Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-18 / 89. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1920 április 18 Ha Magyarországot megcsonkítják Magyarországon a husz éven felüli önálló földbirtokosok ötvenkilenc egész, kilenc tized százaléka nem magyar csak negyven egész egy tized százaléka magyar. Tehát a nem magyar nemzetiségűeknek megdöbbentő többségük van éppen a legfontosabb és legjövedelmezőbb bir­tokkategóriákban. Így a magyarság rákénysze­rült az ipari munkára. Az ország gazdasági szervezetének bontása Magyarországot munka­nélküli munkások és menekülő középosztálybeli családok tömegével árasztaná el, mig az el­szakadt részek tanult munkások és értelmiség híján sorvadásnak indulnának. A menekült közszolgálati alkalmazottak ügye A megalakult segélyző bizottság minden­nap d. u. 4 6 ig tartja permanenciában az irodát a Törvényszék 88. számú emeleti szo­bájában, melyet dr. Zelenka Lajos törvényszéki Elnök ur Őméltósága kegyes volt e nemes célra átengedni, mikor is a legmesszebbmenő támo­gatását helyezte kilátásba. A segélyző bizottság a kezdet nehézsé­geivel küzd. Példaadásként kell megjegyeznem, hogy á legelső adakozó egy nemesen érző szegény nő volt, Oprics Oszkárné. ki első felhívásom után már azonnal fölkeresett s felajánlott egy mene kültnek ingyen ebéd, vacsora ellátást Itt fogadja ezért hálás köszönetünket. Már élvozi egy szegény ember e jólelkű asszony vendéglátását. Vajha példát adna vele 1 A második éppen ilyen nemes jószívű ajánlat volt Vári Vojtovics festőművész uré, ki egy kis leánykát óhajt kedves feleségével együtt teljes ellátásra elfogadni. E kedves óhajuknak még nem tudtunk eleget tenni, mert kívánságu kat nehéz teljesíteni, mivel ők egészen pici kis láDyt óhajtanak No, de sajnos, mégis meg lesz a kívánságuk. Eddig az alant nyilvános nyugtázás sze­rint még csak 500 korona gyűlt össze, mit már ki is osztott a segélyző bizottság. Az első 200 koronás segélyt Salgó Irén Nagyenyeden szenvedő nagycsaládu államépité­szeti műszaki tanácsos itt rekedt IV. éves orvostanhallgató leánya kapta, kit különben a bizottság elnöke dr Klekner kórházi igazgató főorvos ur a kórházban akar alkalmazni. Az alispán urnák, sajnos későn értesültünk azon nemes intenciójáról, hogy az állásnélküli köz­szolgálati alkalmazottakat áz aktuális körszálli tásoknál tudta volna alkalmazni. Még nem késő, igy már is küldtünk ki néhány embert. Mint előbb mondottam a kezdet nehéz­ségeivel küzdünk. Egy idegen városban, hol 21 év előtt mint elnök éltem úgyszólván a semmiből, kell ezt a fontos szervünket megalkotnom. Jól twdom én, mi lett volna az első kötelességem. De itt gyorsan, tétovázás nélkül kellett cselekednem. Ezért vettem s veszem igénybe a Sajtét minél gyorsabb ós jobb futárt nem ismerek. Kérve kérem Nyíregyháza város jószívű közönségét ne hagyja el ezt a sok, szerencsét­len szegény embert. S miután ezt teszem, elhiheti nekem minden „független 1' ember, hogy nem pirul el az arcom, mert nem magamnak koldulok s nem olyan embereknek, kik a „vádlottak" pad jára méltók! Az eddigi adománvok: dr. Krómy Károly, Lakatos Lajos urak 100—100 K, dr. Andor Endre képviselőjelölt ur a Ker Nemz. Egy. pártja nevében 50 K saját nevében koszorú megváltás címén Nagynénje elhunyta alkalmá ból 50 koronát. Klein Kálmán, Pecsenye Mihály, Kováts Ödön és Lendvay Lajos urak 50—50 koronát adományoztak, miért fogadják nyilvánosan hálás köszönetünket. Nyíregyháza, 1920. április 17. Scipiadeg Tibor, pénzügyi számvizsgáló. Felhívás a Tiszántúl magyar gazdaközönségéhez! Röviden elkövetkezik az idő, hogy a Tiszántúl hazafias választóközönsége megvá­lasztja nemzetgyűlési képviselőit. Ez a nsmzet­gyülés van hivatva az ország alkotmányának alapjait ujbél lefektetni. A magyar gazdatársa­dalomnak s a magyar földmivelő népnek ezen az alkotmányozó nemzetgyűlésen méltó helyet kell elfoglalnia és olyan számarányban kell képviselve lennie, amely tényleg megfelel az ország lakossága foglalkozás szerinti számará­nyának. Hazánk lakosságának túlnyomó része földmiveléssel foglalkozik. Ezt a tábort a nem­zetgyűlési választásokra egyesíteni kell és a magyar földmivelő nép képviselőit mint egy megdönthetetlen diadalmas hadsefreget kell be­vezetai a nemzetgyűlésre. Ez a célja a Keresztény Keresztyén Kis­gazda- és Földmivespártnak, amelynek vezető­ségében helyet foglalnak a magyar agráreszme kipróbált vezérei. Ezt a célt a lehető legnagyobb elszánt­sággal kell ma szolgálnia minden magyar gaz­dának, mert ha megvalósitanunk i,nem sikerül, j ismét olyanok bitorolhatják az ország ügyeinek i intézését, akik arra a lakosság széles rétegei­I ben seri miféle alappal nem bírnak. Lehetet ­| lenné kell tenni a jövőben azt, hogy olyan osztályok jussanak vezető