Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-20 / 90. szám

Nyiregykáza, 1 m. április 20. * Kedd ,,mm.i .. i «M»iiní>"<mTi i i i r—t i wt— « XLI. évfolyam * 90 fém SZABOLCSVARMEGYE ÉS NVIREGVHAZA VAROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak : helyben : egész évre 160 K, (él évre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: 7iévre200, V 2évrel00, V*évre50, lhóra20K T Alapította JÖBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LASZLO MW .at.mmou i—T ww i • • yaoww — TELEFON Szerkesztőség és Kiadóhivatal! SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. SZAM 328. POSTACHBOUE Késiratókat nem adunk vissza. Az Ébredő Magyarok Egyesületének propa­ganda gyűlése Nyíregyháza, ápr. 19. (A Nyirvidék tudósítójától.) Vasárnap délelőtt tizenegy órakor a Korona szálló nagyterme zsúfolásig megtelt ér­deklődő közönséggel. Az Ébredő Ma­gyarok Egyesületének taradhalatian apostolai jöttek le Nyíregyházára, hogy becsületes őszinteseggül tarjak íet a magyar társadalom egy re^ota kísértő, de szándékosán háttérbe) tartott 8 végre visszavonhatatlanul aktuálissá lett kér­dését, a zsidókérdést, nem mint fele­kezeti problémát, hanem mint a ke­resztény magyar faj élet-halai kérdé­sit. A nagyterem előcsarnokában a rendezőség fogadta az érdeklődőket, akik Nyiregyhaza keresztény társadai­manak valamennyi rétegét képviselték. A bejáratnál elhelyezett asztalokon tag fel vet eh íveket he yeztek el s ott árusítottak az ébredő magyarok szepen kifejező jelvényét, a pajzsot a hármas halmon ailó dicsöseges kettős kereszt­tel. A terem szorongásig telt meg, mire a gyüles a Szózat lelkes éneké­vel kezdetet vette. Az első szónok Bor­sodi Gyula kézponti kiküldött volt. Majd dr. Bartos (íyuta, pápai ref, the­ologiai történelemprolesszor mondott hitalmas kocepciéju, gyujto beszedet, a felsorakoztatott reális érvek súlyával az összekapcsoló szentistvaLÍ keresztény magyar öntudat izzó nevével magával ragadva a nagy hallgatóságot.. Beizede kezdeten Sándor Pál ismert parlamenti beszédével polemizált és leitarta a zsidókérdest ugy, ahogy van, őszintén és vonagló magyar szivének lajdalmavai. Rámutatott a zsidó faj hatalmasan összekovacaolódott szerve­zetere, a zsidóság előtérbe nyomulá­sara a íóldbirtok és bank kategóriák­ban. A gyárak részvényeseinek kilenc­venkilenc százaléka zsidó, de ha a verejtékező munkások soraban, a ko hói lojto ItiVtgöjeben, a tárnak gyil­kos melyében Keresi a zsidót, nem ta laija. s uezte özaboicsvármegye leg­toJjü adótizetóinek névsorát, aranytalan nagy szamban vannak a zsidók képvi­selve benne. Rámutatott a zsidó toké haialom intemacionálisan atiogó erejere, meiy olyan onnt a földgolyón atfeszülő erös lánc. Internacionális szálakkal vannak összefűzve az egyes zsidó csa­ládok is, rokonuk Európa minden álla­maban, Amerika varos iiban is van. Kifogasolja a zsidó nemzeti hűséget hivatkozik a Jugoszláv ailam iránt kész­séggel telajanlott hüsegre, a románok­kal való baratkozasra, az erdélyi ellen­állásra szervezkedő magyarok leijelen­tölre. Az öntudatos keresztény magyarság­nak tel keli vennie a h&rcot a zsidó szervezetiseggel szemben. — Ennek a harcnak eszközei azonban nem azok, amik Szamueliék, Koha Bélaék esz­közei voltak, akik eszközökben nem, legteljebb Kötelekben válogattak, a Kuzdo kereszteny magyalsag radikális, gyors tempójú kereszteny poniikaval, intezmen*esen, törvenynozasi uton lógja & zsidóságot számaranyat illető kőire visszaszorítani. Követeli a gaiiciaiknak azonnal való eltávolítását. \Orosz rendőrkapitány: Folyamatban van!) Örömmel állapítja meg, hogy e téren Nyíregyháza az első cselekvő vidéki varos. Követeli a zsi­dóknak a szailitasoktol vato elvonását, s aereszteny bizományosok beállítását. Követeli a nerieteknek a zsidűkezböl való elvonását és a kereszteny gazda­tarsadalom kizárolagos részesedesét a | bérletedben. Felhívja a gyűlés figyel- ' | mét a zsidó szellamü sajtóra s ajánlja, hogy a zsidó szellemű lapokkal, mint: Az I Est, Világ, Népszava, Az Újság stb. szemben a keresztény társadalom tar­tózkodó mellőzést tanúsítson. Összetartásra lelkesíti a keresztény magyarságot, ne * legyen különbség pápista, kálvinista, lutherista között, hogy a kettős kereszt uralma újra régi fényében térjen vissza. A hallgatóság többször szakította meg a szónokot lelkes helyssléssel A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely kimondja, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének nagygyűlése táviratilag üdvözli Horthy Miklós ur ő főméltóságát és a nemzetgyűlést a zsidókérdés radiaális megoldására hívja fel. Az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek kiküldöttei délután a gazdák kö­rében tartottak szervezkedő gyűlést. As egyesület Nyíregyházán meg is alakult s legközelebb tisztviselőket is választ. egujabb hirek — Budapesti tudésitónk telefoajelentése — Budapest, április 19. San-Remobél jelentik, hogy Millerand, Lloyd Geerge, Lord Curson, Foch marsai, Wilson marsai és kísérete tegnap odaérkeztek. A vendegeket Nitti olasz miniszterel­nök fogadta az összes Miniszterek kí­séretében. Ugyanazon a vonaton uta­zott Johnson, az Egyesült Államok nagy­követe is, aki azonban csak átutazó­ban volt Romába. Budapest, április 19. Budapestről jelentik, hogy a Külügyi Tarsaság teg­nap ülést tartott, amelyen Apponyi el­nök nagy beszédet mondott amelybe* kitejtette, hogy a ránk erőszakolt béke­teltétetekről mindenki tudja, hogy abba sohasem fog Magyarország belenyu­godni. Bármiiyen tesz a beaeszerzödes formai elíntézese, alairjuk, vagy nem írjuk alá, belenyugvást ez nem jelent­het. Budapest, április 19. Rubinek föld­mivelesugyi miniszter Kecskeméten tegnap nagy beszédet tartott a jelen­legi politikai helyzetről. Azok a leg­utóbbi törekvések — mondotta többek között — amelyek a kormányzópárt alakításával a kisgazdapárt megbontá­sára irányultak, megtörtek a mi szilárd­ságunkon, a mi összetartásunkon. A Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Partja há­romfelé szakadt, mert sohasem volt egységes. Bennünket nem lehet letörni, mert nai nem ma lettünk keresztények. A tiszántúli választásokról azt mon­dotta még Rubinek, hogy ott a kis­gazdapart abszolút többségben fog ki­kerülni. Berlinből jelentik, hogy brüsszeli ér­tesülés szerint az angol kormány rosz­szalását fejezte ki a belga kormánynál amiatt, hogy Frankfurtba csapatokat küldtek, még mielőtt Anglia jóváha­gyását kikérték volna. Münchenből jelentik : A bajor kor­mány hivatalos jelentést adott ki, amelyben leírja, hogy már régóta gya­nakodtak, hogy a niederschőnteldi var­togházban a tanácsköztársaság kikiál­tására nagyszabású előkészületek tör­ténnek. A megtartott házkutatás es személymotozas igazolta a gyanút, mert nagyon sok kompromittáló iratot találtak. Párisból szikratávirat jelenti, hogy washingtoni értesülés szerint az ame­rikai olasz nagykövet felhívta az Egye­sült Államok külügyi allamtitkorat, bogy küldjenek képviselőt a san remoi konterenciara Az allamtitkár további totta a felhívást Wilaonnak. A kormány a Tiszántúl helyre­állításáért Nyíregyháza, április 19. Szabolcsvármegye gazdaközönségét közeiről ermti a kormánynak az a terve, mely a Tiszántúl talpraatlitásara irányul. A töldmivelésügyi kormánykoz közeiailó közgazdasz a Tiszántúlról kö­vetkezőkben emlékezik meg: Az ország nehéz helyzetéhen sok fontos es sürgős feladat vár a kor­mányra, de valamennyi közül talan a legfontosabb és legsürgősebb Tiszántúl taipraállitasa, a termelő munka lehe-. tővé tétele. A beérkezett adatok alap ján nem tudunk még teljesen tiszta képet alkotni Tiszántúl gazdasági hely­zeteről, de valészinüleg nem is fog egységes kép kialakulhatni, mert a mezőgazdaság helyzete vidékenként és gazdasagonként nagyon eltérő. Annyi azonban bizonyos, hogy Tiszántúl mező­gazdaságai a román megszállás súlyo­san megviselte, jelentékenyen megká­rosította és így nagyon is rászorul, hogy különleges gondozásban resze­aüyon. csak az a baj, hogy a négyéves há­ború es az azt Követő még súlyosabb események után a gazdaiKodás folyta­tásához s az uj berendezkedéshez szük­séges anyagoknak es eszközöknek hiá­nyává! küzd az egész ország, ezért a knosztott Tiszántúl ellátása readkivüli nenezsegeükei jár. De viszont kétség­tele. i, hogy mindazt, ami a jelenlegi viszonyok között rendelkezésre áll vagy előteremthető, elsősorban a tiszántúli mezőgazdaság helyreállítására keli tor­áitani. Az állami segítség és közremű­ködés a jelenlegi nehéz viszonyok kö­zött az ilyen iranyu szervezesre, a fenn­forgó akadályok elhárítására, az igaz­ságos es céltudatos eiosztasra szorít­kozhat; az Államnak anyagi eszközök nem állanak rendelkezesre ahhoz, hogy a magángazdaságokat ert károsodások terhét részben atvallalja, vagy a pót­lásoknál érdemleges anyagi könnyíté­seket nyújthasson. Ezért minden gaz­daságnaK elsőtorban saját erejére gon­doskodására es ügyességére kell építeni a helyreállítás nehéz munkáját, annál inkább, mert az egyéni kezdeményezés, leleményesség hatósági intézkedesekkeí nagyrészt nem is pótolható. Az állami szervek ellenben nagyon sokat tehet­nek az egyéni tevékenység irányitasara, tamogatá 3ara és kiegészítésére. Ennek messzemenő biztosítására meg is van a kormanyban a készség és igyekezet s különösen a földmiveiés­ugyi minisztérium máris hathatés in­tézkedéseket tett a bajok megállapitá­sara és orvoslására. Hogy a tiszántúli gazdaságok ügyei, panaszai és kérdé­sei e*yseges irányítás mellett, soronki­vül, minél kevesebb aktagyártással le­gyenek elintézhetők, Rubinek Gyula löldmivelésügyi miniszter a miniszté­rium kebelén beltl u. n. Tiszántúli Bi zottságot létesített, E bizottság elnöke | Szomjas Lajos allamtitkár, ügyvezető aielnöKe Koos Mihály min. tanácsos, tagjai pedig az Összes érdekelt osztá­lyoK vezetői. A tiszántúli gazdák ügyei nem fognak vándorolni aktaszerüen osztályról osztályra, hanem e bizottság elé kerülnek, amelynek gyűlésén az ii letékes osztály mindjárt megadja a felvilágosítást, hogy mit lehet tenni a fenforgo ügyben es megkapja az uta­sítást az elintézés módjára nézve. Ez a Tiszántúli Bizottság egy állami szerv tekintélyével és súlyával lép közbe szükség esetén a többi hivataloknál, intezeteknél és egyéb tényezőknel, ezen az uton tehát a gyors és kedvező in­tézkedés bizonyára nem íog elmaradni és ez a szervezés remélhetőleg sok meddő utánjárástól és tütkosastoi fogja mentesíteni az amúgy is annyi gond­dal küzdő tiszántúli gazdákat. A helyi szervezés es intézkedés vég­rehajtásnnak megkönnyítése és bizto­sítása végett pedig a földmivelésügyi miniszter megerősítette a tiszántúli var­megyei gazdasági lelügyelőségeket se­gítséget küldött avatott munkaerőkből, ami bizonyára szintén hasznos ered­mennyel fog járni. Mindezek tulajdonképpen Tiszántúl helyreállítása erdeaeben csak az elsó lépések, de nagyon tontosak, mert he- . lyes szervezés es megfelelően ki nem épített vejrehajtó szervek nélkül a leg­szebben elgondolt terv is sikertelen maradhat. HIREK — Az Ébredő Magyarok Egyesüle­tének beiratkozott vagy ezután irat­kozó térti es nótagjait felkérjük, hogy t. hó 20-án, kedden d. u. » érakor a Korona szallé kistermében megjelenni szíveskedjenek. Elnökség. — Menekült közszolgálati alkalma­zottak. Szerdán reggel a városhaza udvarán hus kiosztás lesz. Fél kgr. disznó hus, fél kgr. szalonna együtt 4ö korona. 20 án delelött 11 oraig igazolványai mindenki vegye at Tör­vényszéknél a kapus szobájában tar­tozkodo megbízott Pika Károlytól. Nagy csaiádok 1 kgr. hust és 1 kgr. sza­lonnát kapnak. Pénzt előre nehozni. Scipiaáes, biz. tag. — Meghívó. A szabolcsvármegyei méhészkör t. hó 21-en szerdán d. u. 0 órakor választmányi uiest tart a Vaioshaza kis tanácstermében. Felkérem a választmány t. tagjait, tekintettel a tontosabb tárgysorozatra, szíveskedjen okvetlen megjelenni. Simon Kálmán, elnök. — Eljegyzés. Wertheimer Gizikét Balkány, eljegyezte Klein Sándor Nap. kor. (Minden küiön értesítés helyett.) — A „Tiszft- 'ra előfizetéseket és hirdetéseket leivesz az Mjságbolt. — Halálozás. Özvegy Cséplő Já­nosné szül. Barma Hermina életének 6G-odik évében í. ev április hó l9-én eihunyt. Temetése f. hó 20-án délután 5 órakor lesz Közép-utca 6. számú gyaszbázbol. — Értesítés. Utóbbi időben tömege­sen kerülnek feladásra oly magántávi­ratok melyeknek szövegezése hiányos vagy burkolt szavakból áll s igy meg­beszélt szövegű táviratoknak látszanak s a cenzúra bizottság által feltartóz­tatnak. Ez okból felkérem a távírót igénybe vevő közönséget, hogy saját erdekükben -távirataikat határozott, vi iagos azövegezessef írják meg. Burkolt, hiányos szavak kitétele mellőzendő. Leschak postafőfelügyelő. — Adomány a nemzeti hadseregnek. Somogyi Gyula kir. közjegyző Garay Gábornak, negyvenhét éven át derék és hüseges munkatársának emlékére hatvan koronát adott át szerkesztősé­ginkben a nemzeti hadsereg céljaira. Rendelkezési helyére juttattuk. — Ifjúsági Lapok Kis Pajtás, Zász­lónk, ínagyasszonyunk, írjak Szav» stb. számonként is kaphatók az Ujság­boltban. ' 956

Next

/
Thumbnails
Contents