Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-24 / 94. szám

2 1930. április 24. Kovács István Nyíregyháza Táros polgársága, Iskolinak ifjúsága a nemzeti hadsereg katoaáival együtt ünnepelte meg Kováes létrán nemzetőr főhadnagynak a vértanú halált szenvedett kötelessőgtudó, hfia katonáinak emlékünnepét. Éréztük, hogy a Morgó temető zarándokló helye lett minden időkre az Iiten óa ha«a imádatában itt nevelkedő minden nemzedéknek. Igy esztendő mult el azóta a ssivet dermesztő, kegyetlen nap óta, amelyen Kováes litván megölelésének fájdalmas hire, mint futé tüz bejárta a várost. Egy szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal nehezített esztendő, mely azonban meghoata aiokaak az örök ideáloknak győzelmét, melyekéit, Kováes Istvánnak meg kel. lett halaia. És a győzelmes igazság, melyet az uj dicsőségben lengő háromszínű zászló és magyar katonák erőteljes felsorakosás* hirdet évről évre meghajtja lobogóját a sírnál, mely hí bajnoka tetemére borul. Már délután négy órakor mígindult a közönség Kovács sirja felé. • Mlgyek virágot vittek, dus fürtl orgonát, hogy as ifjú magyar hős sírjára helyezzék. As egyesületek és a tanúié ifjúság zászlék alatt sorakozott fel a városház előtti téren. A leányiskolák növendékei egy tgy csokor virággal jöttek. A nemzeti hadsereg egy disszakasza vonult ki a temetőbe, ahol a hadsereg tisztikara is megjelent. A menet a városházától öt óra tájbaa (indáit meg ünnepi méltósággal. A sírnál a katonai zenekar Beethoven gyászindulót adott elő erőteljes hatással. Utána Jakab József karaagy vezetésével a Váresi dalárda Vjetérkz István dr-nak : Honfi lelkek, jertek, jertek, koszorúkat hozzatok . . . kezdetű, a ma hangulatát jellemzően kifejező dalát adta elő. A szép alkalmi dal ezekkel a szivbevésődő sorokkal végződik. Honfi lelkek, jertek, jertek, Áldozatét hozhatok — Munkát, vagyont, szivet, lelket, S édes hasánk élei fog . . . Te meg pihenj eseadesen, Ne zavarjon semmi sem; Lesz még boldog a Te or«4d — Nincs még veszve Magyarország 1 Amint a férfikar erőteljes szépségű akkordjai eleaendessdaek, dr. Yistórisz Jdzsef főgimnáziumi igazgató mély gondolatos, átéreztető, nevelő erajü méltató beszédet mond. A minden szavával szivünkbe ható beszédet Itt közöljük: Tisztelt gyászoló közönség! Kölcsey Ferencnek, a Himnusz lánglelkü keltőjének sírjára ezt irta a hatalmas Szózat szerzője, Vörösmarty Mihály : Meg ne ijedjetek, a hazaföldnek szive dobog fel: Kölcsey sírjától keble örökre sebes. Hányszor dobogott fel azéta a szerencsétlen magyar földnek sokat szenvedő szive, mikor annyi meg annyi nagy fiát kellett magába fogadnia! Hány sebet ütött rajta az a végeszámlálhatatlan sek sir, mely esak a legutóbbi években nem százával és esrével, hanem milliószámra szedte áldozatait: a nemzet szinevirágát, életadó törzsét, minden reménységét! S nem fog-e alapjában megrendülni ez a vérözönnel megszentelt föld mesi, miké? az sgé» magyar nemzet sírját akarják megásni ? i Évezredes történetünk folyamán sokszor szenvedett, sokszor sirt, sokszor gyászolt a magyarság ; területünket külső ellenség pusztította, nemzeti létünket belső pártviszály sorvasztotta. De valahányszor lesújtott ránk a sors balkeze, segítségünkre készen állt a fölemelő jobb, s azt a csorbát, amit kishitűség, önzés, elbizakodottság ütött rajtunk, előbb utóbb kiköszörülte a hazafiúi belátás, az egyesitett erő, s mindenek fölött az önfeláldozó vértanúság. Istennek minden nemzeti kiint é3 erényt egyaránt mérlegelő akarata ugy rendalte, hogy sorainkból is áldozatni essék egy feledhetetlen vértanú, s mikor komor megilletődéssel, kimondhatatlan fájdalommal és mély keserűséggel járulunk Kováes István sírjához, vérző szívvel ujitjuk meg a mult emlékét, s jaj nekünk, ha ez emlékezésből nem merítünk biztos okulást a bizonytalan jövőre ! Mintha alig tegaap történt volna, oly köz- 1 emlékünnepe vetetlen hatáss alatt vágynak ennek a múltnak a maga minden gyötrő gondolatával, fenyegető bizalmával és eszeveszett kegyetlenségével. Mindnyájan szorongó érzéssel gondolánk agukra az idegbénító és vérfagyasztó napokra, amikor bün volt a polgárerény és halálveszedelem a hazaszeretet. Bírói székbe ült a tudatlanság, győzött a nyers erő és orgiát rendezett a fékevesztett szenvedély . . . ti ekkor odaállt a fenyegetett, meggyötört és eltiport polgárság védelmére, a'fenekéztöl felforgatott jogrend helyreállítására s az élet és vagyonbiztonság megőrzésére egy daliás ifjú, akit mindnyájan ismertünk ás szerettünk, egy haredzett katona, akioek érdemeit nem felejtheti el a haza, egy legendás hős, akinek lelki nagyságát bistonyára számbavette a magyarok Istene. Kovács István a nemzetőrség élén szembeszállt a hatalommal, a vésztörvényszek előtt leszámolt az élettel s a polgárság imáinak szárnyán diadalt nyert a halálon. El kellett buknia, mert szent eszmét képviselt ; szenvednie kellett, mert életünkért küzdött ; meg kelleit halnia, mert emberi és honfiúi kötelességét telje sitette. As emlékezésnek e magasztos perceiben övé minden bánatnak, övé minden könyftnk, övé minden gyászunk. Hogy ne dobogna mi alattunk a haza földjéaek szive, mikor a mi Kovács Istvánunk vértanúi sirja sebesítette meg ? 1 Van-e elég értelmünk ahhos, hogv falfogaissuk ennek az áldozatnak nagyságát f S lehet-e elég szavunk ahhoz, hogy kifejezhessük hangosan dobogó szÍTÜakhek minden érzelmét ? Emlékezzünk és gondolkozzunk! Emlékezzünk a múltra es gondoljunk a jövőre ! Én ások annyit mondok a költővel, hogy „Meg ne ijedjetek!" Meg ne ijedjetek, ha súlyos feladat előtt álltok: Kovács István átérezte a maga hivatását és nem riadt vissza a reá váró nehézsé gektől. Meg ne ijedjetek, ha munkátok közben veszedelem fenyeget: Kováes István tudta a sorsát s mégis mind régig hivesa megállotta helyét. Meg ne ijedjetek még arra a gondolatra fe, hogy mi fog történni boldogtalan hazánkkal ; mig olyan fiai vannak és lesznek, amilyen Kovács István volt, .bizton tekinthet mély sirja éjjelébe" is, mert szenvedéseinek árán, Istennek segedelmével s minden erejének kifejtésével őrök feltámadás less a jutalma. Ti pedig, drága hamvak, nyugodjatok továbbra is békében. .Elvettetett, a mi rothadandó, — de uj életre kél, ami rothadatlan!" ügy állsz előttünk, megdicsőült vértanú testvérünk, mint ragyegó példája a törhetetlen hasaszeretetnek, rettenthetetlen elszántságnak és halálmegvető kötelességtudásnak. öregek emlékessetek, ifjak buzduljatok, mindnyájan higyjetek és reméljetek ! Dr. Vietófisz József után a nemzeti hadsereg nevében Oehm Tivadar alezredes lép a sirhoz. Felemelő, megindító, lelkes pillanat! A nemzeti hadsereg katonáinak bajtársi szava Kovács Istvánhoz, honsserető, bátor vértanú katonához. Oehm alezredes a magyar katonák nevében a következő erőteljes szépségű beszédet mondja: tííeaületes, önzetlen ifjú voltál Te, de mivel akkor becsület nem volt, — üldSzíek! Hűséges, kötelességtudó igazi katona voltál, da mivel akkor igazi katonának lenni szabad nem volt, — elfogtak ! Lángolószivü, hazaazerető, magyar voltál, de mivel a honszeretet akkor bfia volt, — megöltek! Nem tudunk felejteni, de kiváltképpen Téged nem tudunk elfelejteni! Üldöztek, eltogtak, börtönbe vetettek, megöltek 1 Vigasztaló szó nem hangzott utolsó utadon. Bajtársi kézszorítással nem buosushaitunk, mert hisz bajtársnak leaai akkor tiltva volt. Pap sem kisérhetett utolsó utadra, mert hisz akkor Isten sem volt, tehát nem lehetett pap sem. Van tüz ós víz, van tavasa, van nyár, van öröm és bánat, a természet sorrandja örökös, körülöttünk mindan virul és mindan van — csak néha kételkedünk, hogy igazság van e? Átmenet ez csak. A jó, a rossz, a virulás, az enyészet, a természet sorrendje változatlanul létezik — igazság is van 1 s ha nem volt, — lesz! bekövetkezik. Kovács István, felejthstetlen bajtársunk ! Te a mi kedves halottunk vagy! Avagy nem volna örök igazság? Korai megnyugvásra nem térhetünk, megnyugvás még nines, — de el fog jönni, ha cselekszünk, — mi igazságot akarunk tenni! — Kováes István, mi tudjuk kötelességünket! Nyugodj békében! Amit szeretett hazádért tettél az nem mulandó, hanem örök példaként fog előttünk a martirh&lál dicsfényéhon tündökölni. Nem felejtünk el — s ha kell, ugy fogunk cselekedői, mint Te cselekedtél! Sírodhoz gyermekeink és unokáink még akkor is elfognak zarándokolni, midőn téves álhitet gyom és gaz takar. Nyugodj békében! A magy ur katonák éreas szava elhangzik a szentelt hantok felett, A zenekar újra megható gyászdalba kezd, majd annak végeztével a Himnusz hangzik fel. Eszel a kegyeletes szép ünnepély véget ér. A hős vértanú sírjától virágok áradatával vesz buesut as ifjúság ós a hősnek örök hálával tartósé magyar közösség. A katonák disszakasza padig induló hangja mellett távozik a példájával minden időben szeme előtt fénylő hős bajtárs sírjától, 8 diszmenetben vonul el Oehm alezredes s a tisztikar előtt. Nyomába lép zászlói alatt a diákság is. ifreszién; (tazljlo) kisgazda k fisÉss-pírt megalakaiisa KisvfrMn A kis várd sí választókerület keresztény (keresztyén) kisgazda- és főldtnives-párt hivei f. hó 21 éa a pártot megalakították. Az alaknló értekezlet megválasztott elnöke ifj. Neviczky János üdvösölte a megjelenteket és a párt kiküldSttjeit, utána felszóialt Riehter lenő köaponii kiküldött, ki lelkes szavakkal ecsetelte a kisgazda-párt céljait, rámutatott a kommunizmus által okozott erkölcsi sülyedésre, A jövendőre nézve estik a kisgazdapártot jelöli meg olyannak, mely as országot a mai nehéz helyzetéből rendes útra vezeti, továbbá az összetartás, kitartás és pártfegyelemről beszélt, majd átadja a szót Pacher Antal központi kiküldöttnek, ki a pártpropagandát főleg a földreformot és a kisiparosok helyzetét ismertette. Felhívja as értekezletet a pártszervezet megalakítására és indítványozna, hogy az értekezlet sürgöayileg üdvözölje Horthy Miklós kormányzót, Moaar Ernő pártigazgatót és az öseszes kisgasd* minisztereket. Ifj. Neviasky János és Tényi &yula felszólalása, továbbá Mnlosi Ferenc a kisiparosok a csatlakozásának bejelentése után, az indítvány egyhangúlag elfodaúták. Megválasztották a 100 tagu intézőbisoitaágot, amelyből 50 ftag kisvárdai, 50 tag vidéki és a működésüket azonnal megkezdik. Az ülést az elnök busditó szavakkal zárta be. k hfteloaMa kirei Budapest, április 28. Bécsből jelentik. A san-remoi tárgyalások befejezéshez közelednek A legfelsőbb tanács további üléseit ismét Párisban fogja tartani, A most folyó tárgyalások kifejezése április 28-áa várható. A párisi tanácskozások május 6-án indulnak meg. A függőben maradt kérdésekben ezek a párisi tanácskozások hozzák meg a döntést.. A legfelsőbb tanácsnak már tudomása van arról, hogy a magya? delegátusok a népszavazás élrendslásének becikkelyezése nélkül nem hajlandók aláírni a békakeszerződést. Párisi lapok értesülései szerint erről a magyar kormány é?tDsítette is már a békekonferenciát. —- öngyilkosság. Mészáros Marcsa szolnoki születésű szi&észaő a Royal szálloda egyik szobájában szerelmi bánatában veronállal megmérgezte magát. Beszállították a közkórházba. Állapota súlyos, dí nen életveszélyes.