szerephez, amelyek hazánk lakosságának elenyésző részét teszik s csupán szervezettségüknél fogva jutnak hata­lomra. Ugyanezt a szervezettséget saját becsű letes nemzeti alapon álló politikai céljainak el­érésével a magyar gazdaközönségnek is a leg­sürgősebben meg kell valósítania, mert kellő szervezettség nélkül ellentálló erőnk teljesen meg fog törni. A választások ideje közeledik. A szerve­zet teljessé tételére minden pillanatot fel keil használni A magyar gazdatársadalom színe­java tömörült is a Keresztény-Keresztyén Kis gazda- és Földmivespárt zászlója alá s ebből a táborból senkinek sem szabad hiányoznia, bármi szálakkai legyen is hozzáfűzve hazánk földjéhez. A küzdelem előtt most újból és utoljára hordozzuk végig a magyar gazditársadalom zászlóját az országban. Nem fogjuk közénk valónak elismerni azt, aki ezekben a súlyos pillanatokban nem sorakozik a zászló alá. A magyar gazdatársadalom most mutat­hatja meg azt, van-e benne annyi erő< hogy hazánk újra való felépítésében vezetőszerepet játszhasson. Az ország és a magyar gazdakö­zönség létérdekéről van szó. Felhívunk m ;nden becsületes magyar gazdát ebben a küzdelem­ben való részvételre. Tisztelettel a Keresztény-Keresztyén Kisgazda­ős Földmivespárt vezetősége: nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, közélelmezési miniszter. földm. miniszter. Mayer János, sokorópátkai Szabó István, földm. államtitkár. kisgazda miniszter. t a „Tisza" első szán a Uj hetilap Nyíregyházán Nyíregyháza művészeti és irodalmi életé­nek eseménye van, mely egyszersmiot jelentős ténye a magyar vidék zsurnalisztikájának is : a városban „Tisza" cimen uj hetilap indult meg. A lap a heti revük szokásos gondos és ízléses külsejében fekszik az iróaszta'omon, de amint a homlokán viselt gyönyörű magyar nevet, szent hagyományainkat, a ma fajdalmát, a hol nap dacos hitét mithikus erővel összefoglaló Tiszá fótyó nevét olvasom, érzem, hogy itt más­ról van szó, mint egy tíj revü próbálkozásáról. Több lap bontott itt már szárnyat és bukott táradtan alá A „Tisza" szirnya az uj magyar sasé, mely feszülten ível a magasba, mert ere­jét a megoonkitott magyarsag kií területének végváraiból a szabolcsi löldoől kapia, ahol a lélek, mint a szikratávíró áramfogója, telítve van az Erdélyi bércek felé, onnan pedig ide, felénk sodródó olthatatlan magyar vágyódás erejétől. E csakhimar teremtő munkává acélo­sodé vágynak, az uj cselekvéseket mozgató uj energiáknak, mint a komoly, munkás honsze­retet, tiszta evangeliumi ethosz, igazi tudás hangot kell ma kapnia avatottan, magyarossá gával eszthetikumával és nevelő formaban. A Tisza első szama ezt a tartalmat és ezt a nivót ígéri. Első lapján ferró üzenet van az Olt felé Szabolcsi bárd tollából. Csepei Zoltán Béla felelős szerkesztő meleg szavú beköszön­tőt irt, melynek minden sora a Tisza név varázsát lehelli. Sasi Szabó Liszló : Hej! Tulipán ! Tulipán ! c. a Tiszapart bűvös hagyo­mányain csüggő magyar sziv emlékeit idézi mesteri tollal. Szenzációs riport is van a Tiszában, mely szatirikus tollal a demecseri káposzta botrány­ról vonja le a leplet. Aador Endre városunk illusztris vendége: A régi Nyíregyháza c. bájos gyermekkori emlékeket közöl. Eredeti a „Tisza" abban is, hogy ,.Kis Tisza" cimen gyermek újságot is ad, melyet Pista bác3i néven a kitűnő pedagógus, Ferenczi István a tanítóképző intézetben a gyakorlati kiképzés tanára és a gyakorló iskola vezetője nevelő gondossággal hétről hétre szórakoztató gyermekolvasmányokkal lát el. Van benne tanú­ságos cikk, szép mese, érdekes fejtörő, hír, sport, játék A Tiszának ezenkívül érdekes hirhasábja, nagyszabású sportrovata van. Erőteljesen induló laptársunkat köszönt­jük s olvasóink szeretetébe ajánljuk. A Területvédelmi Liga hangversenye Nyíregyházán Megírtuk, hogy a Területvédelmi Liga e hó 25 én Nyíregyházán nagyszabású demons­trációs gyűlést rendez, amellyel kapcsolatban aznap este hangverseny lesz a Korona nagy­termében. Módunkban van a fényesnek ígér­kező hangverseny műsorát már most ismer­tetni. A hangversenyen Nosedáné Bodor Ka­rola, a m. kir. operaház tagja magyar dalokat fog énekelni Hunyady Lászlóból Zongorán kí­séri Noseda Károly a m. kir. operaház kar­nagya. Hunka Nelli irredenta verseket szaval, Eitner Irén pedig magyar dalokat énekel, No­seda Károly zongora kísérete mellett. Ugy a Liga szervezkedő gyűlése, annak nívós számai, valamint a hangverseny iránt városszerte élénk az érdeklődés. A jegyek áráról a legközelebb adunk értesítést. Itt közöljük, hogy a Liga he­lyi szervezetének irodája a Nagytakarékban van. losmetikai-, pipere- és háztartási cikkeinket vásároljuk a Központi brogeriában, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca ?.

Next

/
Thumbnails
Contents