tette Dvoresák, hogy egészen rövid idő múlva olyan esemény fog elkövetkezni a mai letargi­kus helyzetünkben, amely a magyarság és tét­ság körében forró öröm érzézét fogja kelteni. Még elmondta az előadó, hogy a magyar és tét diploaaaták és publicisták kitartó felvi­lágosító munkásságának a félrevezetett külföl­dön máris mutatkozik a jó hatása, mert aa ellenséges országban napról-napra mind több nagytekintélyű államférfi szegődik a magyarság igazainak szolgálatába. A könnyed, kellemes előadás mddján tar­tott beszédet az előkelő közönség mindvégig a legnagyobb figyelemmel kisérte, többször szakí­totta félbe a helyesléseivel és végül lelkesen megtapsolta. Az illusztris és rendkívül értékes műve­lődési mnnkát végső férfiat, Dvoresák Győzőt, dr. Bencs Kálmán polgármester ajánlotta be szíves, invenciózus beszéddel a közönség figyel­mébe. Utána a „Magyar-Külügyi Társaság" tagja, Enyedy Barnabás lepszarkesztö szélott Dvoresák Győző rendkívül jelentős sajtódiplo­mata működésének érdemeiről, mig a lelkes kulturfnnepséget Szviezsényi Zoltán minissteri tanácsos zárta be magas színvonalú, aktuális tárgyú beszéddel, - dy ­A II Tiszántúl i miniszter helyreállításáról a (Budapesti tudósítónktól.) Robinak Gynla földmivelésügyi miniszter a Tiszántúl helyreál­lításáról a következőképen nyilatkoiott : — A Tiszántúl gazdasági bajainak orvos­lására Szomjai Lajos államtitkár vcsetésével egy miniszteri bizottságot küldöttem ki, mely azon dolgozik, hogy ebben a kifosztott ország­részbon a normális viszonyok lehetőleg helyre­állíttassanak. A legsürgősebb feladatnak tartom, hogy a hiányzó apaállatokat pétoljuk z ebben az ügyben már meg iz tettem a szükséges lé­pésekot. Rendkívül súlyos csapás, hogy a me­zőhegyesi lóanyagot és szarvasmarha állományt a románok elrabolták. Évekbe fog kerülni amíg azt a világhírű állami telepet ismét arra a magaslatra emelhetjük, amelyen a báboru előtt állott. A tiszántúli igaserő pótlására, valamint a gép és esközsaűkségletek beszerzésére a meg­felelő intézkedéseket megtettem. 350 millió koronás megrendelés) foganatosítottam és a szükséges gépek, traktorok, gőzekék már a gazdák rendelkezésére állanak. Ha oz a rende lés kimerült, njabb rende ést fogok eszközölni és bármennyire is tönkretette a megszállás a Tiszántúlt remélem, hogy egy év multán ott sem lesz bevetetlen terület A miniszter megjegyezte, hogy a kormány a tiszántúli vátasztásokat junius hó 13 ára tervezi. Liganap Nyíregyházán Területvédő Liga vasárnapi szervezkedő naggyülésénck képe napról-napra impozánsabb formában bontakozik ki előttünk. Budapestről, a Liga központjából folyton többen és többen jelentik be részvételüket az illusztrisabbnál illusztrisabb vendégek s a Liga nyíregyházi fiókjának előkészítő bizottsága a fáradhatatlan báró Battler Sándorral az élén mindent meg­tesz e nap minél nagyobb sikere érdekében. Nem tudjuk, de ugy sejtjük, hogy az a végtelenül meleg ünneplés, melyben Nyíregy­háza város és Szabolcsvármegye közönsége az ország kormányzóját, Horthy Miklóst részesí­tette nem maradt hatástalan e város határain kivül sem, hanem lelkesedést és bizalmat ter­jesztett jövőnk iránt ott is, ahol a neullyi szo­morú napok után már már esűggedni kezdett a fájó magyar lélek. Ebben kérésük és ebben kell fellelnünk az okát annak, hogy a kerület­védő Liga a Tiszántúl éppen Szabóicsvárme­Ara 1 korona 60 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents