Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-22 / 92. szám

2 Kovács István eiiiiep Kovács litván martir halálának évfordu­lóján e hó 22-én megtartandó gyászünaepély rendje : Gyülekezés a városház előtt, onnét indu­lás a Morgó temetőbe délután fél 5 órakor. Gyászüanepély sorrendje : 1. Gyáőzdai énekli a városi dalárda. 2. Emlék beszéd tartja : Dr. Víetórisz Jó­zsef. 3. Katonaság koszorújának elhelyezése. 4. Hymnusz énekli a dalárda. A helybeli hivatalok, testületek ós a vá­röa közönsége tisztelettel kéretnek, hogy meg­jelenésükkel emeljék az ünnepélyt. Emlék bizottság. Mezőgazdasági iparfejlesztés A mezőgazdasági iparfejlesztés tárgyában lspunk múltkori számában hirdetett értekezletet a szabó*csvármegyei gazdasági egyesület f. hó 18 án délelőtt tartotta meg a vármegyeház kis­termében. Az értekezlet lefolyásáról az aláb­biakban számolunk be. Megyery Géza elnök nyitotta meg az ülést g ismertette az értekezlet célját, majd felkérte mezőgazdasági ipari szövetkezet tervezőit, hogy a Szabolesváímegyébsh létesítendő szövetkezet vonatkozó terveit ösmertessék. Tervezők részéről Heideggar Ernő mű­szaki tanácsos rövid áttekintésben vizo'ja as ország ez idő szerinti gazdasági állapotát majd ennek keretén belül iparágak szerint as ország ipari helyzetét, reá mutatva a mezőgazdáság és ipar kölcsön hatásának, illetve együttműkö­désének nagy közgazdasági jelentőségére. En­nek konkluzíoja képen kimutatja, hogy a me­zőgazdaság jövő feladata, a többtermelés mel­lett, a nyerstermények tökéletes feldolgozása, továbbá a termesnek oly értelmi irányítása, hogy az elsősorban a meglévő mezőgazdasági ipartelepeink nyersanyag szükségletét lássa el. Ez után felolvassa a közösen kidolgozott tervezetet, amely egy szövetkezeti alapon mű­ködő vállalat felállítását célo?sa, melyaok fel­adata volna, megfelelő szakembar vezetése mellett az összes mezőgazdasági műszaki vo­natkozású ügyek intézése s a kösvetitő keres­kedelem kizárása. Gépjavítás, uj gépek s üzem­anyagok beszerzése s azok elosztása mezőgaz­dasági gépek és üzemek s azok személyzetének állandó ellenőrzése gtb. kéli végül az értakes­leten megjelentek szRkszerü hozzászólását. Dr. Klekner Lároly az altruistikus alapon felépített vállalat tervezetét örömmel üdvözli, annak finanszírozásához azqnban az általa raá? régebben propagált községi takarékpénztárak közreműködését óhajtaná igénybe venni. Külö­nös figyelmébe ajánlja az értekezletnek a sza­bolcsvármegyeí tő^eg termelés ós káposzta sa­vanyitás aktuális ügyét. Dr. Murányi László annál is inkább öröm­mel fogadja a terrezetat, Miután annak szel­leme teljesen megegyezik, az általa a szaboles­megyei gazdasági egyesülethez benyújtóit me­morandumával. Csupán a szövetkezei! forma ellen vannak agályai, amennyiben az érvény­ben lévő kereskedelmi törvény rendelkezései az R. T.-nek nagyobb mozgási szabadságot biztosítanak Szerinte a R T. esetében is ga­rantálható a vállalat altruistikus működése, részvény osztalékok mellőzésével, illetve a k^­mat jövedelem limitálásával. Okvetlen szüksé­gesnek farija a vállalat mielőbbi megalakulását s annak érdekében egy nagy gazdagyűlés egy­behivását fi kéri a jelenlévő tervazöket, hogy esen gyűlésen ugyancsak jalenjenek meg s le­hetőleg egy, a külkereskedelem aktuális kérdé­seiben kellő jártassággal biró szakembert is hozzanak magukkal. Klár Sándor nemcsal?, hogy örömmel üd­vözli a tervezetet, de annak megvalósításában a haladni akaró mezőgazdák egyik régi óhaját látná teljesülve Mint gyakorlati gazdáss pél­dákká! ilusztrálja azokat az óriási előnyöket, amelyeket a mezőgazdasági gépek minél széle­sebb körű alkalmazésa a többtermalóí szem­pontjából jelont. Ennek kapcsán rámutat ká­rokra, melyek a pépi felszerelések hiányából, illetve azok hiányos ós szakszerűtlen kezelésé­ből származnak. A a ö!hs?n-qsoít felszólalásokra, a t3rvezők részéről iíj, Sikorssky István iparfelügVelő ref­lektál. Nam tartja célszerűnek a sürgésen léte ­süenöő vállalat sorsát á. közsági takarékpénz­tárak felállításához kötni. Az aíiru<s!iku3 aispon működő R. T. formája ellen amennyiben az érdekeltség többsége ezt választaná nincs kifo­gása. Az előrehaladott gazdasági idényre való tekintettel a • vállalat működésének mielőbbi megkezdésőre hivja fel az értekezlet figyelmét, mert félő, hogy fiz idei eséplésnél leküzdhetet­len nehézségeket ós óriási károkat fog okozni az a mulasztás, amely a szükségelt üzemanya­gok és alkatrészek baszorzésénok késedelme folytán már eddig ia előállott Esek után az éríekazloc az ismertetett ter­vezetet egyhangúlag magáévá tette s annak sürgős megvalósítását kívánja. Evégből elhatá­rozza, hogy a vállalat a szóba hozott nagy­gyűlését lehetőleg a jö?ő hé elejére, a várme­gyei közgyűléssel egyidejűleg, egybehívja s arra a vármegye érdekelt birtokosait gazdaközönsá­gét, vtlamint a mszőgazdasági ipartelepek tu lajdonosait és bérlőit is meghívja. Tekintettel az üzemanyagban fennálló nagy hiányra és a beszerzési nehézségekre az értekezlet még azt is elhatározta, hogy a szükségelt igények be­szerzése iránt már most lépéseket tesz, ebben azonban természetszerűleg csak azokat fogja részeltetni, akik az alakuló közgyűlésen a rész­vényjegyzés arányában szükségletüket bejelentik. Sy. Fríedrioh István inditdnp az pppir elosztásinak kérdésében Budapest, április 21. (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Újság írja, hogy Friedrieh István az ujságpapir ol­oszt-isának kérdésében, amelyet a kormány rekompenzáció^ ügyletek utjáa külföldről be­szerez, indítványt fog holnap a nemzetgyűlés elé terjesztoni, amely szerint elsősorban a ke­resztény, nemzeti irányú sajtót kell újságpa­pírban részesíteni, azokfa lapok padig, amelyek nem akarnak résztvenni a nemzeti új jáépítés nagy munkájában, köteleztessenek arra, hogy címük a magyar szöveg mellett héber betűkkel i3 fel legyen tüntetve, hogy ilykápen az ol vasó közön­ség tisztában legyen as illető lap irányzatával. tanulmány Kezemben Ss&bolcsvármegye alispánjának az árvizsgáló bizottság által megálíapitett s f. hó 15-éa életbelépett egyei élolmicikkek mak­szítnálására vonatkozó hirdetmény? s járom vele a vásárt, hogy a közalkalmazottak beszer­zési csoportja részére vegyünk valamit. Fáradtságunk eredménytelen maradt, mert makszimális área sem kínálat, sem pedig ke­reslet nem volt. Kereslet ugyan lett volna, sőt & kávés felhajtással ezémben igen nagy is volt, de agy boldog halandót kivéve, ki makszimális áron vett egy sertést, tpbb ilyen csoda nem történt. Bgyc-s szekereket, melyeken el választolt malacok voltak, valósággal néposődalet vett körül s boldogan hálálkodtak az eladónak, hogy 1—2 malachoz hozzájutottak. Nézzük az árakat 1 8 kgr. súlya 8—10 hetes malacok 1500 K órt Keitek el, aminek kgrm.-ja 188 K (50 K makszimális ár). Mon­dom a ga-zdának, hogy tudja-e mibe esik kilo­grammja ? ,Bolondult volt, aki kitalálta, hogy ilyen malacért ennyi pénz, de az is, ki egy ingért annyit követel" — volt a válasz. Vasárnsp hívnak az Ér-uteára, hogy a szombati vásárod vett 2 drb malac beteg. Egy-egy 6 kgr-os malac 1600 K-ba korait s kgrja ennek élősúlyban 258 korona. 5 hónapos sovány sertés körülbelül 35 kgr. 3400 K ért talált vevőre s ennek kgrja élősúlyban 97 K. 60 kgros sovány se tési 5 400 K-ért vettek meg, S'grja élősúlyban 83 K. Hétfőn bivnak a Buza térre, hogy a szombati hetivásáron 4600 K-ért vett s otthon lemért 52 kgr-os javított sertés nem eszik. Eonek kgrja élősúlyban 87 K Körülbelül 100 kgr 03 kövér sertést 9000 K-ért cserélt gazdit, kgrja élősúlyban 90 K. (56 K makszimális ár.) Javított kbalül 90 kgr'03 sertés 8400 K-ért beit aJ, mdynek élősúlya 93 K-ba ősik. Az eladó az adásvétel után a mellette levőknek mondja: .olyan világ van most, hogy nem tudja az ember mire tartani/ Értve alatta, hogy el ne kíljea. Egy eset volt, hogy 88 kgr félhizott ser­tést 56 K makszimális áron vettek míg. Egyeseket figyelmeztettem a makszimális árra a erre az volt a felelat, hogy én sem v.íteai mak&dmáíis áron. a korpái, krumplit és tengori!-. A hogy látja u»y vegye, szemre, ki­lóra nem adom. filéltatlankoiva kezemben a hirdetőnénv­nyel, hogy mügsem jírja, miszerint sem az el­adók, sem pedig a vevők es ármegállapítást egyáltalán sammihe sem ^vaszik, mert a vevők közt is |voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a saját használatom?* vessem éj nem eladásra és senkinek semcai köze hozné., hogy mennyit adok értő. Az emberek kezdtek köréin csoportosulni, gondolván, hogy talán én lessek az, ki aa ármakszimáláat nyombaa végre is fogom hajtani, A csoportnál egy ur odaszólt, hogy hagyja kérem a kutya ugat, a karaván padig halad, Hát eszel körülbelül ujy is vagyunk. Ugyanaz az állapot volt a bsrju- és marhavásáron is. És ez az állapot tűrhetetlen, mert vagy van makszimális ár, vagy nincs. Ha van, akkor legyen az az egész vonalon mindenre kiterjesztve és a legszélesebb mö­derban é3 leggyökeresebben végre is hajtva! Ellenkező esetben tegyék szabaddá a vásárt 1 Egyelőre tehát la kell tenni erről, hogy a közalkalmazottak beszerzési csoportja ilyen állapotok mellett tagjai részére hust árusítson. Napirendről ezonban nem szabad . levenni, ha­nem állandóan felszínen fogjuk tartani s mi­helyt a viszonyok magengedik, a husárusitást folytatjuk. ___ K Á SZÍNHÁZ Csütörtökön külön vonaton érkezik KÍ3S Árpád színtársulata Nyíregyházára, ahol szom­baton április 24-én mutatkozik ba ez idei szín­társulat Harmath Imre és Komjáthy szenzációs sikerű operettjével a „Pillangó főhadnagy "-gyal. Mindjárt az első esta mutatkozik be a hódító szépségű primadonna Zöldhegyi Nusi, aki ugy Ungváron, mint Munkácson a közönség bálvá­nyozott kedvence volt. Régi ismerősök lesznek Réthy Margit Anna szerepében és Béhr Matild, aki egy sneiáig huszárönkéntest alakit. Gsollán Manó szerepében halálra kacagtatja a közön­séget Horváth Kálmán, akinek cz a komikus figura egyik legkiválóbb alakítása. A címszere­pet, a hódit6 huszártisztet, a „Pillangó főhad­nagyot" a közönség tavalyi kedvence Sztan­köczy Pista játssza. Két kiváló uj erőt ismer meg a közönség Zilahi Jánosban és Kun 'De­zsőben. Jegyek esek a pénztárnál válthatók szombaton délelőtt 10-12-ig éa délután 3-4-ig. Bérletek 30 előadásra válthatók szombaton, vasáraap és hétfőn délelőtt 1©—12-ig. Első bérletes előadás kedden lesz, —- Károk bejelentése A románok által \ okozta kárt- és rongálásokat már összeírták, c mégis valószínűleg még sokan vannak, akik a szenvadatt kár bemondását elmulasztották. Azok. akik az összoirásból bármely okból ki­maradtak, a szenvedett kárt a közélalmazSsi tanácsnok szobijában (városháza I. 18) máju3 l-ig okvetlen jelentsék ba. — Eljegyzés. Martinavits Márton Nyír­egyháza eljegyezte Friedmann Erzsike urleányt Nyíregyházán. — Katona! rekvirálás. A város polgár mestere figyelmezteti a lakosságot, hogy nél­külözhető termény készlatét f. hó 25-ig jelente be a városi közellátási ügyosstálynál, (város­háza emelet 18) mart amennyiben a várme­gyére kivetett 600 wagg^n termény okként fel nem ajánltatik, e határid') után katonai rekvi ráláa utjín a fela3 termény térítés nélkül elko­boztatok és a tulajdonos ellen magtorló. eljárás tétetik folyamatba. — igénybejelentés A már befejezett hatósági fakitcjrmelésbői kifolyólag bárki által é3 b';rmi ciman támasztható igény bajeleatésak határideje f. hó 25, az a-ispáai hivatalnál. E határnapon a számadások végleg lezáratnak ós a mutatkozó pénzmaradvány a nemzeti hadse­reg részére adatik át. — Jók a terméskilátások. Ipolyi Kal­ler Gyula közélelmezési államtitkára napokfain az e?;ó3z Duaa-Tisía közéi beutaz'a, hogy aa ottani mezőgazdasági viszonyokat közvetlenül tanulmányozza. Visszatértekor e&y újságírónak azt a kijalentést totte, hogy .útjában mihdaniiít bavete't és megművelt területek-jt iáfott, s ho>y a terméskilátások nagyszerSak. A Duiáníulrót hasonló jelentések érkaznek.

Next

/
Thumbnails
Contents